Fő tartalom
Világtörténelem
Tantárgy/kurzus: Világtörténelem > 2. témakör
3. lecke: Birodalmak felemelkedése és hanyatlása- Összehasonlítás: birodalmak felemelkedése
- Összehasonlítás: birodalmak hanyatlása
- Birodalmak felemelkedésének és hanyatlásának összehasonlítása
- Birodalmak felemelkedése és hanyatlása
- Fókuszban az államépítés: birodalmak
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
Birodalmak felemelkedésének és hanyatlásának összehasonlítása
Áttekintés
- A birodalmak része egy központi állam, amely hatalmas területek és gyakran vegyes népesség felett is uralmat gyakorol.
- A birodalmak felemelkednek és növekednek, ahogy hatalmukat és befolyásukat kiterjesztik, ha azonban túl sok területet veszítenek vagy legyőzik őket, megbukhatnak.
- A történészeket segítheti e folyamatok megértésében, ha összevetik, mindez hogyan történt a különböző birodalmakban.
Mi az a birodalom?
Mostanra már számos nagy birodalomról tanultál. Ismétlésképpen: a birodalom kifejezés olyan központi államra utal, amely politikai uralmat gyakorol nagy kiterjedésű területek és a rajtuk élő különböző népcsoportok felett. A központosított hatalom gyakran egy vagy több fővárosból irányít. A birodalmakat általában egyetlen egységnek képzeljük. De mivel a birodalmak hatalmasak, gyakran kisebb, könnyebben irányítható politikai egységekre, úgynevezett tartományokra osztják fel őket.
A birodalmak felemelkedésének és terjeszkedésének összehasonlítása
Ahhoz, hogy egy birodalom növekedhessen, az egyik államnak uralma alá kell hajtania más államokat vagy népcsoportokat. A történészek ahhoz, hogy jobban megértsék ezeket a folyamatokat, konkrét birodalmakat hasonlíthatnak össze.
A különböző birodalmak összehasonlításakor a történészek azt látják, hogy a növekedési folyamatok részben hasonlóak, részben különbözőek voltak az egyes birodalmakban. Nagy Kürosz Akhaimenida Birodalma 30 év alatt jelentősen megnőtt, és 75 év alatt elérte legnagyobb kiterjedését. A Római Köztársaságot az i. e. 6. században alapították, de a Római Birodalom csak i. sz. 117-re érte el legnagyobb kiterjedését.
A birodalmak eltérő okokból növekednek. Az Akhaimenidák Óperzsa Birodalma elsősorban katonai hódításokra épült. Az indiai Maurja Birodalom politikai szabotázs, vallási térítés és katonai hódítás kombinációja útján terjesztette ki uralmát. A római társadalom noha militarizált volt, általában nem területi hódításokra törekedett. De sok háborúba belekeveredtek. Az ellenség legyőzése után lojalitásukért cserébe Róma általában felajánlott számukra valamiféle állampolgárságot.
A lényeg, hogy a birodalmak növekedése azt jelenti, hogy egy központi állam területekre és népekre terjeszti ki politikai hatalmát. Ezt katonai, gazdasági vagy kulturális eszközökkel – általában ezek kombinációjával – érik el.
Gyors terjeszkedés – Nagy Sándor felemelkedése
Nagy Sándor makedón királyt a történelem egyik nagy birodalomépítőjeként tartjuk számon. De vajon sikerének mekkora része tulajdonítható személyes tulajdonságainak? Nagy Sándor birodalmának gyors felemelkedése azt a folyamatot példázza, ahogy egy apró állam hatalmas birodalommá válik. Azt is mutatja, hogy miként játszanak szerepet a központi állam hatókörén kívül eső események és körülmények az állam birodalomépítési sikerében.
Bár az i. e. 359 és 336 között uralkodó II. Fülöpre gyakran csak Nagy Sándor apjaként emlékezünk, ő maga is tehetséges uralkodó és katonai vezető volt. Ő teremtette meg a lehetőséget arra, hogy Nagy Sándor legyőzze Perzsiát. II. Fülöp vesztegetéssel, hadviseléssel és fenyegetésekkel szilárdította meg királyságát; az ő hozzáértése és akaratereje nélkül a történelem soha nem hallott volna Nagy Sándorról.
I.e. 336-ban, miután Fülöpöt meggyilkolták, Nagy Sándor megindította az apja által tervezett nagy hadjáratot a hatalmas Perzsa Birodalom meghódítására. Nagy Sándort nagyszerű katonai vezetői képességei mellett Perzsia politikai instabilitása is segítette. Győzelmei meggyőztek több helyi uralkodót, hogy a perzsa uralom helyett Nagy Sándorét válassza. Nagy Sándor nem változtatott jelentősen a fennálló közigazgatási rendszereken, inkább csak céljainak megfelelően alakított rajtuk. I.e. 327-re a Perzsa Birodalom már szilárdan az uralma alatt állt.
Az, hogy Perzsiát Nagy Sándor meghódította, egyrészt vezetőváltást, másrészt területi terjeszkedést jelentett. Nagy Sándor uralkodása alatt a Perzsa Birodalom területe alig változott. Birodalomépítő kalandjának sikere több tényezőnek, köztük a Perzsa Birodalom állapotának, az apja által lerakott birodalmi alapoknak és Nagy Sándor katonai tehetségének volt az együttes eredménye.
Állj meg egy percre és gondold végig: érhetett volna el sikereket Nagy Sándor Perzsiában, ha apja, II. Fülöp előbb nem hódítja meg Görögországot?
Belső reformok – a Han-dinasztia felemelkedése Kínában
A Csin-dinasztia rövid életű volt, mindössze i. e. 221 és i. e. 206 között uralkodott. Rövid fennállása alatt azonban megteremtette a széles körű birodalmi közigazgatás alapjait, amelyet a következő Han-dinasztia bővített ki és reformált meg. Csin Si Huang-ti, az első Csin császár a hadakozó fejedelemségek korát lezáró hódításai során egységesítette az országot és a hatalmat. Csin Si Huang-ti alatt minden hatalom közvetlenül a császártól eredt.
Han Kao-cu, az első Han császár megtartotta a Csin-kori császári közigazgatás nagy részét, de mérsékelte a rendeletek szigorát és az adókat. A Csin-dinasztia elnyomta a konfucianizmust. Han Kao-cu nyíltan, az állam ideológiájaként támogatta a konfucianizmust. Az erkölcsi tartást és az erényeket ösztönözte ahelyett, hogy kizárólag félelemkeltés és elnyomás útján kormányzott volna.
A Han vezetők emellett kulturális térítési politikát is folytattak az újonnan meghódított régiókban. A konfuciánus etika tanítására irányuló erőfeszítéseikkel a Han császárok megteremtették sokszínű alattvalóik közös identitástudatát. A központi Han állam iránti hűség több volt politikai vagy gazdasági viszonynál – a kulturális identitás részévé vált.
Állj meg egy percre és gondolkozz: hasonlítsd össze a Han-dinasztia kényszerű kulturális térítését Nagy Sándor stratégiájával, amellyel új alattvalói hűségét akarta megszerezni!
A birodalmak összeomlásának összehasonlítása
Amikor a történészek arról beszélnek, hogy egy birodalom összeomlott, úgy értik, hogy a központi állam már nem gyakorolja széles körű hatalmát. Ez vagy azért történik, mert maga a központi állam szűnt meg, vagy az állam hatalma csökkent azáltal, hogy a birodalom egyes részei függetlenítették magukat uralma alól. Mivel a birodalmak nagyok és összetettek, amikor a történészek egy birodalom összeomlásáról beszélnek, általában hosszabb folyamatról, és nem egyetlen eseményről beszélnek.
Íme néhány általános tényező, amivel a történészek a birodalmak összeomlását magyarázzák:
- Gazdasági problémák
- Társadalmi és kulturális problémák
- Környezeti problémák
- Politikai problémák
Ezek önmagukban nem okok, de lehetővé teszik a dolgok osztályba sorolását. Azt például nem mondjuk, hogy „Róma bukásának egyik oka a politika volt”, hanem konkrét politikai tényezőket keresünk, mint például a polgárháborúk hatása. Bár szükség van a tényezők osztályozására, ha a birodalmak összeomlásáról beszélünk, nem magyarázhatjuk meg egyetlen okkal, hogy miért buknak meg a birodalmak.
Gyors összeomlás – az Akhaimenida Perzsia
Bár már Nagy Sándor hódítása előtt voltak belső konfliktusok az Akhaimenida Birodalomban, az i. e. 5. és 4. század során a birodalom nagyjából épségben megmaradt. A belső megosztottság miatt azonban Perzsia sebezhetővé vált az olyan támadókkal szemben, akik területeket akartak elvenni tőle.
I.e. 334-ben Nagy Sándor megtámadta a Perzsa Birodalmat, i. e. 330-ban pedig III. Dareiosz perzsa király meghalt – egyik tábornoka ölte meg. Nagy Sándor megszerezte a perzsa trónt. Az elfoglalt városokban a helyükön hagyta a tisztviselőket, és meghagyta az intézményeket, hogy igazgassák hatalmas birodalmát. Ilyen értelemben Nagy Sándor egyszerűen a perzsa uralkodó helyébe lépett. Ahelyett, hogy elpusztította volna a központi perzsa államot, uralkodóként átvette azt.
Amikor Nagy Sándor i. e. 323-ban örökös nélkül meghalt, tábornokai felosztották egymás közt a birodalmat. Ekkor omlott össze a perzsa központi állam. Helyébe több, egymással versengő állam lépett. Ez a felosztás néhány év alatt ment végbe.
Az Akhaimenida Birodalom bukásához vezető tényezők tehát nagyrészt politikai és katonai jellegűek voltak. A politikai megosztottság katonailag gyöngítette meg a birodalmat.
Egy birodalom lassú haldoklása – a Gupta Birodalom
A Gupta-dinasztia nagyjából i. sz. 320-550 között, hatalmas birodalom felett uralkodott Észak-Indiában. Amint az alábbi térképen látható, a dinasztia körülbelül i. sz. 450-ben ért hatalma csúcsára. 450-től kezdve a Gupta Birodalmat észak-nyugati régióiban többször is megtámadták a heftaliták, akiket fehér hunoknak is szoktak nevezni. Ezek a folyamatos támadások kimerítették a Gupta Birodalom katonai és pénzügyi erőforrásait, és száz évig tartó hanyatláshoz vezettek.
A fehér hunokkal való folyamatos összecsapások következtében körülbelül i. sz. 500-ra a Gupta Birodalom elvesztette észak-nyugati területeinek nagy részét. I.sz. 528-ban a Gupta Birodalom ki tudta szorítani a hunokat. A területveszteség gazdasági hatásai és a folyamatos csatározások azonban meggyengítették és elszegényítették a Gupta-dinasztiát. A következő évtizedek során számos régió lerázta a Gupták uralmát, és az olyan szomszédos államok, mint a Vakataka királyság és Malwa megerősödtek.
I.sz. 550-re a Gupta Birodalom megszűnt. Fennmaradt azonban még körülbelül egy évszázadig egy kis Gupta Királyság. A Gupta Birodalom olyan birodalmi összeomlásra példa, amikor a központi állam fennmarad, de egy szűk területen kívül nem tud hatalmat és befolyást gyakorolni. Ez eltér a Nyugatrómai Birodalom esetétől, ahol az utolsó császárt elűzték, s ezzel megszűnt a központi római állam.
A Gupta Birodalom bukását elsősorban katonai és gazdasági tényezők segítették elő. A gazdasági problémákat a birodalom előtt álló katonai kihívások okozták. Ez viszont politikai következményekkel járt, ahogy a kormányzat területeket veszített és meggyengült.
Állj meg egy percre és gondolkozz: hasonlítsd össze a Gupta Birodalom és az Akhaimenida Perzsa Birodalom bukását!
A legfontosabb tanulságok
- A birodalmak számos különböző okból emelkednek fel és omlanak össze.
- A történészek ezeket az okokat gyakran csoportosítják politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális, valamint környezeti kategóriákba.
- Ha összehasonlítjuk a különböző birodalmak felemelkedésének és bukásának konkrét okait és hatásait, jobban megérthetjük a különböző időszakokban és helyeken kialakuló birodalmak fogalmát.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.