A Gupta-dinasztia

Korábbi videókban arról volt szó, hogy i. e. 322 körül létrejött a Maurja Birodalom röviddel Nagy Sándor hódítása után. Az volt az első valóban hatalmas birodalom Indiában, amely az indiai szubkontinens nagy részét egyesítette. A Maurja Birodalom végül megbukott, és a következő jelentős birodalom – különösen, ha az Indiára és a világra gyakorolt hatását nézzük – az 500 évvel később született Gupta Birodalom volt. Nézzük meg közelebbről az idővonalat, hogy jobban megérthessük a Gupta Birodalom jelentőségét. A birodalom alapítójának Sri Guptát tartják, aki 240 körül megalapította a Gupta-dinasztiát. Vitatott, hogy honnan erednek, lehetett ez vagy az a régió. Különböző beszámolók szólnak arról, honnan is származik eredetileg a Gupta-dinasztia. Mindenesetre a 300-as évek elején csak néhány apró királyság felett uralkodott. Csupán I. Csandragupta uralkodása alatt vált jelentős dinasztiává. Vigyázat! Ne keverd össze ezt az I. Csandraguptát Csandragupta Maurjával, aki több, mint 600 évvel korábban alapította meg a Maurja-dinasztiát. Érdekes, hogy I. Csandragupta nem hódításokkal jutott hatalomra, hanem házasság útján. Feleségül vette Kumaradévi hercegnőt, hozományul pedig megkapta ennek az észak-indiai régiónak a nagy részét. A régió neve Magadha, amit nehezen tudok kiejteni, úgyhogy elnézést kérek. Itt volt a híres Pátaliputra nevű város, ami már a Maurja Birodalom idején, sőt azt megelőzően is neves hatalmi központ volt. Amint Csandragupta megkapta ezt a régiót, ő és utódai további hódításokat folytattak Indiában. Világoskék szín mutatja fia, Szamudragupta hódításait. Majd Szamudragupta egyik fia, II. Csandragupta további területeket hódított meg. A Gupta Birodalmat nem csak az teszi különlegessé, hogy ismét egyesítette vagy meghódította India nagy részét. Az az igazán különleges, hogy az egyesítés eredményeként, és különösen a fővárosba áramló vagyonnak köszönhetően, a kultúra, a tudomány és a művészetek jelentős támogatóivá tudtak válni. A történészek ezért tekintik a Gupta Birodalmat India aranykorának. Hogy ezt érzékeltessem: a Gupta Birodalom idején élt Kalidásza, akit a szanszkrit nyelven alkotó legnagyobb írónak tartanak. Ő a szanszkrit nyelv William Shakespeare-e. Az irodalmon túl a tudományban is komoly eredmények születtek. A legismertebb tudós Árjabhata volt, aki arról ismert, hogy nagy pontossággal határozta meg a Pi (π) számot. De ennél is fontosabb, hogy felismerte, közelítő értékről van szó, és valószínűleg egyik elsőként arra is rájött, hogy a Pi irracionális szám. A szinusz szögfüggvény neve az Árjabhata által erre használt szóból ered, tehát a trigonometria néhány korai elméletét is felállította. Foglalkozott az összeadással, jelentős volt csillagászati tevékenysége, rájött, hogy nem az Ég, hanem a Föld forog. Korai elképzelése volt a gravitációról. A helyi érték rendszert, a zérust és a tizedesek jelölését, és sok ehhez kapcsolódó mai elképzelésünket Árjabhatáig vezethetjük vissza. Az iszlám aranykorával foglalkozó videókban szó volt például al-Hvárizmiről. Az ő munkásságából sok minden az Árjabhatától tanultakra épült. A tudományok mellett – és ez megint csak néhány példa mindarra, ami abban az időben történt – a legjelentősebb hindu eposzokat, a Mahábháratát, a Rámájanát, a Puránákat ekkor foglalták írásba és öntötték formába. Úgy is mondhatjuk, hogy kanonizálták. Feltalálták a sakkjátékot, illetve a sakkjáték korai verzióját, amit csaturangának neveztek. Ebben voltak lovasok (huszárok), voltak gyalogság (a gyalogok), elefántok, amikből később a futó lett. Aztán eljutott Perzsiába, az iszlám világba, majd Európába, és kialakult a mai modern sakk. Ez a nevezetes vasoszlop ma Új Delhiben található. A Gupta Birodalomból származik, vélhetően II. Csandragupta uralkodásának idejéből. Lenyűgöző, hogy ez a 20 lábnál (6 méternél) is magasabb oszlop nyersvasból készült, és 1500, 1600 év alatt nem rozsdásodott. Feliratai alapján tulajdonítják a történészek a Gupta Birodalomnak. Ez pedig a Gupta Birodalom néhány pénzérméje. Az itt a lényeg, hogy ez volt India aranykora, a klasszikus időszak Indiában. A mai hinduizmus és a mai indiai kultúra jelentős része ebből az időszakból ered. De nem csupán az Indiára gyakorolt hatásról van szó. Más videókban szó van az iszlám aranykoráról. Annak az aranykornak, amely két-három-négyszáz évvel a Gupta Birodalom bukása után alakult ki, sok eredménye épült azokra a felfedezésekre és eredményekre, amelyek a Gupták idején születtek. Az iszlám aranykor teremtette meg azután a kapcsolatot az európai reneszánsszal. Más birodalmakhoz hasonlóan végül a Gupta Birodalom is elbukott a hatodik század közepén, vélhetően 540-550 körül. A bukás egyik fő okozója a hunáknak nevezett nép támadása volt. A történészek szerint ezek lehettek hunok vagy a hunokkal közeli rokonságban álló csoport. Ez volt az egyik oka a Gupta-dinasztia bukásának.