If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

A peloponnészoszi háború

A peloponnészoszi háború szakaszainak áttekintése (Archimadosz háborúja, a szicíliai hadjárat és a dekeleiai háború).

Videóátirat

Amint már láttuk, az i.e. 5. század azzal kezdődik, hogy Athén és Spárta és számtalan görög városállam azonos oldalon harcol a perzsa betolakodók ellen. De ahogy azt az előbbi videóban láttuk, amint legyőzték a perzsákat, feszültségek keletkeztek Athén és Spárta, valamint a különböző szövetségeseik között. Spártát aggodalom töltötte el, hogy az athéni haditengerészet egy kicsit túlméretezettnek tűnt; ez meghatározóan fontos volt a második perzsa invázió idején. Az athéniak létrehozták a Déloszi Szövetséget, melynek célja a perzsák elleni offenzíva indítása volt, de valahogy az egészből egyre inkább egy athéni birodalom képe bontakozott ki. A helyzet kezdett olyanná válni, mint a Rizikó társasjáték; minél több területre teszel szert, annál több forrásod lesz, több hajót tudsz építeni, és nagyobb sereget kiállítani, így még nagyobb területet tudsz elfoglalni. Így aztán Spárta és Athén egyre inkább egymás vetélytársai lettek, Spárta veszélyeztetettnek érezte magát Athén növekvő befolyása, erőforrásai és katonai ereje miatt. És azt is láttuk az előző videóban, hogy volt egy földrengés Spártában, körülbelül akkor, amikor Spárta inváziót tervezett Athén ellen, s ez Spártát sebezhetővé tette. Aztán volt egy helóta lázadás, ezek spártai rabszolgák voltak. Az athéniak hoplitákat küldtek, látszólag a spártaiak segítségére, de a spártaiak gyanakodtak, és visszaküldték őket. És aztán az egész Megara és Korinthosz, Spárta két szövetségese összezördülésében kulminált. Athén állást foglalt, Megarával szövetségre lépett. Ez már sok volt a spártaiaknak, és háborút üzentek. És ez volt az úgynevezett első peloponnészoszi háború. De ez nem „a” peloponnészoszi háború. Ez volt az első alkalom, hogy nyílt konfliktus kezdődött a spártaiak és az athéniak között. Ezek a konfliktusok megközelítőleg 15 éven át tartottak, és az ún. 30 éves békével zárultak. De ahogy látni fogjuk, ez a 30 éves béke csak mintegy 15 évig tartott. És az egész idő alatt folyamatosan növekedtek a feszültségek. A Déloszi Szövetség, amit hívhatunk athéni erőnek, akár athéni birodalomnak is, egyre csak erősödött. Az athéni haditengerészet egyre erősebb lett. Még egyszer: a dolgok kulmináltak, és ez lett a tényleges peloponnészoszi háború kezdete. Azé a háborúé, amire gondolunk általában, ha a peloponnészoszi háborúról beszélünk. I.e. 431-ben Spárta királya úgy döntött, – vagyis talán jobb úgy fogalmazni, hogy mások rávették, ugyanis ő maga kételkedett benne –, hogy eljött az idő, és döntött Attika megtámadásáról. Attikáról már bizonyára sokat hallottál. Ez a régió itt, egy kis kiálló terület; Athén ezen van. A peloponnészoszi háborúnak ezt az első szakaszát Arkhidamosz háborújának nevezzük, a spártai királyról nevezték el, aki bár vonakodva, de döntött Attika megtámadásáról. Tehát ezt az első szakaszt Arkhidamosz háborújának nevezzük. Arkhidamosz háborújának lényegi elemei, hogy itt van Spárta domináns haderejével, többször és ismételten támadja Attikát, és az athéniak domináns hajóhadukkal többször és ismételten portyáznak Peloponnészosz körül és az Égei-tenger partvidékén. Tehát itt vannak az athéniak, őket más színnel jelölöm, mint a spártaiakat. Tehát itt vagyunk. Jelöljük a spártaiakat ezzel a vörös színnel, támadják Attikát a hadseregükkel, az athéniakat ezzel a kék színnel jelölöm, ők pedig Peloponnészosz és az Égei-tenger vidéke különböző pontjait támadják, és kiterjesztik befolyásukat. Az első fázis befejeződik, de ez így megy tovább a következő közel tíz évben, és a Níkiász-féle békével ér véget. Ahogy látni fogod, ez valójában 50 évre szólóan tervezett béke volt, de nem tartott annyi ideig. Az összetűzések folytatódnak, és i.e. 415-ben az athéniak úgy döntenek, hogy terjeszkedni akarnak. Ne feledd, ez olyan, mint a Rizikó játék, minél több városállamot foglalsz el, minél több polgárt tudsz megadóztatni, minél több katonád van, annál gazdagabb leszel, annál több hajóépítő kapacitásod lesz. Tehát az athéniakban felötlik a remek gondolat, hogy elhajózzanak egészen Szürakuszaiig. Hol is van pontosan Szürakuszai? Szürakuszai itt van, a szicíliai partvidéken. Ez az ókorban hosszú útnak számított. Azért hajóznak el egészen Szürakuszaiig, hogy megpróbálják elfoglalni, és hogy lényegében növeljék birodalmukat. Tehát i.e. 415-ben hosszú útra indulnak, hogy elfoglalják Szürakuszait. És ez katasztrofális volt. Az útra kelt flottát megsemmisítették. Szürakuszai lakosai meg tudták szerezni Spárta segítségét, és az athéniak flottája megsemmisült. Ezt gyakran a peloponnészoszi háború második szakaszának tartják. Ez volt tehát Szürakuszai megtámadása. Szürakuszai megtámadása, az athéniak kudarcba fulladt kísérlete Szürakuszai elfoglalására. Mindez két évig tartott, mivel – ismétlem – nem tréfa hajóhadat küldeni és megpróbálni elfoglalni Szürakuszait. És akkor ezzel átlépünk a harmadik szakaszba, a peloponnészoszi háború harmadik szakaszába. Kicsit arrébb tolom ezt. A harmadik szakaszt gyakran ión háborúnak hívják. Ión háború. Iónia ez a terület, amely a mai Törökország partvidékén fekszik. Több, eredetileg az athéni birodalomhoz tartozó városállam lázadni kezd. Könnyű elképzelni, a spártaiak segíteni akarnak ezeknek a lázadóknak, mivel le akarják győzni az athéniakat, bárhol is legyenek. Ezt gyakran dekeleiai háborúnak is nevezik. Dekeleia – valószínűleg nem ejtem ki helyesen – egy kis település itt, Attika északi részén. Stratégiai hely volt, amely átállt a spártaiakhoz, innen a dekeleiai háború elnevezés. De ennek a harmadik szakasznak az idején a spártaiak segítséget kapnak a perzsáktól. Ugye ez volt az egykori ellenségük, a spártaiak és az athéniak a perzsák ellen egyesültek, de némi idő már eltelt azóta. Már 70 vagy 80 évvel később járunk, és a spártaiak döntő győzelmet akarnak. Segítséget kapnak a perzsáktól, és végül i.e. 405-ben döntő tengeri ütközetre kerül sor Aigoszpotamoinál – és most elnézést kérek minden görögtől, aki esetleg hallja ezt, tudom, nem tökéletes a kiejtésem, sőt, közel sem tökéletes –, de ez itt döntő győzelem volt a spártaiak javára. Szét tudták verni az athéni hajóhadat, és ez eredményezte a döntő győzelmet, és aztán i.e. 404-ben, – ez 405-ben van –, 404-ben az athéniak megadják magukat, és a híres peloponnészoszi háborúnak vége, a spártaiak győzedelmeskednek. De ez nem olyan nagy győzelem, mivel ha belegondolsz, városokat romboltak le, Görögország nagy része meggyengült, és az egész terület nyitva állt idegenek támadásának. És ahogy látni fogjuk, a következő (4.) évszázadban jön a makedón Fülöp, vagy macedón, így is lehet ejteni, aki kihasználja ezt a sebezhetőséget. A makedónok vagy macedónok a görögök rokonai, de Fülöpnek sikerül kihasználni ezt a sebezhetőséget, ami az 5. században kialakul, és megtámadja a görög városállamokat, de aztán képes lesz arra is, hogy egyesítse őket.