Ha ezt az üzenetet látod, az annak a jele, hogy külső anyagok nem töltődnek be hibátlanul a honlapunkra.

If you're behind a web filter, please make sure that the domains *.kastatic.org and *.kasandbox.org are unblocked.

Fő tartalom

A Chavín, a Nazca, a Wari és a Tiahuanaco civilizáció

Ismerkedj meg több olyan prekolumbián civilizációval, amely az Andok körzetében, a mai Peru területén vagy annak közelében alakult ki!

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.

Videóátirat

Dél-Amerika nyugati vagy észak-nyugati partvidéke izgalmas hely volt az ősi civilizációk számára. Úgy véljük, hogy ez volt az egyik olyan helyszín, ahol a mezőgazdaság külső hatás nélkül alakult ki. Ahogy a videóban látni fogjuk, és erről más videókban már volt szó, olyan hely ez, ahol számos jelentős kultúra, civilizáció és birodalom jött létre. Ami érdekes, az az, hogy itt nem klasszikus folyóvölgyi civilizációról van szó, mint Mezopotámiában vagy az ókori Egyiptomban vagy a Sárga-folyó mentén Kínában vagy az Indus mentén Indiában és Pakisztánban. E terület környezeti viszonyait a Humboldt-áramlat határozta meg. A Humboldt-áramlat délről indul és érinti a mai Peru szinte teljes partvidékét. Az óceán mélyéről felhozza a tápanyagokat. Ezáltal nagyon kedvező a halászat számára. Rengeteg hal él az óceánban a világ ezen részén. A szárazföld éghajlatát is érdekes módon alakítja. Ebben a régióban, ahogy a térképen láthatod, található egy keskeny sivatagi övezet, majd eljutunk az Andok hegységbe, majd az Andok túloldalán kezdődik a trópusi esőerdő. Peruban, különösen Peru nyugati részén ilyen az óceán. Ezt a képet nemrég készítettem egy családi kiruccanáson Peruban. Közvetlenül a partvidéken egy meglehetősen száraz sivatagot találunk, aztán felérünk a meglehetősen magas hegyekbe. Itt néhány völgy maga is 2-3 ezer méter magasan fekszik. Ezt a képet is a néhány hónappal ezelőtti perui utamon készítettem. Az ősi civilizációkkal kapcsolatban az az érdekes, hogy közülük egyesek a parton telepedtek le, hogy kihasználják a halállományt. Voltak és vannak ott olyan folyók, amelyek a hegyekben erednek és keresztülfolynak a sivatagon. Így ezek mentén kialakult a korai földművelés. De voltak olyan civilizációk, amelyek a magasan fekvő völgyekben jöttek létre. És nagyon érdekes velük kapcsolatban, hogy a terepviszonyok miatt nem voltak olyan egységesek, mint Közép-Amerikában. Az egész amerikai kontinens első civilizációja, amelynek régészeti bizonyítékai vannak, a Caral vagy más néven Norte Chico civilizáció. Ne felejtsd el, hogy én ugyan megnevezem ezeket a civilizációkat, de ők nem így hívták magukat. A civilizációk nevüket általában a velük kapcsolatos legfontosabb régészeti lelőhelyről kapják. Ahogy elérünk az i.e. első évezredbe, megszületik a Chavín civilizáció. Ismétlem, nem ez volt a nevük. Mindez körülbelül 3000 éve történt. Hangsúlyozom, hogy ekkor már egy meglehetősen fejlett civilizáció képe kezd kirajzolódni. A leletek szerint emberi települések a mai Peru és Bolívia, valamint Észak-Chile és Ecuador területén már évezredekkel ez előtt léteztek. Hogy bemutassam a Chavín civilizációt, itt van néhány régészeti lelet. Ezeket Chavín de Huántar településen találták, erről kapta a nevét a Chavín civilizáció, amit néha Chavín-kultúrának is hívnak. Érdekes, hogy ezeknek a leleteknek az alapján vallási-kulturális központról volt szó. Egyesek olyan vallási kultusznak tartják, amely ezen a területen jött létre. Azt azonban nem gondoljuk, hogy egy valódi birodalom volt. Biztosat nem tudunk, mert nincsenek írásos emlékek, csak a régészeti leletekből próbáljuk kideríteni, amit lehet. Nagyjából akkor, amikor a Chavín-kultúra hanyatlani kezdett... Úgy gondoljuk, hogy sok ilyen civilizáció hanyatlását az egymással vívott háborúk, vagy valamiféle éghajlatváltozás, esetleg az El Niño vagy valamiféle aszály vagy éhínség okozta, ami sok konfliktushoz vezethetett egy társadalmon belül is. Mindenesetre döntően így magyarázzák, hogy miért szűnt meg a Chavín civilizáció i.e. 200 körül. Nagyjából ebben az időben számos más kultúra születésének vagyunk tanúi. Megszületett a híres Nazca-kultúra itt, dél-nyugat Peruban. Ez a Nazca-vonalak miatt híres. Ezek a hatalmas rajzok vagy mintázatok a talajon. Némelyik 300 méter, egyharmad kilométer hosszú. Azt, hogy mit ábrázolnak, csak megfelelő magasságból nézve érthetjük meg. Egyes elméletek szerint az égi isteneknek szánt üzenetekről van szó. Egyes emberek még azt is gondolták, hogy a földönkívüliekkel próbáltak kommunikálni. Ezt az alakot űrhajósnak nevezik. Nem tudjuk, de érdekes dolog elméleteket gyártani az i.e. 200 körül született Nazca civilizációról. Írásos emlékek itt sincsenek, csak az építészetüket, a rajzaikat vizsgálhatjuk. Kicsit később kezdett kialakulni a Moche civilizáció vagy Moche-kultúra ezen a világoskékkel jelölt területen. Ezt a kultúrát néha mocsikának is hívják. Ez az általuk emelt egyik jelentős építmény, a Huaca del Sol, a Nap piramis. Sokszor megrongálták olyanok, akik ki akarták rabolni vagy felelőtlenül fel akarták tárni. Mindenesetre ez a prekolumbián Amerika legnagyobb ismert építménye. A prekolumbián Amerika azt jelenti, hogy a Kolumbusz érkezése előtti Amerika. A mochék nagyon érdekesek. Bár nem volt írásuk, művészetükből sokat megtudhatunk. Itt van néhány példa erre, és őszintén szólva ezek még viszonylag kevéssé meghökkentőek a többihez képest. Az első évezredbe, illetve az első évezred közepére érve további jelentős civilizációk és kultúrák születtek. Pl. i. sz. 500 körül, azaz nagyjából 1500 éve megszületett a Wari civilizáció a pirossal jelölt területen. Vannak tisztázatlan kérdések, és az ókor tanulmányozása során sok ilyennel találkozhatunk. Birodalom volt-e, vagy csak egy nagy hatású kultúra? A birodalom léte melletti érv a gazdagság, az, hogy komoly infrastruktúra kiépítésére voltak képesek, vagy az egyes települések hasonlósága. Azután itt van Tiahuanaco, amit valódi birodalomnak tartunk, – de nevezhetjük Tiahuanaco civilizációnak is –, itt, sárgával jelölve a Titicaca-tó partja mentén. Itt, ezen a területen. De a nagy tanulság ebből az, hogy ez mindössze néhány példa a világ e részén létező civilizációk közül. Ami igazán érdekes, ahogy említettem, hogy ezek közül több is képtelen volt valódi birodalmat létrehozni. Úgy gondoljuk, hogy a hegyek, völgyek, a terepviszonyok miatt, amik lehetetlenné tehették a kereskedelmet, illetve azt, hogy egyesek erőteljesen elnyomjanak másokat. Végül azonban létrejöttek viszonylag erős birodalmak. Például a 15. században, 1438 körül született Inka Birodalom. Az Inka Birodalomnak az vetett véget, hogy az európaiak gyarmatosították Amerikát. Úgy véljük, hogy Tiahuanaco is jelentős birodalom volt a földrajzi akadályok ellenére.