If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

Összehasonlítás: birodalmak hanyatlása

Sal és Steven Schroeder, a világtörténelem kutatója beszélgetnek a birodalmak összeomlásáról az Akhaimenida Perzsiától az indiai Maurja birodalmon és a Han Kínán keresztül a földközi-tengeri római királyságig, köztársaságig és birodalomig.

Videóátirat

Steve, mit fogunk most csinálni? Szia, Sal. Megvizsgáljuk, hogy miért omlanak össze a birodalmak. Akik nem ismernék Steve Schroedert, ő itt a Khan Academyn a világtörténelem kutatója, korábban pedig világtörténelmet oktatott. Arra készülünk, hogy azoknak a fontosabb dolgoknak, fontosabb tényezőknek a segítségével, amelyek nagyjából közösek a birodalmakban, megpróbáljuk megérteni, hogy miért omlottak össze egyes birodalmak. Kezdjük az Akhaimenida Birodalommal! Az Akhaimenidák perzsa birodalma nagyjából 200 évig állt fenn. Gondolom, közismert, hogy az Akhaimenida Perzsiát Nagy Sándor foglalta el. Úgyhogy folytatom, és ezt az inváziót felírom az Akhaimenida Perzsia listájára. Az invázió mellett, ha végignézzük a listát, – mivel nyilvánvalóan hatalmas birodalom volt –, elképzelhető, hogy a túlzásba vitt terjeszkedés is szerepet játszott. A birodalmat nagyjából szövetségi államként irányították a szatrapák. A gyenge vezetői képességek is szerepet játszhattak. III. Dareiosz arról volt híres, hogy a csatatéren cserbenhagyta katonáit. Így van, de ezen felül említhetjük a gazdaságot is, mert ahogy Nagy Sándor elfoglalta a birodalom egyes részeit, ezzel meg is fosztotta azoktól az erőforrásoktól, amik ezekről a területekről származtak. Nézzük most az indiai Maurja Birodalmat! Ez ugyancsak jelentős birodalom volt, ami több, mint 100 évig állt fenn. Ez volt a valaha létezett legnagyobb egységes birodalom az indiai szubkontinensen. Története három meglehetősen erőskezű uralkodóval kezdődött, akik – elsősorban Nagy Asóka – arról ismertek, hogy elterjesztették a buddhista vallást. Szerinted, Steve, miért omlott össze? E tényezők közül melyek voltak a legfontosabbak? Az első szembetűnő dolog a túlzásba vitt terjeszkedés. Asóka halála után a birodalom elvesztette észak-nyugati területei nagy részét. Vallási zavargások is bekövetkeztek. Említetted, hogy Asóka mindent megtett, hogy elterjessze a buddhizmust. Ez a politikájában is tükröződött, ami feszültséget keltett a birodalom hindu lakosságának körében. Ezt nevezhetjük akár megosztottságnak is. Menjünk tovább! Nézzük a Han Kínát! Összeomlása az i.sz. 2. század végén kezdődött, és az i.sz. 3. században fejeződött be. Ezek közül mely tényezők vezettek a pusztulásához? Rendben. A Han Kína összeomlását a sárgaturbánosok felkelésének szemszögéből fogjuk vizsgálni. Ez részben vallási mozgalom volt, ami azonban a részben élelmiszerhiányt okozó környezeti hatásokra robbant ki. Az élelmiszerhiány pedig hatott a gazdaságra. Pontosan. És jelentős belső migráció indult jobb munkalehetőségek nyomában a Han Kínában ennek következtében. Gondolod, hogy a vezetésnek is volt szerepe? Igen. Az emberek nagyon elégedetlenek voltak a Han császárral, azzal, ahogy ezeket a problémákat kezelte. Idővel a felkelés leverését célzó erőfeszítések megnövelték a helyi hadurak hatalmát, akik aztán saját királyságokat alakítottak ki a Han Birodalomból. Rendben. Azután a Han Kínával egyidőben ott volt a nevezetes Római Birodalom. Az idővonalamon ez az első szakasz a római királyság, azután a római köztársaság, végül maga a Római Birodalom, ami az 5. század végén omlott össze. Szerinted mely tényezők játszottak szerepet abban, hogy a Nyugatrómai Birodalom összeomlott? A Bizánci Birodalom, a Keletrómai Birodalom még nagyjából ezer éven át állt fenn. Kezdjük a nyilvánvalóval, azaz, hogy megosztottság volt. A tényleges politikai megosztottság meggyöngítette a birodalom mindkét felét a rendelkezésre álló erőforrások tekintetében. A megosztottsággal egy időben vallási problémák is felmerültek. A kereszténységet ekkor a Római Birodalom államvallásává nyilvánították, ami belső konfliktusokat okozott a keresztények és a nem-keresztények között. Népvándorlás és támadások következtek be. A hunok bevándoroltak Kelet-Európába, majd nyomást gyakoroltak a germán törzsekre, hogy gyakran törjenek be a Római Birodalom területére. Ez ahhoz vezetett, hogy a népvándorlással együtt támadások is folytak. Igen, de ebben az esetben néha nehéz megkülönböztetni a támadást a népvándorlástól. Említeném a gazdaságot is, mert a Római Birodalom terjeszkedésének idején folyamatosan újabb területeket szerzett, s ezzel újabb adóbevételekhez juttatta a római kincstárat. Egyre több rabszolgát ejtett, akik Róma számára dolgoztak. Amikor eljutunk az i.sz. 3-4. századba, a terjeszkedés kezd leállni, amivel megszűnik a vagyon és a munkaerő addigi állandó növekedése. Azt mondanám, hogy a gazdaság is szerepet játszott. Sosem lehet csak egyetlen tényezőt kiemelni. A birodalmak nagyon bonyolult képződmények, de vannak általános vonások. Diákként érdemes ilyenfajta keretben elgondolkodni róluk. Mindezek a tényezők nem érvényesek minden egyes vizsgált birodalomra. De jó kiindulási pontként szolgálnak, amikor az ember elgondolkodik azon, miért is omlott össze egy adott birodalom. Lenyűgöző. Köszönöm, Steve. Köszönöm, Sal.