A Pax Romana uralkodói

Ahogy a korábbi videókban láttuk, az i.e. 509-ben alapított Római Köztársaság megszűnik Julius Caesar uralmával. Julius Caesar átlépi a Rubicont, élete végéig dictator lesz, majd a magához ragadott hatalom miatt meggyilkolják i.e. 44-ben, március 15-én, március idusán. Ez Rómát polgárháborúba taszítja. A harc végül Augustus, akkori nevén Octavianus, valamint Antonius és Kleopátra között zajlik. Octavianus lesz a győztes. I.e. 27-ben megteszik császárrá, legalábbis a történészek innentől számítják a császárságát. Az i.e. 27-től, Augustus császárrá válásának évétől az i.sz. 180-ig tartó, nagyjából 200 éves időszak viszonylag jó periódus a Római Birodalom számára. Ahogy látni fogjuk, bőven marad konfliktus és vérontás, ám ez mégis egy viszonylag nyugodt időszak. Erre gyakran utalunk úgy, hogy Pax Romana, vagyis Róma békéje. Az itt látható képeken ennek a körülbelül 200 éves időszaknak a legtöbb császára látható. Augustus egész jó vezető. Stabil alapot teremt a birodalom következő pár száz évéhez. A Római Birodalmat hivatalosan is császár irányítja. I.sz. 476-ban szűnik meg, legalábbis a Nyugatrómai Birodalom, tehát fennmarad úgy 500 évig, és Augustus erős alapot teremt hozzá. Erős vezetőnek tartják. Sok intézményt hoz létre. Történelmi szempontból érdemes megjegyezni, hogy Jézus is Augustus uralkodása idején született. A legtöbb történész szerint i.e. 4 és i.e. 6 között. Augustust Tiberius követte. Augustus mostohafiaként feleségül vette Augustus lányát, tehát mostohafiú és vő volt egyszerre. Császárnak is egész sikeresnek bizonyult. Láthatod, hogy Augustus sokáig uralkodott. A harmincas éveiben került hatalomra. Hatalma a hetvenes éveiben ért véget. Tiberius uralma is elég sokáig tartott történelmi szempontból, de bibliai szempontból is érdemes megjegyezni, hogy Jézust Tiberius uralma alatt feszítették keresztre. Ő az a római császár, akire az Újtestamentumban utalás történik. Az ő helytartója, Poncius Pilátus rendelte el Jézus keresztre feszítését. Tiberius után unokaöccsének fiai következnek, és egy unokaöccse unokája. Nem közvetlen rokonok, de egy családhoz tartoznak. Unokaöccse fia Caligula. A Caligula becenév. Meglehetősen hírhedt valaki, a hírhedt római császárok egyike, mivel szadista és perverz. Puszta szórakozásból is öl embereket, és hamarosan meg is gyilkolják. Uralkodása, vagy hatalma mindössze pár évig tart. Őt a nagybátyja, Claudius követi. Claudius után a történelem egy újabb sötét alakja lép színre, Nero. Hozzá kapcsolódik a nagy római tűzvész i.sz. 64-ben. Sok római gondolta, hogy Nero okozta szándékosan, hogy hely legyen a palotájának. Rengeteg római halt meg abban a tűzvészben. Tömegével ölette meg az embereket, köztük a saját anyját is. Talán arról a legismertebb, hogy üldözte a keresztényeket. Leírások szerint olajba mártotta, majd meggyújtotta őket a kertjében, hogy világítsanak. Ezek az emberek őrültek lehettek vagy betegek. Általában kerülöm, hogy ítéletet mondjak a történelmi szereplők felett, de Caligula is és Nero is, ha hihetünk az abból, vagy az azt követő időből való leírásoknak, egyértelműen nem volt jó ember. Nero végül öngyilkos lesz, és halálával a Julius–Claudius-ház is kihal. Ezt most le is írom. Julius-Claudius-dinasztia. A neve azért a Julius–Claudius-dinasztia, mert mindegyik tagja, akik nevét bekarikázom vagy aláhúzom, tehát itt mindegyik tag alapvetően ugyanabból a családból származik. Eredetük Julius Caesarig és a Claudius családig vezethető vissza. Ezért kapták a Julius–Claudius-ház nevet. A Julius–Claudius-ház kihalásakor egy új dinasztia jelenik meg Vespasianusszal. Van egy rövid polgárháború, tehát a Pax Romana sem mentes a vérontástól. Ebben az időszakban sok rokont ölnek meg és olyanokat, akik fenyegethetik a császárt, és akkor csak a rómaiakról beszéltünk. Folytonosan harcolnak a germán törzsekkel és közel-keleti csoportokkal, egyre több területet foglalnak el, és ez sok vérontással jár. Rabszolgákat gyűjtenek. A Római Birodalom tiszta és békés, ideális helynek tűnhet, de rengeteg embert tettek rabszolgává, és városokat romboltak le. Félelemből öltek embereket, vagy puszta szórakozásból, mint ahogy Caligula és Nero is tette. Ezután jön a Flavius-dinasztia. A három Flavius-császárról itt most nincs kép. Ők a következők: Vespasianus, Titus, és Domitianus. Érdemes megjegyezni, hogy a híres római Colosseum is az ő uralkodásuk alatt épült. Arról is ismertek, hogy lerombolták Jeruzsálemben a második templomot. Utánuk következnek azok a császárok, akiket a történészek, különösen Niccolo Machiavelli, – mindez több évszázaddal később – Jó császároknak nevez. A Jó császárok itt láthatók, meg is jelölöm őket. Ők a Pax Romana utolsó öt császára. A jelzőt – jó – talán idézőjelbe kellene tenni, mivel Róma ellenségei és a római rabszolgák, valamint azok számára, akiket pusztán azért vetettek a Colosseumba, mert hadifoglyok voltak, vagy valami kisebb bűnt követtek el, a Római Birodalom nem tűnt jónak. Azért tekintették őket jónak, mert jó vezetőnek vélték őket. Tovább bővítették a Római Birodalmat. Különösen Traianus. A Római Birodalom földrajzi értelemben Traianus uralma alatt éri el a csúcsát. Ezt ez a térkép mutatja. A Római Birodalom területe ekkor volt a legnagyobb. Traianust Hadrianus követi, aki leginkább a Hadrianus-falról ismert. Azzal védte a Római Birodalom északi határát. A Pax Romana Marcus Aureliusszal ér véget, aki még visszaemlékezéseket is írt. Filozófus és császár egyben. Őt tekintik az egyik utolsó nagy sztoikus filozófusnak. Vele véget ér a Pax Romana időszaka. A következő pár videóban látni fogjuk a Római, legalábbis a Nyugatrómai Birodalom hanyatlását, és azt is látni fogjuk, hogy a Keletrómai Birodalom bő ezer évvel túléli a Nyugatrómait.