Fő tartalom
Tantárgy/kurzus: Világtörténelem > 2. témakör
2. lecke: Az ókori Hellász- Az ókori Hellász
- A görög polisz
- A görög polisz
- Államépítés: a görög polisz
- Görög-perzsa háborúk
- A második perzsa támadás
- A klasszikus görög társadalom és kultúra
- Filozófia: Szókratész, Platón és Arisztotelész
- A klasszikus görög társadalom
- A klasszikus görög kultúra
- A klasszikus görög társadalom
- A klasszikus görög kultúra és társadalom
- A klasszikus Görögország
- A peloponnészoszi háború előzményei
- A peloponnészoszi háború
© 2024 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
A klasszikus görög társadalom és kultúra
A klasszikus kor kulturális eredményeinek áttekintése. Athén aranykora. Periklész kora.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
- [Instruktor] Más videókban
már beszéltünk róla, hogy a klasszikus Görögország mérhetetlen hatást gyakorolt a nyugati civilizáción kívül az egész emberi civilizációra. Ahhoz, hogy megértsük
azt az időszakot, amit klasszikus görög kornak hívunk, hasznos lesz az egészet egy
idővonalon kontextusba helyezni. Ezen az idővonalon olyan jelentős
konfliktusok és események vannak, melyek a görög világban történtek, különösen az i.e. 5. és 4. századokban. Az i.e. 5. század elején itt voltak a görög-perzsa háborúk, ahol a görög városállamok
sikerrel verték vissza a nagy Perzsa Birodalom támadását, hogy aztán ők menjenek át offenzívába. De ahogy elhagyjuk
az i.e. 5. századot, a városállamok egymás
között kezdenek el háborúskodni. Itt van Athén, amely a
Déloszi Szövetséget vezeti harcba Spárta és szövetségesei ellen, s ez jelentős mértékben
meggyengíti a városállamokat. Az egész Athén vereségével végződik, de az összes városállam meggyengül, és védtelenné válnak a
makedónok hódításával szemben, különösen a makedón Fülöp (Philipposz), aztán fia, Nagy Sándor lesz képes nem csak
uralma alá hajtani a városállamok Görögországát, de meghódítani Egyiptomot és Perzsiát is, és továbbhaladni a mai
Afganisztán és Pakisztán felé. Halála után itt vannak utódai, és Görögország az Antigonida-ház
uralma alá kerül. De aztán, ahogy
az i.e. 2. és 1. századokba lépünk, Görögország római uralom alá kerül. Már beszéltünk erről a klasszikus időszakról, és mindarról, amit ez hozott. Beszéltünk arról, hogyan járultak hozzá
a filozófiához olyan emberek, mint Szókratész, és Szókratész tanítványa, Platón, és Platón tanítványa, Arisztotelész, de voltak itt olyanok is,
akik jelentősen hozzájárultak a matematikai ismeretek fejlődéséhez. Itt van Püthagorasz, aki időben megelőzi
ezeket a filozófusokat és ő a leghíresebb,
különösen sokunknak, a Pitagorasz-tétel és egy halom matematikai és geometriai tétel megalapozása miatt. De ő és követői, ők valójában valami misztikus
dolgot hoztak létre, valami matematikai vallásfélét, meg olyan filozófiát,
ami később hatással volt néhány más filozófusra,
akikről majd beszélünk, különös tekintettel az ideális,
platóni formákra. Ha tökéletes derékszögű
háromszögekről tanulsz, el tudod őket képzelni, noha
tökéletes derékszögű háromszög nincs az univerzumban. Ezek képzeletbeli dolgok,
amiket a geometriában használunk, és az egyéb dolgok az univerzumban valójában csak megközelítései ezeknek. De ha értékelni akarjuk Püthagorasz
filozófiai oldalát, itt van néhány idézet tőle, vagy neki tulajdonított idézet: „Geometria van a húrok zümmögésében.” „Zene szól a szférák közti térben.” „Az értelem halhatatlan,
minden más halandó.” És amint látod, már az i.e. 6. században ez a görög gondolkodásmód az értelmet igen magasra tartotta, nem mindent csupán miszticizmussal
próbált megmagyarázni, noha Püthagorasz határozottan
misztikus volt, és a püthagoraszi tanok is
határozottan misztikusak voltak. De ez olyan miszticizmus volt, melynek a középpontjában ott volt
a matematika és a geometria. De folytatva a jelentős
ókori görög matematikai felfedezők felsorolását: itt van Euklidész. Nem ismerjük születése és halála
pontos részleteit, de őt tekintjük a modern
geometria atyjának, és ahogy látod itt, ezen a térképen, ő nem a mai Görögország
területén élt, hanem Alexandriában, egy Nagy Sándor által alapított városban, és ez a hellenisztikus korban volt, amikor a Nagy Sándor által meghódított valamennyi területet,
vagy legalábbis annak jelentős részét a hódító
utódai irányították. Egyiptomot Ptolemaiosz uralta, létrehozva a Ptolemaida-dinasztiát Euklidész idejében. Euklidész Alexandriában, ebben a nagy
oktató és művészeti központban élt, amely még ma is létezik. Euklidész Elemek című
munkájáról a legismertebb. Ez itt az Elemek c. munka
egy sokkal későbbi kiadása, A szerző Euklidész. De nagyon meglepődnél azon, hogy a mai geometriának
mekkora részét fektette le Euklidész. Még a te geometria tankönyved is
visszavezethető közvetlenül Euklidész Elemek c. munkájára Ismeretes, hogy Abraham Lincoln
minden bizonyítást megtanult Euklidész Elemek c. művéből,
hogy élesítse az elméjét. Tehát tényleg tekintheted Euklidészt a „geometria atyja”-ként. De ez még nem minden. Még sokan járultak hozzá
a filozófia és a matematika fejlődéséhez, és ismétlem, ez csak néhány példa
mindazon bölcsek közül, akik hozzájárultak. A filozófia területéről itt van még Xenophón aki Platón mellett szintén
Szókratész tanítványa volt, és Szókratész életét lényegében Platón és Xenophón írásaiból ismerjük. Xenophón történetíró is volt, aki néhány beszámolót hagyott hátra
a későbbi peloponnészoszi háborúról. Aztán itt vannak a híres cinikusok, Antiszthenész és tanítványa, Diogenész. Diogenész arról híres, hogy
egy hordóban lakott Athénban, és sértegette Nagy Sándort. De ezek a cinikusok, – ez a szó a kutyaszerűből származik – , ezek amolyan filozófusok voltak, akik visszautasították a materializmus csapdáját, és nem törődtek azzal,
mások mit gondolnak. És ahogy itt egy kicsit
kilépünk az idővonalból, itt van Arkhimédész, minden idők egyik legnagyobb matematikusa és tudósa. De vannak itt művészek is, a régi idők néhány
leghíresebb drámaírója, Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész. És Arisztophanész. Emlékezhetünk rá,
ő egy kicsit szálka volt Szókratész szemében. Írt Szókratészről, de az leginkább paródia volt. Aztán van, aki a gyógyászathoz
járult hozzá, a híres Hippokratész. A híres hippokratészi eskü
még ma is hatással van a modern gyógyászatra. Itt van az általunk ismert legrégebbi történetíró, Hérodotosz, ő írta mindazt,
amit ma tudunk a görög-perzsa háborúkról, tőle tudunk sok mindent az ősi Perzsa Birodalomról. Aztán itt van Thuküdidész, aki a peloponnészoszi háborúról
hagyott ránk beszámolót Xenophón mellett. És amikor látod a művészeteknek, tudományoknak
és a tanításoknak ezt a sűrűségét egyetlen helyen – ennek jó része
Athénban zajlott –, kíváncsivá tesz, mi minden
történt ebben az időben. A történészek ezt az időszakot, onnantól kezdve, hogy az athéniaknak
sikerült megszabadulniuk a perzsáktól, egészen a peloponnészoszi
háború végéig, Athén aranykorának nevezik. És jó okuk van rá. Nézd a művészeteknek és a
tudományoknak ezt a virágzását, ami végighúzódott az egész időszakon. Felmerülhet benned, mi történt
ezen időszak alatt a kormányzásban. Ezen időszak kormányzati rendszerének lett valószínűleg az egyik
legtovább tartó hatása. Az i.e. 6. század vége felé, 507-ben a görög demokrácia már
gyökeret vert Athénban. És valóban, a demokrácia görög kifejezés, a nép által történő kormányzást jelent. És ezt követően hamarosan, Athén aranykorában Periklész veszi át az irányítást. Szónok volt. Államférfi volt. Tábornok volt. Ebben a narancssárgával
jelölt periódusban, amit gyakran Periklész korának neveznek, Periklész igen sokban járult hozzá, hogy Athén sok pénzt fordítson
a művészetre és az építészetre. Néhány a legikonikusabb épületek közül, amiket ma Görögországgal, vagy
az ókori Görögországgal társítunk, ebben az időben,
az ő kezdeményezésére épült. Ez a kép itt az Akropoliszt ábrázolja. Az Akropolisz lefedi ezt a sziklát, és még mindig létezik Athénban. A kép úgy ábrázolja az épületet,
ahogy Periklész korában láthatták, Athén aranykorában. És itt láthatod ezt az igen híres építményt, a Parthenont, melynek
jó része még ma is áll, és ami Periklész vezetése alatt épült. Amint említettem, a görög
városállamokat a makedónok hódították meg, de Nagy Sándor halála után az Antigonida-dinasztia
irányítása alá kerültek. De aztán, ahogy az
i.e. 2. századba lépünk, ezen az idővonalon kívül, római uralom kezdődik. Görögország a Római Birodalom
részévé válik. A Római Birodalomra azonban
nagy hatást gyakorol a görög kultúra, a görög matematika, a görög építészet, a görög filozófia, és sok tekintetben a rómaiak
végül ama kultúra jelentős részének továbbhordózóivá válnak, melyről ebben a videóban beszélünk. És amint bekövetkezik
a Római Birodalom hanyatlása, különösen a Nyugatrómai Birodalomé, és Európa belép a középkorba, az iszlám világ lesz az,
amely bizonyos mértékig betölti a híd szerepét a görög kultúra, az európai
reneszánsz és végül a felvilágosodás között. És így még a mi modern tudományos és filozófiai felfogásunkat is visszavezethetjük ezekhez a görögökhöz. És most egy római költő, Horatius idézetével búcsúzom, aki ezt az i.e. 1. század körül írta: „Durva legyőzőjén győzött a levert Görögország, s pór népét Latiumnak művészetre kapatta.” Vagyis azt mondja, hogy noha Róma legyőzte Görögországot, annak kultúrája foglyul
ejtette a hódítót, vagyis a görög művészeteket
elterjesztette a latin vidékek világban.