Fő tartalom
Világtörténelem
Tantárgy/kurzus: Világtörténelem > 2. témakör
2. lecke: Az ókori Hellász- Az ókori Hellász
- A görög polisz
- A görög polisz
- Államépítés: a görög polisz
- Görög-perzsa háborúk
- A második perzsa támadás
- A klasszikus görög társadalom és kultúra
- Filozófia: Szókratész, Platón és Arisztotelész
- A klasszikus görög társadalom
- A klasszikus görög kultúra
- A klasszikus görög társadalom
- A klasszikus görög kultúra és társadalom
- A klasszikus Görögország
- A peloponnészoszi háború előzményei
- A peloponnészoszi háború
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
Görög-perzsa háborúk
Hogyan kezdődtek és milyen jellemzői voltak a görög-perzsa háborúknak? Sal választ ad ezekre a kérdésekre.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Ez a Perzsa Birodalom térképe i.e. 490-ben, Krisztus születése előtt. És láthatod, hogy milyen nagy birodalom. Nagy Kürosz, majd utódai alapították. Korábbi videókban láttuk, hogyan hódították meg
az Újbabilóniai Birodalmat i.e. 539-ben, majd a Közel-Kelet nagy részét. Meghódították az évezredes Egyiptomi
Birodalmat is. Úgy tűnt, hogy i.e. 490-ben
semmi nem állíthatja meg őket. Ekkor Dareiosz volt a Perzsa Birodalom, vagy ahogy gyakran nevezik,
az Akhaimenida Birodalom uralkodója. Egyre terjeszkedtek, amíg váratlan ellenállásba nem ütköztek: a görögökébe. Bizonyára a történelem egyik
leglegendásabb története a görögök és a perzsák közti rivalizálás alakulása. Ezt persze érdemes kis fenntartással kezelni, mivel amit tudunk, és amit most elmondok, az Hérodotosztól származik. Hérodotosz, akit gyakran neveznek
a történetírás atyjának, görög volt. Ráadásul azután élt, miután ezeknek
a konfliktusoknak a nagyja már lezajlott, felnőttként jóval azok megtörténte után írt róluk, így olyanokkal kellett beszélnie, akik átélték őket, tehát egyértelmű, hogy görög szemmel látta őket. Perzsa leírás nem maradt fenn, és azért jó az óvatosság, mert Hérodotosz leírásai túl jó képet festhetnek a görögökről. Ha az eseményeket kellő óvatossággal nézzük, akkor a történet nagyon érdekes. Dareiosz volt a király, és látod, hogy mekkora volt a Perzsa Birodalom i.e. 490-ben, vagy a századfordulón, ha visszamegyünk i.e 500-ba. Olyan népeket is uralmuk alatt
tartottak, akik engedetlenebbek voltak, mint a legtöbb a Perzsa Birodalomban. És ezek itt voltak, Ióniában, ahol görögök éltek perzsa uralom alatt. I.e. 500-tól úgy i.e. 494-ig, tehát az i.e. 5. század első 10 évében számos felkelés volt Ióniában. Ráközelítek, hogy jobban lásd őket az időpontokkal, itt. Ez a rész, amit most nézünk, ez itt Iónia. Napjainkban ez a török partvidék. A mai Anatólia. Az i.e. 498-as felkelésekben a felkelők elfoglalták és felégették
a perzsák kezén lévő Szardeiszt. Dareiosz perzsái persze
nem örültek neki. Ezért harcosokat küldtek, hogy visszavegyék az uralmat, és bosszút álljanak, mert amikor a lázadók elfoglalták Szardeiszt, görög testvéreiktől kaptak
segítséget hozzá. Fontos megjegyezni, hogy
a görögök nem olyan egységes államban éltek, mint a perzsák. Külön városállamaik voltak, mint a híres Athén, Korinthosz és Spárta. Mindezen városállamok közös nyelvet beszéltek. A vallásuk is hasonló volt, de nem alkottak egységes birodalmat. Ám amikor testvéreik, a görög lázadók, ezek az ióniai lázadók felkeltek perzsa elnyomóik ellen, támogatást kaptak az athéniaktól és Erétria lakosságától. Amikor Dareiosz erről tudomást szerzett, akkor nem csak vissza akart venni mindent
a lázadóktól, hanem a leigázásukra készült, és el akarta fojtani a felkelést. Bosszút akart állni az athéniakon és az erétriaiakon. Elsőként elindított egy hajóhadat i.e. 492-ben. A flottát itt látod zölddel jelölve. Ennek az útvonalát mutatom most. Azért indította el, hogy bosszút álljon az athéniakon és az erétriaiakon. Szerencséje azonban nem volt – és megint csak, ez Hérodotosz
elbeszélése szerint van így –, hatalmas hajóhada viharba került, rengeteg hajó elsüllyedt, legtöbb hajóját elvesztette. I.e. 492-ben a perzsák tehát
nem jártak sikerrel. De nem nyugodtak bele, Dareiosz elégedetlen volt, úgy gondolta, hogy övé a legnagyobb birodalom, győzniük kell a nem egységes
görögök felett, akik ráadásul sokkal kevesebben vannak, és szegényebbek is, mint a perzsák. Ezért i.e. 490-ben újabb kísérletet tett a megszállásra,
a bosszúra, és hogy leigázza az erétriaiakat és
az athéniakat. Ezúttal picit több szerencséje volt. Flottája nem semmisült meg. Itt láthatod a barna vonallal jelölve, megpróbálom beszínezni. A barna vonal mutatja a hajóhad útját. Végül képes volt leigázni és meghódítani Erétriát, de ahogy Athén felé tartottak, ahogy itt láthatod, úgy döntöttek, hogy megállnak Marathónnál. A név ismerős lehet számodra, és mindjárt megnézzük, hogy miért. Itt bocsátkoztak velük harcba az athéniak. Az athéniak le tudták győzni a perzsákat. Ez nagyon jelentős tett a történelem során. Megint csak, ezt Hérodotosz írja, de egészen addig a perzsák
legyőzhetetlennek tűntek. Ám most az athéniak
le tudták győzni őket egy csatában. Ami a perzsa flottát illeti, a perzsák futottak vissza a hajóikra Hérodotosz szerint, és közben sokat megöltek közülük. Úgy tervezték, hogy visszatérnek
a félszigetet megkerülve, hogy Athént megtámadják, de elálltak a tervtől és visszavonultak. Most pedig nézzük Marathónt! Nagy történelmi esemény, hiszen ez a hatalmas birodalom
csatát vesztett. A történészek gyakran ezt tartják a görög hatalom és civilizáció
felemelkedése kezdetének, a görög-perzsa háborúk végén. Ekkor kezdődik valójában a görög aranykor. De ahogy látni fogjuk,
a görög-perzsa háborúk nem értek véget a marathóni csatával. Ezt több évtizednyi harc követte. Itt most eszedbe juthat valami: hogy Marathón neve nagyon ismerős. Lehet, hogy valamelyikőtök
már futott is maratont, vagy meg akartok próbálkozni
a 42 km-es távval. Felmerülhet benned a kérdés, hogy
van-e valamilyen kapcsolata ennek a görögországi Marathónnal. Az egyszerű válasz az, hogy igen. Van egy apokrif történet, és ha valami apokrif, az nem biztos, hogy
valóban meg is történt. Ebben az esetben bizonyára
nem történt meg. A történet valami ilyesmi: A csata során hírnököt küldtek Maratonból Athénba, és a Marathón-Athén távolság nagyjából a mai maratoni táv, úgy 42 km. Az apokrif történet szerint hírt küldtek a perzsa támadásról és az athéni győzelemről, ám amikor a hírvivő
átadta az üzenetet, akkor összeesett és meghalt. Az elmúlt száz valahány évben,
amikor az olimpiai játékokat újjáélesztették, döntés született:
– Legyen egy olyan versenyszám, mely emléket állít a Marathóntól Athénig futónak! Innen származik napjaink maratoni futása. A szerintem valódi történet – és javaslom, hogy nézz utána magad is
eredeti szövegekben – több elbeszélés keveréke. A marathóni diadal után az athéni hadsereg gyorsan elindult, vissza Athénba, hogy megvédjék a várost. Mert ugye a perzsa hajóhad a félsziget mentén haladt el, hogy Athénba érjen. A történetben szereplő futó neve Filipidész, őt küldték Athénból Spártába
az üzenettel. Ez a táv sokkal nagyobb, a teljesítmény lenyűgözőbb, és a két történetből lett a marathóni, amelyikből a mai maratoni futás távját vettük. Hé, induljunk, és fussuk le a Marathón és Athén közti távot! A következő videóból kiderül, hogy a
perzsák nem nyugodtak ebbe bele. Dareiosz hátralévő életében
ugyan nem tudott bosszút állni, de fia, Xerxész, majd újra próbálkozik.