If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

A második perzsa támadás

Xerxész tengeren és szárazföldön egyaránt támadást indít, melynek egyik csúcspontja volt a thermopülai csata.

Videóátirat

Az előző videókban láttuk, hogy az erős Perzsiának le kellett vernie az iónok lázadását az Anatóliai-félszigeten, és dühösek voltak, mert az iónokat segítették az athéniak és az erétriaiak is. Ezért Dareiosz, a királyok királya elindult, hogy megpróbálja uralma alá hajtani az athéniakat és az erétriaiakat. Először i.e. 492-ben küldött flottát, ám az elpusztult egy viharban. Látni fogjuk, hogy nem ez volt az utolsó eset, hogy a perzsa flotta legalább egy része viharban megsemmisült. 490-ben újabb flottát küld, és akkor az athéniak győzik le Marathónnál, és láttuk, hogy ez itt történt. Színessel megjelölöm, hogy lásd. Ahogy az előző videóban említettem, a perzsák ezzel nem fejezték be. Dareiosz nem élte meg, hogy újra összecsapjon a görögökkel, de az utóda, Xerxész, nemcsak újra próbálkozott, de hatalmas flottát állított fel a görögök ellen, és úgy képzelte, ezzel le is győzi őket. Ezt olyan erősen akarta, hogy maga vezette a hadakat. 10 évvel vagyunk az első perzsa invázió után. I.e. 480-ban járunk, amikor is Xerxész földön és tengeren próbálja meghódítani Görögországot, de ahogy látni fogjuk, neki sem fog sikerülni. Ez a második invázió azonban egyfajta legenda, a történelmi elbeszélése ennek is elsődlegesen a görög Hérodotosztól származik, aki nem is volt közvetlen megfigyelő. Nem árt tehát az egészet némi fenntartással kezelni, mert a görögöket hihetetlenül kedvező színben tünteti fel. De azért úgy véljük, hogy a nagyja tényleg megtörtént, csak Hérodotosz kicsit elfogult lehetett. Ezt azonban már valószínűleg sosem fogjuk megtudni. Nézzük meg inkább, hogy mire készül Xerxész. Itt van ez a sötétvörös vonal. Ez Xerxész támadásnak vonala 480-ban, és láthatod, hogy az egyik vörös vonal a tengeren húzódik, miközben egy másik a szárazföldön. Közelítsünk rá egy kicsit! Itt van egy másik térkép. Most ezt a térképet nézzük meg közelebbről, hogy jól lássuk, mi készül ebben az újabb perzsa invázióban. Tájékozódásként, itt vannak a szárazföldi erők, melyek Hérodotosz és a kor történészei szerint több millió katonából állhattak, habár napjaink történészei a számot 50 ezer és 300 ezer közé teszik. Igazából nem tudjuk, de úgy százezer lehetett, vagy pár százezer és nem több millió, de még így is nagy volt, hatalmas katonai erő. Itt most több százezer ember van. Tehát több százezer. Le is írom. Több százezer fő, talán 50 és 300 ezer között. A perzsa erők innen jönnek. Flottájuk is van, úgy 1200 hajóból áll. A perzsák igazán nem szerencsések az időjárással, akármikor próbálják is megtámadni Görögországot. Viharba kerülnek, és flottájuknak vagy harmada elpusztul. Ennyien maradhattak, de ez csak becslés, hiszen mindez több, mint 2000 évvel ezelőtt történt, körülbelül 2500 éve, és már az is meglepő, hogy bármit tudunk róla. Egyértelműen Hérodotoszra és más fellelhető történelmi elbeszélésekre kell hagyatkoznunk. A perzsák tehát szárazföldön és tengeren támadnak. A görög stratégia: „próbáljuk megállítani őket a szárazföldön Thermopülainál, és állítsuk meg őket a tengeren az Artemiszion-szorosban." A térképen itt látható. A történészek vitatkoznak azon, hogy tényleg volt-e egy ilyen nagyszabású stratégia, hogy a perzsákat megpróbálják Szalamisznál legyőzni – mint ahogy ez valójában megtörtént –, vagy már korábban meg akarták őket állítani, de nem tudták, ezért Szalamiszig kellett visszavonulniuk. Ahogy látni fogjuk, a második változat az igaz. Nos, szerintem bizonyos fokig mindkettő. Képesek voltak legalább is lelassítani a perzsákat mindkét helyen, és végül a Szalamiszi-szorosban győzték le őket. A Thermopülai-szoros legendák tárgya. Ha láttad a 300 című filmet, ez arról a 300 spártai katonáról szól, akiket Leonidász király vezetett úgy 7000 más göröggel együtt, akiket össze tudott gyűjteni, hogy megállítsák a perzsákat Thermopülainál. Thermopülai itt van a parton, ahol nagyon kevés hely van a nagy perzsa hadsereg áthaladására. A görögök próbálják megállítani őket a Thermopülai-szorosban. A térképen itt láthatod. Hérodotosz leírása szerint kifejezetten eredményesek, mivel a perzsa hadsereget egy keskeny résbe kényszerítik be, így a spártaiak a többi göröggel együtt képesek visszaszorítani őket. Itt óriási túlerőről van szó. Körülbelül 7000 több tíz-, vagy több százezer ellen, de Hérodotosz leírása szerint áruló volt a görögök között, aki átment a perzsákhoz, és megmutatott nekik egy másik utat. Így a perzsák nemcsak a görögök hátába kerülhettek, de körbe is vették és le is győzték őket Thermopülainál, majd folytatták útjukat. Emlékezz csak rá, 10 évvel korábban már eljutottak Erétriába, de igazából Athénon akartak bosszút állni. Eljutottak Athénba, de mire odaértek, azt látták, hogy a várost már nagyrészt kiürítették. Az athéniak, amikor látták, hogy jönnek a perzsák, Szalamiszba mentek, ide. És bár Athént kifosztották és lerombolták, az athéniak megmenekültek. A thermopülai csatával egyidejűleg tengeri ütközet is zajlott az Artemiszion-szorosban. És megint, noha körülbelül 600 perzsa hajó vett részt ebben a csatában 200 vagy 300 görög hajó ellenében, tehát megint csak túlerőben voltak a görögökkel szemben, a görögök a perzsákat le tudták lassítani, de megállítani már nem. A perzsákat továbbra is balszerencse kísérte, főleg a viharok miatt. Az első hajók elpusztultak ugyan, de 200-at Euboia szigete köré küldtek, – a kiejtésem bizonyára nem a legjobb –, de ezek is elpusztultak egy viharban. Tehát a hajók felvették a harcot a görögökkel Artemiszion-szorosban. A görögök visszahúzódtak, mert tudták, hogy nagyobb erővel álltak szemben, tehát elkezdtek visszavonulni, legalábbis a perzsák ezt hitték, ezért követték a görög flottát vissza egészen a Szalamiszi-szorosig. És a görög flotta ott volt képes megtervezni, hogyan győzzék le a perzsa flottát. Tehát a perzsa flotta megsemmisült Szalamisznál, a perzsa hadsereg még mindig Athénben volt és képes volt lerombolni Athént, de az athéniak nem pusztultak el. Xerxésznek döntenie kellett, hogy mit tegyen. I.e. 480-ban történt mindez. Xerxész úgy döntött, hogy nem akar Európában rekedni, birodalma szélén, ezért visszaindult, azonban szárazföldi erőinek egy részét ott hagyta. Ők végül megsemmisítő vereséget szenvedtek Plataiánál, pontosan itt. Ez tehát az utolsó komoly perzsa fenyegetés a görögök ellen. A görög-perzsa háborúk még több évtizedig, 20-30 évig folytatódtak, de onnantól főleg a görögök támadtak, és igazából ez volt a görög civilizáció aranykorának a kezdete.