Az ókori Róma áttekintése

Amikor az ókori Rómáról hallunk, vagy a Római Birodalomról vagy a Római Köztársaságról, szemünk előtt megjelenik a római légiók képe. Ezek a hadseregek hódították meg a Földközi-tenger térségének nagy részét. De megjelenhet előtted a római senatus képe is. Eszedbe juthat például Julius Caesar vagy Augustus neve. Vagy gondolhatsz néhány híres római épületre is, amelyek közül néhányat ma is láthatsz, ha ellátogatsz Rómába. Ezek mind valós képek Rómáról, vagy szorosan kapcsolódnak hozzá. Ezek nagy részéről részletesebben is fogunk beszélni. De Róma történelme nem így kezdődött. Ennek a videónak az a célja, hogy áttekintse Róma egész történetét, és elhelyezze azt a történelemben, mind időben, mind földrajzilag. Itt előre felírtam néhány dolgot. Felül van egy áttekintő idővonal, itt lent pedig egy olyan idővonalat rajzoltam, amely több részletet mutat meg. Ez a felső idővonal az i.e. 8. században indul és egészen az i.sz. 5. századig tart, azaz több, mint 1000 év történelmét fogja át. Azért kell több, mint 1000 év történelméről beszélnünk, mert a Római Birodalom, illetve mondhatjuk, hogy a Nyugatrómai Birodalommal együtt ennyi ideig állt fenn. Ez az időtartam azonban nem tartalmazza a Római Birodalom teljes örökségét, mert az i.sz. 4. században bekövetkezett a szakadás, amikor létrejött a Keletrómai és a Nyugatrómai Birodalom. A Bizánci Birodalomként is ismert keleti egészen i.sz. 1453-ig állt fenn. További ezer évig, az oszmán hódításig. A Római Birodalom öröksége tehát még szigorúan vett birodalomként is jelentős volt, és még Róma bukása után is tovább élt. A nyugati civilizáció nagy részének – különösen Európában és a mediterrán térségben – alapja a Római Birodalom és az azt megelőző görög civilizáció. A Római Birodalom a Perzsa Birodalommal együtt egyike volt a nagy civilizációknak vagy birodalmaknak. A „nagy” szóval óvatosan kell bánni. Nagy volt abban az értelemben, hogy nagy területű és hatalmas volt. De nem minden cselekedete volt nagyszerű. A rómaiak rabszolgákat tartottak, kegyetlenek voltak, néha nagyon erőszakosak. Úgyhogy ezt a kifejezést némi óvatossággal kell használnunk. Láttuk tehát a felső idővonalat, most pedig nézzük az alsót! Van itt néhány térkép, amelyek bemutatják a Római Birodalom terjeszkedését, majd kettészakadását és hanyatlását. Ha visszatérünk a felső idővonalra, látjuk, hogy Rómát az i.e. 8. században alapították. Az i.e. 753-as dátumot tartják Róma Romulus általi alapítása dátumának. Romulus és Remus ikertestvérek voltak, akiket egy nőstényfarkas nevelt fel. A legenda szerint anyjuk magukra hagyta, és egy nőstényfarkas nevelte fel őket. Romulus később megölte a testvérét, és ő lett Róma első királya. Nem tudjuk, mennyi ebben az igazság, gyanítom döntően legendáról van szó. A legenda szerint Rómát Romulusról nevezték el, de ma egyes történészek úgy gondolják, hogy éppen fordítva történhetett. Róma városának szüksége volt egy alapításról szóló történetre, így azt mondták, hogy Romulusszal kezdődött. A pontos dátumot nem ismerjük, de nagyjából mindenki egyetért abban, hogy az i.e. 8. század közepe táján alapították Róma városát. Azt azonban fontos tudni, hogy Róma város alapításakor a Római Királyság nem volt jelentős hatalom az Appennini-félszigeten. Az X jelöli itt a térképen Róma helyét, a zöld szín pedig az etruszk civilizációt. A Római Királyság fennállásának nagy részében – ebben az időszakban tehát – valójában az etruszkoké volt a vezető hatalom, ennek az időszaknak jelentős részében pedig ők uralkodtak a Római Királyság felett. Róma városa felett. I.e. 509-ben jött létre a Római Köztársaság. A kékes-zöld szín jelöli a királyságot. Az arany vagy sárga szín a köztársaságot, a piros pedig azt, amikor Julius Caesar és fogadott fia, Augustus megalapította a császárságot. A köztársaság korában kezdett Róma valóban domináns hatalommá válni a régióban, és domináns hatalom is maradt több száz éven keresztül. Majd az időszámítás kezdete utáni első évszázadokban, tehát Jézus kora után, a 200-as, 300-as évektől kezdődik a Római Birodalom valódi hanyatlása. A Nyugatrómai Birodalmat legalábbis az 5. században többször is feldúlták. Általában úgy tartják, hogy a Római Birodalom 476-ban ért véget, de ez nem pontosan a Római Birodalom vége, mert a 4. században a Római Birodalom keleti és nyugati császárságra szakadt. A keleti, amelyet később Bizánci Birodalomnak neveztek, még ezer évig fennállt, amíg, ahogy korábban említettem, elfoglalták az oszmánok. Hogy jobban értsd, hogyan terjeszkedett a Római Birodalom, majd hogyan kezdett el zsugorodni, mutatok néhány térképet. Az első térkép nagyjából az i.e. 3. századi állapotot mutatja. Bizonyára emlékszel, hogy az i.e. 3. században Róma köztársaság volt, de nem uralta a Földközi-tenger térségét. Hogy lássuk az összefüggéseket, talán emlékszel, hogy az i.e. 4. század vége felé hódította meg Nagy Sándor Görögország, Makedónia és a Perzsa Birodalom jó részét. Utóbbinak abban az időben Egyiptom is része volt. Az i.e. 3. század elején még mindig léteztek Nagy Sándor birodalmának töredékei, amelyek jelentős regionális hatalmakat alkottak. Ott volt a kékkel jelölt Karthágó is Észak-Afrikában és Dél-Spanyolországban. Ebben az időben Róma és Karthágó több háborút is vívott egymással, amelyeket pun háborúknak neveznek. A pun háborúkról lesznek majd részletes videók is. Azért nevezik őket pun háborúknak, mert a pun szó eredete a rómaiak által föníciainak nevezett nép. Karthágót pedig az ókori főníciaiak telepítették be és alapították. Hívhatnánk tehát föníciai háborúnak is, vagy a föníciai háborúk folytatásának. Mindenesetre ezért kapták a pun háború nevet. A rómaiak végül megnyertek több pun háborút, elfoglalták, majd lerombolták Karthágót. Karthágót i.e. 146-ban rombolták le, és erről majd még részletesebben fogunk beszélni. Ahogy eljutunk az i.e. 1. századba, Róma köztársaságból császársággá alakult. Ebben az időben hódította meg Julius Caesar hadvezér Galliát a Római Köztársaság számára. Gallia a mai Franciaországot és néhány szomszédos régiót foglalt magába. Caesar olyan nagy hatalommal bírt, hogy amikor visszatért Rómába, kitört a polgárháború. Julius Caesar pedig megnyerte a polgárháborút, és diktátorrá kiáltotta ki magát. Azután fogadott fiát, az itt látható Augustust i.e. 27-ben császárrá választották, és ez volt a császárság korának kezdete Rómában. Lépjünk tovább! Azt hiszem, már említettem ebben a videóban, hogy az i.sz. 4. században bekövetkezett a szakadás, a Római Birodalom keleti és nyugati fele kettévált. A nyugati rész központja Róma volt, a keleti részé pedig az eredetileg Bizáncnak, azután Konstantinápolynak, ma pedig Isztambulnak nevezett város. Az ötödik századra indult meg a Nyugatrómai Birodalom hanyatlása, és 476-ban feldúlták. Keleten a Bizánci Birodalom azonban továbbra is fennállt.