If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

Államépítés: a görög polisz

Feladat

Mielőtt válaszolnál a következő kérdésre, olvasd el újra a cikknek ezt a részét:
„Bár a görög városállamok bizonyos mértékben egységesen léptek fel a külső fenyegetésekkel szemben, amint csökkent a fenyegetettség, felerősödtek a városállamok közötti konfliktusok. A [görög-perzsa] háborúkat követően Athén legfőbb tengeri hatalomként emelkedett ki Görögországban. Létrehozta a Déloszi Szövetséget, látszólag abból a célból, hogy kialakuljon a görög városállamok közötti összetartás további perzsa támadások kivédésére. Periklész irányítása alatt az athéniak ereje annyira megnőtt, hogy gyakorlatilag az athéni birodalom diktálta minden attikai és az Égei-tenger szigetein lévő szomszédjának törvényeit, szokásait és kereskedelmi folyamatait.
Athén ereje a korabeli athéni politikai döntéshozókat arroganciára késztette, s ez elfogadhatatlanná vált a többi városállam számára. Amikor Athén csapatokat küldött Spártába segítségként a helóta lázadás leverésére, a spártaiak visszautasították ezt a gesztust, és visszaküldték az ezáltal megszégyenített athéni erőket, kiprovokálva a már régóta kirobbanni készülő háborút. Később, amikor az athéniek i. e. 433-ban, a szübotai csata idején flottájukat Kerkürába (vagyis Korfura) küldték, hogy szövetségeseiknek segítsenek a korinthoszi inváziót visszaverni, ezt a tettet Spárta segítség helyett agressziónak minősítette, minthogy Korinthosz Spárta szövetségese volt.”
Mi magyarázhatja, hogy Spárta visszautasította Athén katonai segítségnyújtási ajánlatát a helóta lázadás során?
Válaszd ki az ÖSSZES lehetséges megoldást:
Válaszd ki az ÖSSZES lehetséges megoldást:
Nem megy?
Nem megy?