Ha ezt az üzenetet látod, az annak a jele, hogy külső anyagok nem töltődnek be hibátlanul a honlapunkra.

If you're behind a web filter, please make sure that the domains *.kastatic.org and *.kasandbox.org are unblocked.

Fő tartalom

A maja civilizáció

A maja civilizáció és Teotihuacan város történetének áttekintése.

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.

Videóátirat

A maja civilizáció az egyik legtovább fennálló civilizáció volt nemcsak az ősi Amerikában, hanem általában a világon. Ezen a térképen láthatod, hogy nagyjából hol alakult ki a maja civilizáció. Északon a Yucatan-félszigeten, délen a Sierra Madre hegyeiben, a mai Délkelet-Mexikó, Guatemala, Belize Nyugat-Honduras és El Salvador területén. Úgy gondoljuk, léteztek települések ezeken a területeken már i. e. 2000-ben is, és az első városok i. e. 750 körül alakultak ki. Már akkor látszottak a komoly kulturális fejlődés jelei. Bizonyíték van rá, hogy használták a 20-as számrendszert, amelyben helyi értéket is jelöltek, már i. e. 1000-ben. Hogy összefüggéseiben lássuk, az arab számrendszer, amit ma a világ nagy részén alkalmaznak, csak körülbelül 1000 évvel később született meg, és Európában úgy 2000 évvel azután kezdték használni, hogy az első bizonyíték szerint a majáknak már megvolt a helyi értéket is jelölő 20-as számrendszerük. Az i. e. 3. század táján, körülbelül ebben az időszakban látjuk az írás első jeleit. Íme pár példa arra, hogyan néz ki egy maja hieroglifa. Itt van egy, és így kell olvasni. Ismétlem, ez az írás egy nagyon korai formája, nagy valószínűséggel az első igazi írás az amerikai kontinensen. A fejlett számrendszerük mellett nemcsak írást fejlesztettek ki, de komoly naptáruk is volt. A naptáruk pontosabb volt, mint a Julián-naptár, amit Julius Caesar vezetett be, és ami a nyugati világban a legfejlettebbnek számított a második évezred közepéig. Tehát a maja naptár pontosabb volt, mint amiket a világ nagy részén használtak egészen 1500-ig vagy 1600-ig. Ahogy elérünk i. sz. 250-ig, ez számít a klasszikus kornak. Ekkor kezd fejlődni néhány pompás városuk, mint Tikal és Calakmul. Elnézést, ha a kiejtésem nem a legjobb. Úgy gondoljuk, hogy virágzásuk idején 50-100 000 lakosuk lehetett. Most úgy véljük, hogy ez nem egy egységes birodalom volt. Nem volt központosított maja birodalom élén egy uralkodóval, hanem inkább olyan lehetett, mint a görög városállamok, ahol mindegyik város maga volt egy állam. Az erősebb városaik, mint Tikal vagy Calakmul komolyan befolyásolhatták a többit, ám ez nem olyan egységes birodalom volt, mint a római vagy a perzsa, vagy néhány korai indiai birodalom. Úgy gondoljuk, hogy mindegyik városállamnak volt királya, akit nem pusztán politikai, de szellemi vezetőnek is tekintettek. Úgy tartották, Istentől származik, aki összeköttetést jelentett a természetfelettivel. Bizonyítékaink vannak rá, hogy emberáldozatot is bemutattak, amely része volt vallási rendszerüknek, szertartásaiknak. A 4. század vége felé – erre bizonyíték is van – egy másik civilizáció erős befolyásra tett szert, sőt, talán meg is hódította ezeket a városokat. Ez a civilizáció, vagy mondhatnánk, ez a másik város Teotihuacan. Tudjuk, hogy nagyon erős város volt, és a 4. században már jelentős befolyással bírt. Annak érdekében, hogy érzékeld, hogyan nézhettek ki a maja városok, mindjárt megmutatom, hogy elképzeléseink szerint milyen volt Teotihuacan, de előbb azt mutatom meg, milyen lehetett Tikal virágzása csúcsán. Teotihuacanból komoly romok maradtak fenn. Láthatod, hogy közel fekszik a mai Mexikóvároshoz, és ezek itt a teotihuacani romok. Annak érzékeltetésére, hogy milyen fejlett város lehetett, itt van egy rekonstruált várostérkép. Az a pont, ahonnan a fotó készült, nagyjából ezen a területen lehetett. Tehát amit itt látsz a fényképen, ezek az épületek, ezek a kis négyzetek itt a térképen. A piramis a távolban ez a piramis lehetett. A térkép alapján láthatod, hogyan nézhetett ki a város. Hatalmas volt, jelentős. Amit ezen a képen látsz, az gyakorlatilag mind benne volt. Úgy tartják, hogy i. e. 150 körül alapították a most rendelkezésünkre álló bizonyítékok szerint, és a 6. század közepéig állhatott. A Teotihuacan név nem az eredeti neve. Ezt a nevet az aztékok adták neki, és úgy véljük, hogy virágzása csúcsán, 400-450 körül, ne feledd, akkor gyakorolt nagy befolyást a majákra, vélhetően 100 000-nél is többen laktak benne. 100 000 - 200 000 fő. Láttam leírásokat, amelyekben 250 000 lakost említenek, aminek alapján akkor ez lehetett a világ egyik legnagyobb városa. Pár leírásban ezt nevezték meg a világ hatodik legnagyobb városának. Érdekes kérdés, hogy Teotihuacan önálló városállam volt-e, vagy egy birodalom központja. Napjaink történészei ezt vizsgálják most. Bizonyítékok vannak rá, hogy talán azért lehetett egy birodalom központja, mert soknemzetiségű város volt. Láthatjuk, hogy nagy befolyása volt a maja városokra, különösen Tikalra, a 4. század vége felé. Hihetetlen volt az emberek, a kultúrák, és a kereskedelem összefonódása Teotihuacanban, ami arra enged következtetni, hogy nem különálló város lehetett, hanem egy regionálisan is nagy befolyással bíró hely, talán egy birodalom központja. Egy ekkora város általában csak úgy alakul ki, ha egy nagyobb birodalom központja, és adót tud szedni más államoktól. Teotihuacan hanyatlása végül a maja civilizáció megszűnése előtt következik be. Teotihuacant itt ebben a kék-zöld sávban láthatod. A maja civilizációt a világoskék, majd a klasszikus korban a kicsit sötétebb szín jelzi. Teotihuacan i. sz. 550 körül omlik össze, ma úgy gondoljuk, hogy valami belső felkelés miatt, amelyet talán súlyos aszály és éhínség váltott ki. Képzelheted, hogy az emberek fellázadnak, ha nincs elég ennivalójuk. Feltételezések szerint a maja civilizáció is hanyatlásnak indult pár száz évvel később. A 800-as évek elején a maja civilizáció valószínűleg hasonló dolgokon ment keresztül, aszály és éhínség sújtotta, ami felkeléseket váltott ki, megosztottságot, és összeomláshoz vezetett. Bizonyíték van rá, hogy néhány város tovább fennmaradt, egészen addig az időig, amikor az európaiak gyarmatosították ezeket a területeket. Erről majd a későbbiekben lesz szó, és akkor vizsgálunk meg néhány utódállamot, mint az aztékokét, akik a maja civilizáció utódának vagy Teotihuacán örökösének tekintették magukat. Mindezekre kitérünk majd a későbbi videókban.