Ha ezt az üzenetet látod, az annak a jele, hogy külső anyagok nem töltődnek be hibátlanul a honlapunkra.

If you're behind a web filter, please make sure that the domains *.kastatic.org and *.kasandbox.org are unblocked.

Fő tartalom

Hindu szent szövegek

A hinduizmus fontosabb vallásos szövegeinek áttekintése, beleértve a Védákat, a Rámájánát, A Mahábháratát és a Bhagavad Gítát.

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.

Videóátirat

Amint az előző videókban már szó volt róla, a hinduizmus egy igen sokszínű vallás, sok különböző gyakorlattal, sőt még különböző hiedelmekkel is, de van egy, a szent szövegekhez igazodó magva. És ezen szövegek közül a legfontosabbak a Védák. A véda a szanszkritban szó szerint tudást jelent. Ezeket a védikus korban írták. Ezt az időszakot azért hívják védikus kornak, mert ismereteink szerint a Védák ebben az időben keletkeztek. Van egy egész videónk a tényleges védikus korról. Négy Véda van: a Rigvéda, a Jadzsurvéda, a Számavéda és az Atharvavéda. Ezek közül az első a Rigvéda. Amikor elsőt mondok, azért van, mert úgy hisszük, hogy ez a többi Véda előtt keletkezett, mintegy 3500 éve. A másik három is meglehetősen régi, feltehetően 3000 évnél idősebb. Ez a négy szöveg rituálék, himnuszok, mantrák, énekek és filozófia kombinációja. Vegyük például a Rigvédát. A rig szó dicséretnek fordítható, tehát ez a dicséret módjainak ismerete, az örökkévaló dicsérete, vagy Isten dicsérete. A Jadzsurvédát prózai mantrának tekinthetjük, a prózai mantrák ismerete a Jadzsurvéda. A Számavéda az énekek és himnuszok ismerete. Az Atharvavédát az élet során megteendő dolgok ismeretének tekinthetjük. Ezt a négy szöveget alcsoportokba lehet sorolni a szövegek típusa szerint. Itt látható a Védák gyakran hivatkozott alcsoportok szerinti felosztása, miszerint ezen szövegek között található versek némelyike mantra, himnusz és ima; ezeket szamhitáknak hívják. Van benne olyan, amik inkább ritualék, szertartások, ezek az áranjakák. Az áranjakák közé tartoznak erdőben végzendő rituálék is. Lehetséges, hogy a Védák keletkezésének idején emberek az erdőbe vonultak el meditálni és ezeket a rituálékat elvégezni. Aztán vannak az upanisadok. Az upanisad azt jelenti: közel ül vagy melléül. És ha belenézünk az upanisadokba, ez tényleg a közel ülésre, a tanító közelségére vonatkozik. Egy sor párbeszédet tartalmaz a diák és a tanító között. És az upanisadok különösen, a hinduizmus spirituális magját alkotják. A spirituális filozófiára fókuszálnak. Ebben a négy Védában 108 upanisad található. A 108 nagyon szerencsés szám a hinduizmusban. Bráhmanák is vannak, ezek kommentárok. Csak hogy világos legyen, a Védák versei között vannak olyanok, melyek több szövegtípusba is sorolhatók: lehetnek áranjakák és upanisadok is egyben, tehát ezek a dolgok kölcsönösen nem zárják ki egymást. A hindu hagyományban az egyik egyesítő tényezőt jelentik a Védák és azok alcsoportokra vagy alkategóriákra való bontása; ezeket gyakran tekintik isteni kinyilatkozásoknak. Noha magukban a Védákban egyes szerzők önmagukra szerzőként hivatkoznak, olyan emberekként, akik ezeken a gondolatokon elmélkednek és írnak róluk, sok hindu e szövegeket isteni kinyilatkozásnak tekinti. Ennek a megnevezése sruti. A sruti fordítható úgy is, hogy valami, amit hallunk, mondhatni olyan dolog, amit közvetlenül az istenségtől hallunk. Nos a srutit össze lehet hasonlítani a szmriti fogalmával. A szmriti lehetséges fordítása: valami, amire emlékszünk. Jelentős mennyiségű szmriti szöveg létezik, melyek közül néhányat nagy becsben tartanak, és sok hindu ezeket isteni szent írásnak tekinti. A leghíresebb szmriti szövegek a híres hindu eposzok. Ez a kép a Rámájanából van. A Rámájana Ráma történetét meséli el. Ráma, Visnu egyik inkarnációja elindul, hogy megmentse Szita hercegnőt Rávanától. A Mahábhárata egy igazi családi viszály története a Pándavák és a Kauravák között. Itt láthatjuk a Pándava hercegeket, az öt Pándava herceget, akik valamennyien Draupadit vették feleségül. Ez egy érdekes sztori a Mahábháratában, hogyan házasodtak össze mind az öten egyetlen hercegnővel. A Mahábhárata legjelentősebb része a modernkori hinduk számára a Bhagavad-gíta. Ez a Mahábhárata egy részlete, és a Mahábhárata igen hosszú, igencsak sokáig tart végigolvasni, a Bhagavad-gíta viszont elég rövid. A Bhagavad-gíta a Mahábhárata csúcspontján játszódik, a kuruksétrai csata idején, amikor a Pándavák unokatestvéreikkel, a Kauravákkal küzdenek. A Pándava fivérek egyike, Ardzsuna, akit a testvérek közül a legnagyobb harcosnak tartanak, amint harci szekerével a csatába megy, kocsihajtója Krisna lesz, aki Visnu egyik megtestesülése. A Bhagavad-gíta valójában beszélgetés Krisna és Ardzsuna között. Nem csak Arról szól, hogy Krisna a világmindenségben betöltött szerepéről tanítja Ardzsunát, hanem az upanisadokban tárgyalt spirituális filozófia is megjelenik. A modernkori Indiában a Bhagavad-gíta valószínűleg a modern hinduk által leginkább idézett szent irat. Tehát ha valóban meg akarjuk érteni a hinduizmus spirituális lényegét, erre a legmegfelelőbb mód az upanisadok tanulmányozása, és akkor még itt van a Bhagavad-gíta, ami noha a Mahábhárata része, ami szmritinek számít, a hinduk tiszteletben tartják, és gyakran isteni kinyilatkozásnak tekintik. Ez nem egy átfogó lista a hinduk számára fontos szent szövegekről. Természetesen itt vannak a Védák, melyek igen régiek. Még az eposzok is, az általuk leírt események 3000 éve, vagy még korábban történhettek. Lejegyzésük több, mint 2000 évvel ezelőtt, a kánonba pedig a Gupta Birodalom idején kerültek. De van még sok más szöveg is. Vannak olyan szövegek, melyekről úgy hisszük, hogy a védikus korban keletkeztek, pl. a Védángák, amelyek olyan dolgokkal foglalkoznak, mint a gyógyítás és a csillagászat. Léteznek kommentárok például az upanisadokról, vagy a Brahma-szútráról. Vannak a Puránák – ez szó szerint régi dolgokat jelent –, amelyek régi történetek, eposzok stb. gyűjteményét alkotják. Tehát a hinduizmus – ahogy már említettem – egy nagyon tágas vallás, egy nagyon szerteágazó vallás, és ez a szövegekben is látható. Végezetül a Bhagavad-gítából vett idézettel búcsúzom, s ebben az az érdekes, – ahogy már említettem – hogy hasonlókat tartalmaz, mint amit az upanisadokban már láttunk, ebből valamennyit átvettünk már az első, a Brahman és Átman témájú videóban. „Aki mindenben engem lát, és mindent bennem lát, az nem szakadhat el tőlem, s én sem szakadok el tőle.” Tehát itt Krisna szól Ardzsunához, és ahol Krisna azt mondja: „engem” érthejük alatta Istent vagy a Végső Valóságot. „Aki minden lényben engem szeret, mert meglátta, hogy minden egy, az a jógi énbennem él, bárhol tartózkodik. Aki mindent önmagához hasonlít, és egyformának néz örömet és bánatot, azt tartsd a legtökéletesebb jóginak." A jóga kifejezés a modernitásban gyakran nyújtásra, testgyakorlásra és pózokra vonatkozik, lehet, hogy a közeli tornateremben is tartanak jógát, de ez igazából egy általánosabb kifejezés, hogy hogyan csatlakozol a Végső Valósághoz. Amit a jógaórán megtanulhatsz, azok inkább a testre irányuló gyakorlatok, de vannak egyéb technikák is, például a meditáció és egyebek, a jóga egyéb formái, melyek rávezethetik az egyént, hogy jobban felismerje az illúziót, a Máját maga körül, és hogy kapcsolódhasson a Végső Valóság egységéhez.