Összehasonlítás: birodalmak felemelkedése

Ebben a videóban a birodalmak felemelkedéséről fogunk gondolkodni, és összehasonlítunk négy olyan nagyon korai birodalmat, amelyekről tanultál: a perzsa Akhaimenida Birodalmat, az indiai Maurja Birodalmat, a Han-dinasztia Kínáját és a Római Birodalmat. Kezdjük az általános szempontokkal! Az első kérdés az, hogy mi is egy birodalom. Az elnagyolt meghatározás szerint akkor beszélünk birodalomról, amikor egy csoport meglehetősen vegyes népesség felett uralkodik. Az egyik csoport uralkodik a másik csoport felett, amelynek eltérő lehet a nyelve, a kultúrája. Ekkor beszélünk birodalomról. És hogyan szoktak kialakulni általában a birodalmak? Tegyük fel, hogy én uralkodó vagyok, uralkodom ezen a területen, és akár a karizmámnak, a hadi taktikámnak, esetleg egy új fegyvernek, valamiféle politikai intrikának vagy a szomszédok gyengeségének köszönhetően további területeket tudok meghódítani itt. Mit jelent ez számomra? Ahogy terjeszkedem, több terület és több ember felett tudok uralkodni, adót vethetek ki az országra és az emberekre, ezzel növelhetem a vagyonomat és a hadseregemet. Márpedig ez a két dolog nagy mértékben segít abban, hogy még több szomszédomat támadhassam meg, és tovább terjeszkedjem. Kérdezhetnéd, hogy akkor ez a folyamat miért nem tart örökké. Nos, elég soká tart, a különböző birodalmak meglehetősen nagyok, különösen, ha figyelembe vesszük a kor technológiai színvonalát, kommunikációs lehetőségeit. De egy ponton meggyengülhet a vezetés, gondot okozhat ezeknek a nagy és kiterjedt birodalmaknak az ellenőrzése, különösen, ha hiányzik a kommunikáció, ha nem lehet megbízható információhoz jutni. De most nézzük meg alaposabban az előbb említett négy birodalmat! Kezdjük az Akhaimenida Perzsiával, amit Nagy Kürosz alapított i.e. 550-ben. Ez olyan régen történt, hogy a Kürosz hatalomra jutásáról szóló beszámolók többsége a görögöktől származik, akik nem voltak jóban a perzsákkal. Híres riválisok voltak, azonban egy dolog kiderül az elbeszélésekből. Nagy Küroszt rendkívül erős és hatékony vezetőnek tartották. Tehát mindenképpen ideírom a vezetői képességet. Viszonylag jelentéktelen királyként indult, a méd uralkodó alattvalójaként, aki a nagyapja volt, és akinek uralmát megdöntötte. Jó hadvezér volt, emellett képes volt meggyőzni az embereket, és toleráns volt az alattvalóival. Mindennek köszönhetően uralni és növelni tudott egy hatalmas birodalmat. Szerintem tehát Nagy Kürosz esetében első helyen állt a vezetői képesség, de a kultúra is szerepet játszott. Most térjünk át az indiai Maurja Birodalomra. A birodalmat Csandragupta Maurja alapította. Itt megint fontos tényező volt a vezetői képesség. Őt segítette Csanakja, a politikai tanácsadója, aki az indiai történelemben stratégiai gondolkodásáról nevezetes. A legenda szerint Csandragupta Maurja találkozott Nagy Sándorral, amikor az Indiába érkezett. De amikor Nagy Sándor távozott, hatalmi vákuum alakult ki. Mondhatjuk, hogy ez a hatalmi vákuum segítette a Maurja Birodalom megalapítását. Amint Nagy Sándor távozott, a helyzet arra hasonlított, mint amikor gyengébbek a szomszédos országok. Aztán itt van a Han Kína. A Han Kína érdekes. Nem a Han-dinasztia első császárai egyesítették Kínát, ez a Han-dinasztiát megelőző Csin-dinasztia alatt történt. Nekik ez azért sikerült, mert nagyon erősek és tekintélyelvűek voltak, erősen központosított hatalommal. De amikor a Csin császár meghalt, egyértelmű hatalmi vákuum keletkezett. Örökösödési háború következett, majd létrejött a Han-dinasztia. A Han-dinasztia úgy tudta megtartani hatalmát annak ellenére, hogy kevésbé volt tekintélyelvű, mint a Csinek, hogy felélesztette a konfucianizmust, és ezt az ideológiát és kultúrát arra használta fel, hogy még jobban egyesítse a kínaiakat. A Római Birodalmat részletesebben fogjuk vizsgálni. Nehéz pontosan meghatározni, hogy mely időpontban vált birodalommá. Ebben az idővonalon látható első időszakban létezett a római királyság, azután jött a római köztársaság, majd a Római Birodalom. Lehet vitatni, hogy mikor vált birodalommá, mert már a korai királyság idején is meghódított szomszédos népeket az Itáliai-félszigeten. Már abban az időben is lehet, hogy birodalomnak érezték, mert lehet, hogy a népek különbözőnek érezték magukat. Az idő múlásával, minthogy egyetlen államban, egyetlen királyságban éltek, valószínűleg egyre inkább hasonlónak érezték magukat. De aztán, ahogy még több területet hódítottak meg, egyre inkább birodalomnak érezték az országot. Ahogy a késői köztársaság korába érünk, világos, hogy birodalomról van szó. Ismeretes, hogy Julius Caesar meghódította a germán népek lakta Galliát, mielőtt hazatérve megszerezte az uralmat. Utóda az első római császár, Augustus lett hosszú és véres polgárháborút követően. A másik három birodalom viszonylag rövid idő alatt jött létre, kevesebb, mint 50 évről beszélünk, miközben a Római Birodalom kialakulásához évszázadokra volt szükség. Ezért nehéz ezt a birodalmat egyetlen uralkodó nevéhez kapcsolni. Mondhatjuk, hogy létezett a terjeszkedés kultúrája, érvelhetünk azzal, hogy technológiájuk fejlettebb volt, mint néhány szomszéduké, különösen a haditechnika területén. Ahogy terjeszkedett, mindenképpen kihasználta szomszédai gyengeségét. Most tehát lépjünk hátra! Ebben a leckében közelítőleg felvázoltuk azokat a különböző tényezőket, amelyek hatására egy birodalom felemelkedhet. Ezek semmiképpen sem teljes körűek, ezért javaslom, hogy gondolkozz azon, milyen tényezőket említhetnél még. Esetleg említhetnél politikai tényezőket, de lehet, hogy ez már benne van a vezetői képességben. Vagy hozzátennéd a gazdasági tényezőket, hogy mennyire gazdag egy nemzet. A történelemben előre haladva azt látjuk, hogyan változik ezeknek a tényezőknek a súlya, szerepük fontossága egy birodalom kialakulásában. A mai korhoz közeledve különösen megnő a technológia szerepe a birodalmak létrehozásában. A vallásra épülő ideológiának is jelentős a szerepe a birodalmakban. De vannak olyan birodalmak, amelyek gazdasági ideológiára épülnek: kommunizmus a kapitalizmussal szemben. És politikai ideológiára. Szükséges-e, hogy egy birodalom szigorú ellenőrzést jelentsen? Létezhet-e kulturális birodalom, amely nem feltétlenül gyakorol közvetlen uralmat az emberek fölött? Rád bízom, hogy gondolkozz ezeken a kérdéseken. Izgalmas kérdések ezek, nem csak ezen birodalmak témakörében, hanem az egész világtörténelem tanulmányozása során is.