If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

A klasszikus görög társadalom és kultúra

A klasszikus kor kulturális eredményeinek áttekintése. Athén aranykora. Periklész kora.

Videóátirat

- [Instruktor] Más videókban már beszéltünk róla, hogy a klasszikus Görögország mérhetetlen hatást gyakorolt a nyugati civilizáción kívül az egész emberi civilizációra. Ahhoz, hogy megértsük azt az időszakot, amit klasszikus görög kornak hívunk, hasznos lesz az egészet egy idővonalon kontextusba helyezni. Ezen az idővonalon olyan jelentős konfliktusok és események vannak, melyek a görög világban történtek, különösen az i.e. 5. és 4. századokban. Az i.e. 5. század elején itt voltak a görög-perzsa háborúk, ahol a görög városállamok sikerrel verték vissza a nagy Perzsa Birodalom támadását, hogy aztán ők menjenek át offenzívába. De ahogy elhagyjuk az i.e. 5. századot, a városállamok egymás között kezdenek el háborúskodni. Itt van Athén, amely a Déloszi Szövetséget vezeti harcba Spárta és szövetségesei ellen, s ez jelentős mértékben meggyengíti a városállamokat. Az egész Athén vereségével végződik, de az összes városállam meggyengül, és védtelenné válnak a makedónok hódításával szemben, különösen a makedón Fülöp (Philipposz), aztán fia, Nagy Sándor lesz képes nem csak uralma alá hajtani a városállamok Görögországát, de meghódítani Egyiptomot és Perzsiát is, és továbbhaladni a mai Afganisztán és Pakisztán felé. Halála után itt vannak utódai, és Görögország az Antigonida-ház uralma alá kerül. De aztán, ahogy az i.e. 2. és 1. századokba lépünk, Görögország római uralom alá kerül. Már beszéltünk erről a klasszikus időszakról, és mindarról, amit ez hozott. Beszéltünk arról, hogyan járultak hozzá a filozófiához olyan emberek, mint Szókratész, és Szókratész tanítványa, Platón, és Platón tanítványa, Arisztotelész, de voltak itt olyanok is, akik jelentősen hozzájárultak a matematikai ismeretek fejlődéséhez. Itt van Püthagorasz, aki időben megelőzi ezeket a filozófusokat és ő a leghíresebb, különösen sokunknak, a Pitagorasz-tétel és egy halom matematikai és geometriai tétel megalapozása miatt. De ő és követői, ők valójában valami misztikus dolgot hoztak létre, valami matematikai vallásfélét, meg olyan filozófiát, ami később hatással volt néhány más filozófusra, akikről majd beszélünk, különös tekintettel az ideális, platóni formákra. Ha tökéletes derékszögű háromszögekről tanulsz, el tudod őket képzelni, noha tökéletes derékszögű háromszög nincs az univerzumban. Ezek képzeletbeli dolgok, amiket a geometriában használunk, és az egyéb dolgok az univerzumban valójában csak megközelítései ezeknek. De ha értékelni akarjuk Püthagorasz filozófiai oldalát, itt van néhány idézet tőle, vagy neki tulajdonított idézet: „Geometria van a húrok zümmögésében.” „Zene szól a szférák közti térben.” „Az értelem halhatatlan, minden más halandó.” És amint látod, már az i.e. 6. században ez a görög gondolkodásmód az értelmet igen magasra tartotta, nem mindent csupán miszticizmussal próbált megmagyarázni, noha Püthagorasz határozottan misztikus volt, és a püthagoraszi tanok is határozottan misztikusak voltak. De ez olyan miszticizmus volt, melynek a középpontjában ott volt a matematika és a geometria. De folytatva a jelentős ókori görög matematikai felfedezők felsorolását: itt van Euklidész. Nem ismerjük születése és halála pontos részleteit, de őt tekintjük a modern geometria atyjának, és ahogy látod itt, ezen a térképen, ő nem a mai Görögország területén élt, hanem Alexandriában, egy Nagy Sándor által alapított városban, és ez a hellenisztikus korban volt, amikor a Nagy Sándor által meghódított valamennyi területet, vagy legalábbis annak jelentős részét a hódító utódai irányították. Egyiptomot Ptolemaiosz uralta, létrehozva a Ptolemaida-dinasztiát Euklidész idejében. Euklidész Alexandriában, ebben a nagy oktató és művészeti központban élt, amely még ma is létezik. Euklidész Elemek című munkájáról a legismertebb. Ez itt az Elemek c. munka egy sokkal későbbi kiadása, A szerző Euklidész. De nagyon meglepődnél azon, hogy a mai geometriának mekkora részét fektette le Euklidész. Még a te geometria tankönyved is visszavezethető közvetlenül Euklidész Elemek c. munkájára Ismeretes, hogy Abraham Lincoln minden bizonyítást megtanult Euklidész Elemek c. művéből, hogy élesítse az elméjét. Tehát tényleg tekintheted Euklidészt a „geometria atyja”-ként. De ez még nem minden. Még sokan járultak hozzá a filozófia és a matematika fejlődéséhez, és ismétlem, ez csak néhány példa mindazon bölcsek közül, akik hozzájárultak. A filozófia területéről itt van még Xenophón aki Platón mellett szintén Szókratész tanítványa volt, és Szókratész életét lényegében Platón és Xenophón írásaiból ismerjük. Xenophón történetíró is volt, aki néhány beszámolót hagyott hátra a későbbi peloponnészoszi háborúról. Aztán itt vannak a híres cinikusok, Antiszthenész és tanítványa, Diogenész. Diogenész arról híres, hogy egy hordóban lakott Athénban, és sértegette Nagy Sándort. De ezek a cinikusok, – ez a szó a kutyaszerűből származik – , ezek amolyan filozófusok voltak, akik visszautasították a materializmus csapdáját, és nem törődtek azzal, mások mit gondolnak. És ahogy itt egy kicsit kilépünk az idővonalból, itt van Arkhimédész, minden idők egyik legnagyobb matematikusa és tudósa. De vannak itt művészek is, a régi idők néhány leghíresebb drámaírója, Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész. És Arisztophanész. Emlékezhetünk rá, ő egy kicsit szálka volt Szókratész szemében. Írt Szókratészről, de az leginkább paródia volt. Aztán van, aki a gyógyászathoz járult hozzá, a híres Hippokratész. A híres hippokratészi eskü még ma is hatással van a modern gyógyászatra. Itt van az általunk ismert legrégebbi történetíró, Hérodotosz, ő írta mindazt, amit ma tudunk a görög-perzsa háborúkról, tőle tudunk sok mindent az ősi Perzsa Birodalomról. Aztán itt van Thuküdidész, aki a peloponnészoszi háborúról hagyott ránk beszámolót Xenophón mellett. És amikor látod a művészeteknek, tudományoknak és a tanításoknak ezt a sűrűségét egyetlen helyen – ennek jó része Athénban zajlott –, kíváncsivá tesz, mi minden történt ebben az időben. A történészek ezt az időszakot, onnantól kezdve, hogy az athéniaknak sikerült megszabadulniuk a perzsáktól, egészen a peloponnészoszi háború végéig, Athén aranykorának nevezik. És jó okuk van rá. Nézd a művészeteknek és a tudományoknak ezt a virágzását, ami végighúzódott az egész időszakon. Felmerülhet benned, mi történt ezen időszak alatt a kormányzásban. Ezen időszak kormányzati rendszerének lett valószínűleg az egyik legtovább tartó hatása. Az i.e. 6. század vége felé, 507-ben a görög demokrácia már gyökeret vert Athénban. És valóban, a demokrácia görög kifejezés, a nép által történő kormányzást jelent. És ezt követően hamarosan, Athén aranykorában Periklész veszi át az irányítást. Szónok volt. Államférfi volt. Tábornok volt. Ebben a narancssárgával jelölt periódusban, amit gyakran Periklész korának neveznek, Periklész igen sokban járult hozzá, hogy Athén sok pénzt fordítson a művészetre és az építészetre. Néhány a legikonikusabb épületek közül, amiket ma Görögországgal, vagy az ókori Görögországgal társítunk, ebben az időben, az ő kezdeményezésére épült. Ez a kép itt az Akropoliszt ábrázolja. Az Akropolisz lefedi ezt a sziklát, és még mindig létezik Athénban. A kép úgy ábrázolja az épületet, ahogy Periklész korában láthatták, Athén aranykorában. És itt láthatod ezt az igen híres építményt, a Parthenont, melynek jó része még ma is áll, és ami Periklész vezetése alatt épült. Amint említettem, a görög városállamokat a makedónok hódították meg, de Nagy Sándor halála után az Antigonida-dinasztia irányítása alá kerültek. De aztán, ahogy az i.e. 2. századba lépünk, ezen az idővonalon kívül, római uralom kezdődik. Görögország a Római Birodalom részévé válik. A Római Birodalomra azonban nagy hatást gyakorol a görög kultúra, a görög matematika, a görög építészet, a görög filozófia, és sok tekintetben a rómaiak végül ama kultúra jelentős részének továbbhordózóivá válnak, melyről ebben a videóban beszélünk. És amint bekövetkezik a Római Birodalom hanyatlása, különösen a Nyugatrómai Birodalomé, és Európa belép a középkorba, az iszlám világ lesz az, amely bizonyos mértékig betölti a híd szerepét a görög kultúra, az európai reneszánsz és végül a felvilágosodás között. És így még a mi modern tudományos és filozófiai felfogásunkat is visszavezethetjük ezekhez a görögökhöz. És most egy római költő, Horatius idézetével búcsúzom, aki ezt az i.e. 1. század körül írta: „Durva legyőzőjén győzött a levert Görögország, s pór népét Latiumnak művészetre kapatta.” Vagyis azt mondja, hogy noha Róma legyőzte Görögországot, annak kultúrája foglyul ejtette a hódítót, vagyis a görög művészeteket elterjesztette a latin vidékek világban.