Fő tartalom
Világtörténelem
Tantárgy/kurzus: Világtörténelem > 2. témakör
7. lecke: A Római BirodalomAra Pacis
Az Ara Pacis Augustae (az augustusi béke oltára) i. e. 13-9. Az előadók: Dr. Beth Harris & Dr. Steven Zucker. Készítette: Beth Harris és Steven Zucker.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
(kellemes zongoraszó) - Itt állunk abban
a csodálatos múzeumban, amelyet Richard Meier tervezett
az Ara Pacis elhelyezésére. Az Ara Pacis az Augustus-kori Róma
egyik legfontosabb emlékműve. - Az Ara Pacis
jelentése: Békeoltár. Augustus Róma első császára volt. - És a Pax Romana, vagyis a római béke létrehozója. A békeoltár felépítésének apropóját Augustusnak a mai Spanyolország
és Franciaország területén folytatott hadjáratáról való győztes
visszatérése adta. - És amikor visszatért, a senatus úgy határozott,
hogy egy oltárt épít a birodalomban létrejött
béke emlékére. Az Ara Pacisról beszélünk,
amit természetesen rengeteg töredék összeillesztésével
rekonstruáltak, amelyekre kisebb részben
a 17. században, nagyobb részben pedig a
20. században bukkantak rá. - Amúgy valódi csoda volt, hogy képesek voltunk egyáltalán
rekonstruálni, ugyanis az idők folyamán
teljesen feledésbe merült. - Az oltár maradványai valakinek
a palotája alatt rejtőztek. Amikor kiderült, valójában mik
voltak ezek a töredékek, igencsak fontossá vált
a kiásásuk és az oltár rekonstrukciója. - Erre végül Mussolini, a fasiszta vezér idején került sor, a II. világháborúra való készülődés és a II. világháború idején. Ez Mussolini számára
nagyon fontos volt, mert Mussolini Augustusszal, a Római Birodalom első császárával
azonosította önmagát. Mussolini nagyon törekedett valamilyen itáliai birodalom
ismételt létrehozására. Beszéljünk egy kicsit
arról, hogy mi is az oltár. - Az oltárról beszélünk, de valójában egy terem
falait szemléljük, amely körülveszi magát az oltárt,
azt a helyet, ahol áldozatokat mutathattak be. - Maga az oltár Augustusra gondolva válik
igazán érdekessé és fontossá. Augustus központosított hatalmat hoz létre. Az alapítás korai éveitől, amikor az ország a királyok
uralma alatt állt, Rómát a senatus irányította. - A senatus alapvetően Róma idősebb
vezető polgárainak egy csoportja volt. Róma tehát köztársaság volt, és valóban az is maradt
egészen Julius Caesarig, aki a diktátor és
Augustus nagybátyja volt. És aztán Caesart meggyilkolták,
majd polgárháború tört ki, és végül Augustus megteremtette a békét. - Így van, Augustus, akinek
a valódi neve Octavianus volt, hatalma kifejezéseként az Augustus [fenséges] megnevezést kapta, és érdekes az a politika, amit Augustus folytatott. Visszaadta a nagy hatalmat
a senatusnak, de ezzel egyidejűleg valódi és központosított döntési
jogosultságot biztosított saját magának. - Princepsnek nyilvánította magát, vagyis aki első az egyenlők között, de természetesen ő
irányított mindent. -Továbbá az államvallás főpapja
címét is magánál tartotta, és így igen nagy hatalom volt a kezében. - Nagybátyját, Julius Caesart
istenné avatták, ily módon ő maga is egy
isten fiának számított. - És így az oltár
felállításának gondolata politikai és egyúttal
spirituális jelentőséggel is bírt. - Görögország
aranykorára tekint vissza, az i.e. ötödik századra, de egyúttal a Római Köztársaságra is. A hagyományos római vallásból visszaállít egyes ősi rituálékat. Felkarolja a hagyományos
római értékeket. - De miközben ezt teszi, gyökeresen átalakítja Rómát. Rómát téglavárosból
márványvárossá változtatja. És az Ara Pacis ennek
egy igen látványos példája. - Ha közelebbről
megnézzük az Ara Pacist, látni fogjuk, hogy ez annak az aranykornak
az érzetét kelti, melyet Augustus teremtett
a Római Birodalomban. - Az Ara Pacis
legfigyelemreméltóbb részét a rendkívül dekoratív domborműves faragványok összessége
képezi az alsó frízben. - És ez végigmegy
az oltár teljes hosszában. Több mint 50 különböző növényfajt
ábrázol, és annyira természetes formában, hogy minden faj felismerhető. De ezek nagyon absztraktak is, és gyönyörű szimmetrikus és
lineáris mintákat alkotnak. - Van itt egy igazi rend, amellyel a természet
összetettségét ábrázolják. Ez a nagy, elegáns
akantusz levél, ami itt őshonos növény, és ami a korinthoszi
oszlopfőkről vált híressé, és most mintha egy kandeláber
nőne ki belőle, és látjuk ezeket a mindenféle növényekhez
tartozó kanyargó indákat. - Vannak itt állati formák is a levelek és növények között. Vannak itt békák,
gyíkok és madarak is. - A vésés meglehetősen mély, így éles kontraszt keletkezik a külső márvány csillogása és az általa vetett árnyék között, mintha kiemelkedne a síkból. - A művészettörténészek mindezt az Augustus által megteremtett
Aranykor termékenységének és bőségének szimbólumaként értelmezik. - Ugyanezeket a mintákat látjuk ismétlődni az ezeket a paneleket
keretező faloszlopokon is. És vannak vízszintesen haladó meanderek is, végig
a teljes külső felületeken, és itt, a meander fölött narratív frízeket látunk. Az ábrázolt dolgok mibenlétének
pontos meghatározásánál egy kissé óvatosnak kell lennünk. Rengeteg egymásnak
ellentmondó értelmezés létezik. - Ezek a panelek megint csak az Augustus által megteremtett
Aranykorral kapcsolatosak. Visszautalnak Róma
alapítójára, Aeneasra, Augustus felmenőjére. Látunk más allegorikus figurákat is, melyek Rómát és a békét jelképezik. - Most pedig megnézünk egy meglehetősen
jó állapotban lévő panelt, de ez nem jelenti azt, hogy
tényleg tudjuk, mit ábrázol. - Nem bizony, rengeteg
magyarázat van arra vonatkozóan, hogy a középen látható
alak mit jelent. Egyes történészek szerint
Venust ábrázolja. Mások szerint a békét. Ismét mások szerint
Tellust vagyis a Földanyát. Akárhogy is van,
ez egy olyan figura, amely termékenységre
és bőségre utal. - Gyönyörűen ábrázolták. Nézd, hogy tapad
a szövet a felsőtestére, olyan szorosan, hogy szinte
látszik az élő test alatta, olyan, mint egy istennő a Parthenonon, a görögországi Akropoliszon. - És ölében két gyermek ül, az egyikük gyümölcsöt kínál neki. Gyümölcs van az ölében. Mindkét oldalán
két mitológiai figura ül, a történészek úgy gondolják, a föld és a tenger szeleit jelképezik. - Nézd, hogyan fodrozódik a textil, amit a kezükben tartanak, mintegy gyönyörű glóriát
fonva testük köré. - És lábainál egy
ökröt és juhot látunk, tehát itt egy fajta harmónia,
béke és bőség van. - És ez bizonyára ritkán
fordult elő a régi világban. - Augustus a több évtizedig tartó -
polgárháború után, Julius Caesar meggyilkolása
után uralkodott, így, azt hiszem,
erős az érzés, hogy ez volt az Aranykor. Ezek az allegorikus
és mitológiai jelenetek az oltár első és hátsó
oldalán jelennek meg, az oltár oldalain
egy vonulási jelenetet látunk. - A fríz a terem hátsó falától a két oldalon egészen
az oltár elejéig tart, és az alakok szintén a fő
lépcsősor irányába néznek. - A művészettörténészek nem
egészen biztosak benne, milyen eseményről van itt szó. - A művészettörténészek egyáltalán
nem biztosak benne. Nem vagyunk, ugye? - Nem. Van néhány lehetőség,
ami felmerült. Az egyik az, hogy
azt a felvonulást látjuk, mely az oltár felavatásakor
esett meg. Az itt látható alakok papok, és azonosítani tudjuk őket a fejükön lévő fátylak alapján, és Augustus családtagjainak tűnő
személyek is vannak itt, bár az ő személyük nem
igazolható biztonsággal. - Úgy gondoljuk, tudjuk,
melyik Augustus alakja. Noha a márvány maga nincs különösen jó állapotban, és testének elülső fele nincs meg. És azt is gondoljuk, felismerhető
egyik legfontosabb minisztere. - Aki pedig Agrippa. Ha úgy gondolunk erre,
hogy visszatekintünk a görög Aranykor idejéből
származó Parthenon frízére, azok a figurák idealisztikusan szépek. Nem konkrét személyeket ábrázolnak, hanem az athéni népet úgy általában. - De ezek itt portrék. - Ez igaz, és nem minden esetben
azonosíthatók biztonsággal, de tényleg konkrét személyek, akik konkrét eseményen
vesznek részt. - A köztársaság idején a kőből készült portrék előállításában a rómaiak igazán nagyon jók voltak, így nem lep meg, hogy ezek nem látszanak
idealizált ábrázolásnak, hanem valóságosnak tűnnek. - Különbségeket figyelhetünk meg
a faragások mélységében is. Egyes figurákat jobban
kiemelve ábrázolnak. Az egyéb figurák, melyek
a hátteret alkotják, laposabb domborítással
jelennek meg. Tehát igazi térérzet van, és a felvonulásban
résztvevő tömegek érzete. - A római ábrázolásnak
egy másik sajátossága, hogy a jelenetekben
gyerekek is szerepelnek. Ez egy szent és formális esemény, és mégis ott vannak a gyerekek,
akik gyerek módjára viselkednek, vagyis nem mindig figyelnek
arra, ami éppen történik. - Augustus aggódott
a születési ráta miatt, és törvényt is hozott a házasságkötések
és a gyermekáldás ösztönzésére. Az Ara Pacis eredetileg festve volt. Láthattunk volna rózsaszín,
kék és zöld színeket, amit ma igen nehéz elképzelni, ha a márványfelületre nézünk. - Különösen a Meier-épületben, amely olyan rideg és modern, nehéz elképzelni, milyen lehetett élénk
színekkel befestve. - Igen, az egyik dolog, amit Augustus mondott magáról, az volt, hogy Rómát
téglából épült városként találta, és márványvárost hagyott maga után. Augustus birodalmi várost hozott létre, és most itt vagyunk 2000 évvel később abban a Rómában, amit
Augustus hozott létre. (kellemes zongoraszó)