Fő tartalom
Világtörténelem
Tantárgy/kurzus: Világtörténelem > 2. témakör
2. lecke: Az ókori Hellász- Az ókori Hellász
- A görög polisz
- A görög polisz
- Államépítés: a görög polisz
- Görög-perzsa háborúk
- A második perzsa támadás
- A klasszikus görög társadalom és kultúra
- Filozófia: Szókratész, Platón és Arisztotelész
- A klasszikus görög társadalom
- A klasszikus görög kultúra
- A klasszikus görög társadalom
- A klasszikus görög kultúra és társadalom
- A klasszikus Görögország
- A peloponnészoszi háború előzményei
- A peloponnészoszi háború
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
A második perzsa támadás
Xerxész tengeren és szárazföldön egyaránt támadást indít, melynek egyik csúcspontja volt a thermopülai csata.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Az előző videókban láttuk, hogy az erős Perzsiának le kellett
vernie az iónok lázadását az Anatóliai-félszigeten, és dühösek voltak, mert az iónokat segítették az athéniak és az erétriaiak is. Ezért Dareiosz, a királyok királya elindult, hogy megpróbálja uralma
alá hajtani az athéniakat és az erétriaiakat. Először i.e. 492-ben küldött flottát, ám az elpusztult egy viharban. Látni fogjuk, hogy nem ez volt az utolsó eset, hogy a perzsa flotta legalább egy része viharban megsemmisült. 490-ben újabb flottát küld, és akkor az athéniak győzik le Marathónnál, és láttuk, hogy ez itt történt. Színessel megjelölöm, hogy lásd. Ahogy az előző videóban említettem, a perzsák ezzel nem fejezték be. Dareiosz nem élte meg, hogy újra összecsapjon a görögökkel, de az utóda, Xerxész, nemcsak újra próbálkozott, de hatalmas flottát
állított fel a görögök ellen, és úgy képzelte, ezzel le is győzi őket. Ezt olyan erősen akarta, hogy maga vezette a hadakat. 10 évvel vagyunk az első perzsa invázió után. I.e. 480-ban járunk,
amikor is Xerxész földön és tengeren próbálja
meghódítani Görögországot, de ahogy látni fogjuk,
neki sem fog sikerülni. Ez a második invázió
azonban egyfajta legenda, a történelmi elbeszélése
ennek is elsődlegesen a görög Hérodotosztól származik, aki nem is volt közvetlen megfigyelő. Nem árt tehát az egészet némi
fenntartással kezelni, mert a görögöket hihetetlenül
kedvező színben tünteti fel. De azért úgy véljük, hogy
a nagyja tényleg megtörtént, csak Hérodotosz kicsit elfogult lehetett. Ezt azonban már valószínűleg
sosem fogjuk megtudni. Nézzük meg inkább, hogy mire készül Xerxész. Itt van ez a sötétvörös vonal. Ez Xerxész támadásnak vonala
480-ban, és láthatod, hogy az egyik vörös vonal a tengeren húzódik, miközben egy másik a szárazföldön. Közelítsünk rá egy kicsit! Itt van egy másik térkép. Most ezt a térképet nézzük meg
közelebbről, hogy jól lássuk, mi készül ebben az újabb perzsa invázióban. Tájékozódásként, itt vannak a szárazföldi erők, melyek Hérodotosz
és a kor történészei szerint több millió katonából állhattak, habár napjaink történészei a számot 50 ezer és 300 ezer közé teszik. Igazából nem tudjuk, de úgy százezer lehetett, vagy pár százezer és nem több millió, de még így is nagy volt, hatalmas katonai erő. Itt most több százezer ember van. Tehát több százezer. Le is írom. Több százezer fő, talán 50 és
300 ezer között. A perzsa erők innen jönnek. Flottájuk is van, úgy 1200 hajóból áll. A perzsák igazán nem
szerencsések az időjárással, akármikor próbálják is
megtámadni Görögországot. Viharba kerülnek, és flottájuknak vagy harmada elpusztul. Ennyien maradhattak, de ez csak becslés, hiszen mindez több, mint
2000 évvel ezelőtt történt, körülbelül 2500 éve, és már az is meglepő,
hogy bármit tudunk róla. Egyértelműen Hérodotoszra és más fellelhető történelmi elbeszélésekre
kell hagyatkoznunk. A perzsák tehát szárazföldön és
tengeren támadnak. A görög stratégia: „próbáljuk megállítani őket
a szárazföldön Thermopülainál, és állítsuk meg őket a tengeren
az Artemiszion-szorosban." A térképen itt látható. A történészek vitatkoznak azon, hogy tényleg volt-e egy ilyen
nagyszabású stratégia, hogy a perzsákat megpróbálják
Szalamisznál legyőzni – mint ahogy ez valójában megtörtént –, vagy már korábban meg
akarták őket állítani, de nem tudták, ezért Szalamiszig kellett visszavonulniuk. Ahogy látni fogjuk, a második változat az igaz. Nos, szerintem bizonyos
fokig mindkettő. Képesek voltak legalább is lelassítani
a perzsákat mindkét helyen, és végül a Szalamiszi-szorosban
győzték le őket. A Thermopülai-szoros legendák tárgya. Ha láttad a 300 című filmet, ez arról a 300 spártai katonáról szól, akiket Leonidász király vezetett úgy 7000 más göröggel együtt,
akiket össze tudott gyűjteni, hogy megállítsák a perzsákat
Thermopülainál. Thermopülai itt van a parton, ahol nagyon kevés hely van a nagy perzsa hadsereg áthaladására. A görögök próbálják megállítani őket a Thermopülai-szorosban. A térképen itt láthatod. Hérodotosz leírása szerint kifejezetten eredményesek, mivel a perzsa hadsereget egy keskeny résbe kényszerítik be, így a spártaiak a többi
göröggel együtt képesek visszaszorítani őket. Itt óriási túlerőről van szó. Körülbelül 7000 több tíz-, vagy
több százezer ellen, de Hérodotosz leírása szerint áruló volt a görögök között, aki átment a perzsákhoz, és megmutatott nekik egy másik utat. Így a perzsák nemcsak a görögök hátába kerülhettek, de körbe is vették és le is győzték őket
Thermopülainál, majd folytatták útjukat. Emlékezz csak rá, 10 évvel korábban már
eljutottak Erétriába, de igazából Athénon
akartak bosszút állni. Eljutottak Athénba, de mire odaértek, azt látták, hogy a várost már nagyrészt kiürítették. Az athéniak, amikor látták, hogy jönnek a perzsák, Szalamiszba mentek, ide. És bár Athént kifosztották
és lerombolták, az athéniak megmenekültek. A thermopülai csatával egyidejűleg tengeri ütközet is zajlott az
Artemiszion-szorosban. És megint, noha
körülbelül 600 perzsa hajó vett részt
ebben a csatában 200 vagy 300 görög hajó ellenében, tehát megint csak túlerőben voltak
a görögökkel szemben, a görögök a perzsákat le tudták lassítani, de megállítani már nem. A perzsákat továbbra is
balszerencse kísérte, főleg a viharok miatt. Az első hajók elpusztultak ugyan, de 200-at Euboia szigete köré küldtek, – a kiejtésem bizonyára nem a legjobb –, de ezek is elpusztultak egy viharban. Tehát a hajók felvették
a harcot a görögökkel Artemiszion-szorosban. A görögök visszahúzódtak, mert
tudták, hogy nagyobb erővel álltak szemben, tehát elkezdtek visszavonulni, legalábbis a perzsák ezt hitték, ezért követték a görög flottát vissza egészen a Szalamiszi-szorosig. És a görög flotta ott volt képes megtervezni, hogyan győzzék le
a perzsa flottát. Tehát a perzsa flotta
megsemmisült Szalamisznál, a perzsa hadsereg még mindig
Athénben volt és képes volt lerombolni Athént, de az athéniak nem pusztultak el. Xerxésznek döntenie kellett, hogy mit tegyen. I.e. 480-ban történt mindez. Xerxész úgy döntött, hogy nem akar Európában rekedni, birodalma szélén, ezért visszaindult, azonban szárazföldi erőinek egy részét
ott hagyta. Ők végül megsemmisítő vereséget
szenvedtek Plataiánál, pontosan itt. Ez tehát az utolsó komoly perzsa fenyegetés a görögök ellen. A görög-perzsa háborúk még több évtizedig, 20-30 évig folytatódtak, de onnantól főleg a görögök
támadtak, és igazából ez volt a görög civilizáció aranykorának a kezdete.