If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

A klasszikus görög kultúra

Áttekintés

  • A görögök jelentősen hozzájárultak a filozófia, a matematika, a csillagászat és az orvoslás tudományainak fejlődéséhez.
  • Az irodalom és a színház a görög kultúra igen fontos részének számított, és hatással volt a modern drámairodalomra.
  • A görögök ismertek voltak kifinomult szobraikról és építészetükről.
  • A görög kultúra hatással volt a Római Birodalomra és sok más civilizációra, és ez a hatás a kultúra terén mind a mai napig érezhető.

Filozófia és tudomány

Az ókori görögök kifinomult filozófiai és tudományos kultúrát fejlesztettek ki, többek között az egyiptomi és mezopotámiai civilizációk felfedezéseire és tudására építve. Az antik görög filozófia egyik fő jellemzője az értelem és a vizsgálódás volt. Nagy súlyt fektettek a logikára, és élen jártak a természetes világ pártatlan, racionális vizsgálatában.
A görögök jelentős mértékben hozzájárultak a matematikai és a tudományos ismeretek fejlődéséhez. Geometriai alapismereteinket és a matematikai bizonyítások fogalmát olyan ókori görög matematikusoknak köszönhetjük, mint Püthagorasz, Euklidész és Arkhimédész. Az első csillagászati modellek némelyikét ókori görögök dolgozták ki, akik megpróbálták leírni a bolygók mozgását, a Föld tengelyét és a heliocentrikus világképet (amely a Napot helyezi a Naprendszer középpontjába). Hippokratész, egy másik ókori görög, az antikvitás legnevesebb orvosa volt. Orvosi iskolát alapított, sok orvosi tanulmányt írt, és – a betegségek és a gyógyítás módszeres és tapasztalati úton folytatott kutatása miatt – a modern gyógyászat megteremtőjeként tekintünk rá. A hippokratészi eskü, melyet minden kezdő orvos letesz, róla kapta a nevét.
A görög filozófiai kultúrára példák Platón dialógusai, aki Szókratész párbeszédes stílusának írásos formát adott. Arisztotelész, Platón tanítványa a biológiától a drámáig igen változatos témákban írt műveket.
Miért értékelték olyan nagyra a logikát görög filozófusok?
Rafaello Athéni iskola c. festménye
Rafaello: Athéni iskola. A kép forrása: Wikimedia.

Művészet, irodalom és színház

A jelentős mértékben összefonódó irodalom és színház nagyon fontos műfajok voltak az antik görög társadalomban. A görög színház eredete az i.e. 6. századi Athéni vallásos fesztiválokon előadott tragédiákra vezethető vissza. A görög komédia műfaja pedig ezek ihletésére született.
A görög színművek e két műfaja igen népszerű lett, az előadások elterjedtek a Földközi-tenger egész térségében, és hatással voltak a hellenisztikus és a római színházra is. Olyan drámaírók művei, mint Szophoklész és Arisztophanész, a modern színház alapjául szolgáltak. Bár tűnhet úgy, hogy a dialógus mindig is része volt az irodalomnak, valójában nagyon ritka volt mindaddig, amíg a drámaíró Aiszkhülosz be nem vezette a párbeszédet folytató színpadi szereplők alkalmazását. Egyéb színházi technikákra, többek között az iróniára jó példa Szophoklész Oidipusz király c. műve.
A színház és az irodalom írásos formáin kívül fontosak voltak a szóbeli hagyományok, különösen a görög történelem korai szakaszában. Homérosz epikus költeményeit, az Iliászt és az Odüsszeiát először csak i.e. 670 körül jegyezték le írásos formában.
A görög művészet – különösen a szobrászat és az építészet – szintén hihetetlenül nagy befolyást gyakorolt más társadalmakra. I.e. 800 és 300 között a görög szobrászatot az egyiptomi és a közel-keleti monumentális művészet inspirálta, majd az ezt követő századokban kifejlődött egy sajátosan görög művészeti szemléletforma.
Az emberábrázolás terén a görög művészek a kiválóság korábban soha nem látott, majd igen sokat másolt csúcsát érték el. A görög szobrászok különösen nagy figyelmet fordítottak az arányokra, a pózra és az emberi test idealizált tökéletességére. Kő- és bronz alakjaik a különböző civilizációk által valaha előállított műalkotások legfelismerhetőbb darabjaivá váltak.
Eiréné (béke), karján Plutosszal (gazdagság) - egy Kephiszodotosz által készített, eredetileg az athéni agórán álló görög fogadalmi szobor (kb. i.e. 370) római kori másolata.
Eirene (béke), karján Plutosszal (gazdagság), egy Kephiszodotosz által kb. i.e. 370-ben készített, eredetileg az athéni agórán álló szobor római kori másolata. A kép forrása: Wikimedia Commons.
A teljes ókori világ legszebb és legkiválóbb épületei közt tartjuk számon görög építészek munkáit. Egyes épülettípusok – köztük templomok, színházak és stadionok – az ókortól napjainkig városok gyakori jellemzőivé váltak.
Ezen túlmenően a görögök törekvése épületeik egyszerűségére, arányaira, perspektívájára és harmóniájára nagy hatást gyakorolt a római építészetre, és a nyugati világot a reneszánsztól napjainkig meghatározó klasszikus építésrend alapjául szolgált.

A görög kultúra öröksége

Az antik görög civilizáció mérhetetlen befolyást gyakorolt sok területre: a nyelvre, politikára, oktatási rendszerekre, filozófiára, tudományra és a művészetekre. Jelentős mértékben hatott a Római Birodalomra, amely végül uralma alá hajtotta. Ahogy Horatius megfogalmazta: „Durva legyőzőjén győzött a levert Görögország / s pór népét Latiumnak művészetre kapatta.”
A Római Birodalom közvetítésével a görög kultúra általánosságban alapozta meg a nyugati kultúrát. A Bizánci Birodalom latin közvetítés nélkül, közvetlenül örökölte a klasszikus görög kultúrát. A középkori Bizáncban tovább élt az ógörög nyelv tanulásának hagyománya, ami nagy hatással volt a szlávokra és később az iszlám Aranykorra és a nyugat-európai reneszánszra. A modern korban Európában és az amerikai kontinensen a 18-19. században a neoklasszicista mozgalom alatt éledt újra az ógörög nyelv tanulása.
Meg tudnál nevezni olyan modern kori művészetet, épületet vagy színházat, amelyen érzékelhető a görög kultúra hatása?