Fő tartalom
Világtörténelem
Tantárgy/kurzus: Világtörténelem > 2. témakör
3. lecke: Birodalmak felemelkedése és hanyatlása- Összehasonlítás: birodalmak felemelkedése
- Összehasonlítás: birodalmak hanyatlása
- Birodalmak felemelkedésének és hanyatlásának összehasonlítása
- Birodalmak felemelkedése és hanyatlása
- Fókuszban az államépítés: birodalmak
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
Összehasonlítás: birodalmak felemelkedése
Milyen folyamatok vezettek a perzsa Akhaimenida Birodalom, az indiai Maurja Birodalom, a kínai Han-dinasztia és a Római Birodalom felemelkedéséhez?
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Ebben a videóban a birodalmak
felemelkedéséről fogunk gondolkodni, és összehasonlítunk négy olyan
nagyon korai birodalmat, amelyekről tanultál: a perzsa Akhaimenida Birodalmat,
az indiai Maurja Birodalmat, a Han-dinasztia Kínáját
és a Római Birodalmat. Kezdjük az általános szempontokkal! Az első kérdés az, hogy mi is egy birodalom. Az elnagyolt meghatározás szerint akkor
beszélünk birodalomról, amikor egy csoport meglehetősen vegyes
népesség felett uralkodik. Az egyik csoport uralkodik
a másik csoport felett, amelynek eltérő lehet a nyelve,
a kultúrája. Ekkor beszélünk birodalomról. És hogyan szoktak kialakulni általában a birodalmak? Tegyük fel, hogy én uralkodó vagyok, uralkodom ezen a területen, és akár a karizmámnak, a hadi taktikámnak,
esetleg egy új fegyvernek, valamiféle politikai intrikának vagy
a szomszédok gyengeségének köszönhetően további területeket tudok meghódítani itt. Mit jelent ez számomra? Ahogy terjeszkedem, több terület és több ember felett tudok uralkodni, adót vethetek ki az országra
és az emberekre, ezzel növelhetem a vagyonomat
és a hadseregemet. Márpedig ez a két dolog nagy mértékben segít abban, hogy még több szomszédomat
támadhassam meg, és tovább terjeszkedjem. Kérdezhetnéd, hogy akkor ez a folyamat miért nem tart örökké. Nos, elég soká tart, a különböző birodalmak
meglehetősen nagyok, különösen, ha figyelembe vesszük
a kor technológiai színvonalát, kommunikációs lehetőségeit. De egy ponton meggyengülhet a vezetés, gondot okozhat ezeknek a nagy és kiterjedt
birodalmaknak az ellenőrzése, különösen, ha hiányzik a kommunikáció, ha nem lehet megbízható
információhoz jutni. De most nézzük meg alaposabban az előbb említett négy birodalmat! Kezdjük az Akhaimenida Perzsiával, amit Nagy Kürosz alapított i.e. 550-ben. Ez olyan régen történt, hogy a Kürosz hatalomra jutásáról szóló
beszámolók többsége a görögöktől származik, akik nem voltak jóban a perzsákkal. Híres riválisok voltak, azonban
egy dolog kiderül az elbeszélésekből. Nagy Küroszt rendkívül erős
és hatékony vezetőnek tartották. Tehát mindenképpen ideírom
a vezetői képességet. Viszonylag jelentéktelen királyként indult, a méd uralkodó alattvalójaként, aki a nagyapja volt, és akinek uralmát megdöntötte. Jó hadvezér volt, emellett képes volt
meggyőzni az embereket, és toleráns volt az alattvalóival. Mindennek köszönhetően uralni és növelni tudott egy hatalmas birodalmat. Szerintem tehát Nagy Kürosz esetében
első helyen állt a vezetői képesség, de a kultúra is szerepet játszott. Most térjünk át az indiai Maurja Birodalomra. A birodalmat Csandragupta Maurja alapította. Itt megint fontos tényező volt
a vezetői képesség. Őt segítette Csanakja,
a politikai tanácsadója, aki az indiai történelemben stratégiai gondolkodásáról nevezetes. A legenda szerint Csandragupta Maurja
találkozott Nagy Sándorral, amikor az Indiába érkezett. De amikor Nagy Sándor távozott,
hatalmi vákuum alakult ki. Mondhatjuk, hogy ez a hatalmi vákuum segítette a Maurja Birodalom megalapítását. Amint Nagy Sándor távozott,
a helyzet arra hasonlított, mint amikor gyengébbek
a szomszédos országok. Aztán itt van a Han Kína.
A Han Kína érdekes. Nem a Han-dinasztia első császárai
egyesítették Kínát, ez a Han-dinasztiát megelőző
Csin-dinasztia alatt történt. Nekik ez azért sikerült, mert
nagyon erősek és tekintélyelvűek voltak, erősen központosított hatalommal. De amikor a Csin császár meghalt,
egyértelmű hatalmi vákuum keletkezett. Örökösödési háború következett, majd létrejött a Han-dinasztia. A Han-dinasztia úgy tudta megtartani
hatalmát annak ellenére, hogy kevésbé volt tekintélyelvű,
mint a Csinek, hogy felélesztette a konfucianizmust, és ezt az ideológiát és kultúrát
arra használta fel, hogy még jobban egyesítse a kínaiakat. A Római Birodalmat részletesebben fogjuk
vizsgálni. Nehéz pontosan meghatározni, hogy
mely időpontban vált birodalommá. Ebben az idővonalon látható első időszakban létezett a római királyság, azután jött a római köztársaság,
majd a Római Birodalom. Lehet vitatni, hogy mikor vált birodalommá, mert már a korai királyság idején is meghódított szomszédos népeket
az Itáliai-félszigeten. Már abban az időben is lehet, hogy
birodalomnak érezték, mert lehet, hogy a népek
különbözőnek érezték magukat. Az idő múlásával,
minthogy egyetlen államban, egyetlen királyságban éltek, valószínűleg egyre inkább hasonlónak
érezték magukat. De aztán, ahogy még több területet
hódítottak meg, egyre inkább birodalomnak
érezték az országot. Ahogy a késői köztársaság korába érünk,
világos, hogy birodalomról van szó. Ismeretes, hogy Julius Caesar
meghódította a germán népek lakta Galliát, mielőtt hazatérve megszerezte az uralmat. Utóda az első római császár,
Augustus lett hosszú és véres polgárháborút követően. A másik három birodalom viszonylag
rövid idő alatt jött létre, kevesebb, mint 50 évről beszélünk, miközben a Római Birodalom kialakulásához
évszázadokra volt szükség. Ezért nehéz ezt a birodalmat egyetlen
uralkodó nevéhez kapcsolni. Mondhatjuk, hogy létezett
a terjeszkedés kultúrája, érvelhetünk azzal, hogy technológiájuk
fejlettebb volt, mint néhány szomszéduké, különösen a haditechnika területén. Ahogy terjeszkedett, mindenképpen
kihasználta szomszédai gyengeségét. Most tehát lépjünk hátra! Ebben a leckében közelítőleg felvázoltuk azokat a különböző tényezőket, amelyek hatására egy birodalom felemelkedhet. Ezek semmiképpen sem teljes körűek, ezért javaslom, hogy gondolkozz azon, milyen tényezőket említhetnél még. Esetleg említhetnél politikai tényezőket, de lehet, hogy ez már benne van
a vezetői képességben. Vagy hozzátennéd a gazdasági tényezőket, hogy mennyire gazdag egy nemzet. A történelemben előre haladva azt látjuk, hogyan változik ezeknek
a tényezőknek a súlya, szerepük fontossága
egy birodalom kialakulásában. A mai korhoz közeledve különösen megnő a technológia szerepe a birodalmak létrehozásában. A vallásra épülő ideológiának is
jelentős a szerepe a birodalmakban. De vannak olyan birodalmak, amelyek gazdasági ideológiára épülnek:
kommunizmus a kapitalizmussal szemben. És politikai ideológiára. Szükséges-e, hogy egy birodalom szigorú ellenőrzést jelentsen? Létezhet-e kulturális birodalom, amely nem feltétlenül gyakorol
közvetlen uralmat az emberek fölött? Rád bízom, hogy gondolkozz
ezeken a kérdéseken. Izgalmas kérdések ezek, nem csak
ezen birodalmak témakörében, hanem az egész világtörténelem
tanulmányozása során is.