Ara Pacis

(kellemes zongoraszó) - Itt állunk abban a csodálatos múzeumban, amelyet Richard Meier tervezett az Ara Pacis elhelyezésére. Az Ara Pacis az Augustus-kori Róma egyik legfontosabb emlékműve. - Az Ara Pacis jelentése: Békeoltár. Augustus Róma első császára volt. - És a Pax Romana, vagyis a római béke létrehozója. A békeoltár felépítésének apropóját Augustusnak a mai Spanyolország és Franciaország területén folytatott hadjáratáról való győztes visszatérése adta. - És amikor visszatért, a senatus úgy határozott, hogy egy oltárt épít a birodalomban létrejött béke emlékére. Az Ara Pacisról beszélünk, amit természetesen rengeteg töredék összeillesztésével rekonstruáltak, amelyekre kisebb részben a 17. században, nagyobb részben pedig a 20. században bukkantak rá. - Amúgy valódi csoda volt, hogy képesek voltunk egyáltalán rekonstruálni, ugyanis az idők folyamán teljesen feledésbe merült. - Az oltár maradványai valakinek a palotája alatt rejtőztek. Amikor kiderült, valójában mik voltak ezek a töredékek, igencsak fontossá vált a kiásásuk és az oltár rekonstrukciója. - Erre végül Mussolini, a fasiszta vezér idején került sor, a II. világháborúra való készülődés és a II. világháború idején. Ez Mussolini számára nagyon fontos volt, mert Mussolini Augustusszal, a Római Birodalom első császárával azonosította önmagát. Mussolini nagyon törekedett valamilyen itáliai birodalom ismételt létrehozására. Beszéljünk egy kicsit arról, hogy mi is az oltár. - Az oltárról beszélünk, de valójában egy terem falait szemléljük, amely körülveszi magát az oltárt, azt a helyet, ahol áldozatokat mutathattak be. - Maga az oltár Augustusra gondolva válik igazán érdekessé és fontossá. Augustus központosított hatalmat hoz létre. Az alapítás korai éveitől, amikor az ország a királyok uralma alatt állt, Rómát a senatus irányította. - A senatus alapvetően Róma idősebb vezető polgárainak egy csoportja volt. Róma tehát köztársaság volt, és valóban az is maradt egészen Julius Caesarig, aki a diktátor és Augustus nagybátyja volt. És aztán Caesart meggyilkolták, majd polgárháború tört ki, és végül Augustus megteremtette a békét. - Így van, Augustus, akinek a valódi neve Octavianus volt, hatalma kifejezéseként az Augustus [fenséges] megnevezést kapta, és érdekes az a politika, amit Augustus folytatott. Visszaadta a nagy hatalmat a senatusnak, de ezzel egyidejűleg valódi és központosított döntési jogosultságot biztosított saját magának. - Princepsnek nyilvánította magát, vagyis aki első az egyenlők között, de természetesen ő irányított mindent. -Továbbá az államvallás főpapja címét is magánál tartotta, és így igen nagy hatalom volt a kezében. - Nagybátyját, Julius Caesart istenné avatták, ily módon ő maga is egy isten fiának számított. - És így az oltár felállításának gondolata politikai és egyúttal spirituális jelentőséggel is bírt. - Görögország aranykorára tekint vissza, az i.e. ötödik századra, de egyúttal a Római Köztársaságra is. A hagyományos római vallásból visszaállít egyes ősi rituálékat. Felkarolja a hagyományos római értékeket. - De miközben ezt teszi, gyökeresen átalakítja Rómát. Rómát téglavárosból márványvárossá változtatja. És az Ara Pacis ennek egy igen látványos példája. - Ha közelebbről megnézzük az Ara Pacist, látni fogjuk, hogy ez annak az aranykornak az érzetét kelti, melyet Augustus teremtett a Római Birodalomban. - Az Ara Pacis legfigyelemreméltóbb részét a rendkívül dekoratív domborműves faragványok összessége képezi az alsó frízben. - És ez végigmegy az oltár teljes hosszában. Több mint 50 különböző növényfajt ábrázol, és annyira természetes formában, hogy minden faj felismerhető. De ezek nagyon absztraktak is, és gyönyörű szimmetrikus és lineáris mintákat alkotnak. - Van itt egy igazi rend, amellyel a természet összetettségét ábrázolják. Ez a nagy, elegáns akantusz levél, ami itt őshonos növény, és ami a korinthoszi oszlopfőkről vált híressé, és most mintha egy kandeláber nőne ki belőle, és látjuk ezeket a mindenféle növényekhez tartozó kanyargó indákat. - Vannak itt állati formák is a levelek és növények között. Vannak itt békák, gyíkok és madarak is. - A vésés meglehetősen mély, így éles kontraszt keletkezik a külső márvány csillogása és az általa vetett árnyék között, mintha kiemelkedne a síkból. - A művészettörténészek mindezt az Augustus által megteremtett Aranykor termékenységének és bőségének szimbólumaként értelmezik. - Ugyanezeket a mintákat látjuk ismétlődni az ezeket a paneleket keretező faloszlopokon is. És vannak vízszintesen haladó meanderek is, végig a teljes külső felületeken, és itt, a meander fölött narratív frízeket látunk. Az ábrázolt dolgok mibenlétének pontos meghatározásánál egy kissé óvatosnak kell lennünk. Rengeteg egymásnak ellentmondó értelmezés létezik. - Ezek a panelek megint csak az Augustus által megteremtett Aranykorral kapcsolatosak. Visszautalnak Róma alapítójára, Aeneasra, Augustus felmenőjére. Látunk más allegorikus figurákat is, melyek Rómát és a békét jelképezik. - Most pedig megnézünk egy meglehetősen jó állapotban lévő panelt, de ez nem jelenti azt, hogy tényleg tudjuk, mit ábrázol. - Nem bizony, rengeteg magyarázat van arra vonatkozóan, hogy a középen látható alak mit jelent. Egyes történészek szerint Venust ábrázolja. Mások szerint a békét. Ismét mások szerint Tellust vagyis a Földanyát. Akárhogy is van, ez egy olyan figura, amely termékenységre és bőségre utal. - Gyönyörűen ábrázolták. Nézd, hogy tapad a szövet a felsőtestére, olyan szorosan, hogy szinte látszik az élő test alatta, olyan, mint egy istennő a Parthenonon, a görögországi Akropoliszon. - És ölében két gyermek ül, az egyikük gyümölcsöt kínál neki. Gyümölcs van az ölében. Mindkét oldalán két mitológiai figura ül, a történészek úgy gondolják, a föld és a tenger szeleit jelképezik. - Nézd, hogyan fodrozódik a textil, amit a kezükben tartanak, mintegy gyönyörű glóriát fonva testük köré. - És lábainál egy ökröt és juhot látunk, tehát itt egy fajta harmónia, béke és bőség van. - És ez bizonyára ritkán fordult elő a régi világban. - Augustus a több évtizedig tartó - polgárháború után, Julius Caesar meggyilkolása után uralkodott, így, azt hiszem, erős az érzés, hogy ez volt az Aranykor. Ezek az allegorikus és mitológiai jelenetek az oltár első és hátsó oldalán jelennek meg, az oltár oldalain egy vonulási jelenetet látunk. - A fríz a terem hátsó falától a két oldalon egészen az oltár elejéig tart, és az alakok szintén a fő lépcsősor irányába néznek. - A művészettörténészek nem egészen biztosak benne, milyen eseményről van itt szó. - A művészettörténészek egyáltalán nem biztosak benne. Nem vagyunk, ugye? - Nem. Van néhány lehetőség, ami felmerült. Az egyik az, hogy azt a felvonulást látjuk, mely az oltár felavatásakor esett meg. Az itt látható alakok papok, és azonosítani tudjuk őket a fejükön lévő fátylak alapján, és Augustus családtagjainak tűnő személyek is vannak itt, bár az ő személyük nem igazolható biztonsággal. - Úgy gondoljuk, tudjuk, melyik Augustus alakja. Noha a márvány maga nincs különösen jó állapotban, és testének elülső fele nincs meg. És azt is gondoljuk, felismerhető egyik legfontosabb minisztere. - Aki pedig Agrippa. Ha úgy gondolunk erre, hogy visszatekintünk a görög Aranykor idejéből származó Parthenon frízére, azok a figurák idealisztikusan szépek. Nem konkrét személyeket ábrázolnak, hanem az athéni népet úgy általában. - De ezek itt portrék. - Ez igaz, és nem minden esetben azonosíthatók biztonsággal, de tényleg konkrét személyek, akik konkrét eseményen vesznek részt. - A köztársaság idején a kőből készült portrék előállításában a rómaiak igazán nagyon jók voltak, így nem lep meg, hogy ezek nem látszanak idealizált ábrázolásnak, hanem valóságosnak tűnnek. - Különbségeket figyelhetünk meg a faragások mélységében is. Egyes figurákat jobban kiemelve ábrázolnak. Az egyéb figurák, melyek a hátteret alkotják, laposabb domborítással jelennek meg. Tehát igazi térérzet van, és a felvonulásban résztvevő tömegek érzete. - A római ábrázolásnak egy másik sajátossága, hogy a jelenetekben gyerekek is szerepelnek. Ez egy szent és formális esemény, és mégis ott vannak a gyerekek, akik gyerek módjára viselkednek, vagyis nem mindig figyelnek arra, ami éppen történik. - Augustus aggódott a születési ráta miatt, és törvényt is hozott a házasságkötések és a gyermekáldás ösztönzésére. Az Ara Pacis eredetileg festve volt. Láthattunk volna rózsaszín, kék és zöld színeket, amit ma igen nehéz elképzelni, ha a márványfelületre nézünk. - Különösen a Meier-épületben, amely olyan rideg és modern, nehéz elképzelni, milyen lehetett élénk színekkel befestve. - Igen, az egyik dolog, amit Augustus mondott magáról, az volt, hogy Rómát téglából épült városként találta, és márványvárost hagyott maga után. Augustus birodalmi várost hozott létre, és most itt vagyunk 2000 évvel később abban a Rómában, amit Augustus hozott létre. (kellemes zongoraszó)