Ha ezt az üzenetet látod, az annak a jele, hogy külső anyagok nem töltődnek be hibátlanul a honlapunkra.

If you're behind a web filter, please make sure that the domains *.kastatic.org and *.kasandbox.org are unblocked.

Fő tartalom

A Selyemút

Áttekintés

  • A Selyemút egy hatalmas kereskedelmi hálózat volt, amely szárazföldi és tengeri útvonalakon keresztül összekötötte Eurázsiát és Észak-Afrikát.
  • A Selyemút nevét a kínai selyemről kapta, amit a kereskedők igen értékes áruként szállítottak ezeken a kereskedelmi útvonalakon.
  • A technológia fejlődése és a nagyobb politikai stabilitás a kereskedelem bővülését eredményezte. Az új kereskedelmi útvonalak létesítése elősegítette, hogy az utazók mindenfélét szállítsanak: állatokat, fűszereket, eszméket és betegségeket.
Az i. sz. első században, Tiberius császár uralkodása alatt a selyem komoly problémákat okozott. A luxusszövet, amit Kínából nagy költségek mellett importáltak, a rómaiak szemében a hanyatlás és a pazarlás szimbólumává vált. Annak érdekében, hogy selyemkészleteik minél tovább tartsanak, a kereskedők szétbontották és vékonyabb anyagként újraszőtték a selymet. E gyakorlat mellékhatásaként az így készült ruhák csaknem átlátszóak lettek.
A római író, Seneca, így rótta fel az emberek selyemviseletét:
„Selyemruhákat látok, már ha ruhának nevezhetünk olyan anyagokat, amelyek nem takarják eI a testet, sőt még a kényesebb részeket sem...Nyomorult lányok tömege dolgozik azért, hogy vékony ruhája felfedje a házasságtörő asszonyt úgy, hogy férje sem ismeri jobban felesége testét, mint egy idegen vagy egy külföldi.”
I. sz. 14-ben Tacitus római történész arról számolt be, hogy a birodalmi szenátus megtiltotta a férfiaknak, hogy selymet viseljenek, mondván, hogy „a [napkeleti] selyem többé nem alacsonyíthatja le a férfi nemet".
Ez a selyemtilalom nem tartott sokáig. A selyem iránti kereslet továbbra is ösztönözte a kereskedelmet a Római Birodalom, Kína, India és sok útba eső hely között. Ahhoz, hogy megértsük, mi volt a selyemkereskedelem oka, meg kell vizsgálnunk, hogyan került a kínai selyem Rómába.
Lássuk csak.

Az államhatalom és a Selyemút

A bővülő kereskedelem egyik oka a birodalmi hatalom megerősödése volt. Az időszámításunk előtti második század vége felé Han Vu-ti császár sok hadjáratot indított a nomád hsziungnu nép ellen. Hsziungnu lovasok sok éven át portyáztak az északi határ mentén fekvő kínai településeken. Vu-ti császár új ló-beszerzési forrást keresett lovasságának, hogy megbirkózzanak a hsziungnuk fenyegetésével.
Vu-ti császár egy Csang Csien nevű követet küldött, hogy szövetségeseket találjon a hsziungnuk elleni harchoz. Csang visszatért Kínába, és alig várta, hogy beszélhessen a Ferganában – a mai Üzbegisztánban – látott csodákról. A rizs, a búza és a szőlő termelése mellett szívós, „mennyei" lovakat tenyésztettek a régióban.
Fergana „mennyei lova”, amelyet a Han-kori Kínából származó, i. sz. 2. századi bronzszobor ábrázol. A kép forrása: Wikipedia, közkincs.
Állj meg, és gondold át: miért küldött Vu-ti császár követet Közép-Ázsiába?
Válassz egyet:

A ferganai lovak nagyon keresett árucikké váltak Kínában. Kína annyi lovat importált, hogy a Fergana-völgyet irányító dayuanok nem voltak hajlandók többet eladni. Ez egy három évig tartó, a Mennyei lovak háborújaként feljegyzett konfliktushoz vezetett. I. e. 101-re a Fergana-völgy már a Han-dinasztia Kínájához tartozott. A Fergana-völgy ellenőrzése egyben utat is nyitott Nyugat felé.
Az új lóállománynak köszönhetően a Han-kori Kína egész Ázsiában kiterjesztette új katonai hatalmát. A Han uralom kiterjesztése az első Pax Sinica-hoz vagy kínai békéhez vezetett. Ez idő alatt Kínában emelkedett az életszínvonal, és nőtt a városok mérete. A gazdasági növekedés és a politikai stabilitás megnövelte a távoli helyekről származó luxuscikkek iránti keresletet.
Állj meg és gondold át: miért járulhat hozzá a gazdasági növekedés és a politikai stabilitás a kereskedelem bővüléséhez?
Ebben az időben a Római Birodalom is terjeszkedett. A pun háborúkban aratott győzelem után Róma uralma alá került a Földközi-tenger nyugati medencéje. Az elkövetkező néhány évszázad során a Földközi-tenger teljes partvidéke római fennhatóság alatt állt.
Az i. sz. első században vette kezdetét a Pax Romana – a római béke. A Pax Romana körülbelül 200 évig tartott, és ebben az időben viszonylag kevés háborút vívtak. Akárcsak a Han-kori Kínában, a politikai stabilitás élénkebb kereskedelmet eredményezett. Róma Egyiptomon keresztül hozzáfért az Indiába vezető tengerentúli kereskedelmi útvonalakhoz, és rendszeres kereskedésbe kezdett.
Bár Róma és a Han-kori Kína jelentős mértékben terjeszkedett, még mindig nagy volt köztük a távolság. Közép-Ázsiát hegyek, sivatagok és hatalmas füves puszták borítják. A kereskedők alapvető kapocsként szolgáltak Róma és a Han Birodalom között.
A Selyemút kiterjedése. A kép forrása: Wikimedia Commons.

Utazás a Selyemúton

A kereskedőknek módot kellett találniuk áruik hatékony mozgatására. A szárazföldi áruszállításban a teve volt a kedvelt szállítóeszköz. A közép-ázsiai nomád népek már az időszámításunk előtti második évezredben elkezdték háziasítani a tevéket. A Han-kori kínaiak például a hsziungnuktól rabolt tevéket használták katonai felszerelések szállítására. A tevék képesek voltak elviselni a közép-ázsiai zord sivatagi körülményeket, és akár 220 kilónyi terhet is képesek voltak egyszerre cipelni! A teherhordó állatok – különösen a tevék – lehetővé tették az áruk szárazföldi szállítását a Selyemúton.
Dombormű tevével, Perszepolisz, Irán. A kép forrása: Wikimedia Commons.
A kereskedők és a tengerészek az óceánt is felhasználták az áruszállításra. A tengerészeknek alapos ismeretekkel kellett rendelkezniük a széljárásról és a viharrendszerekről, hogy sikeresen hajózhassanak az óceánokon. Az Indiai-óceánon például télen északkeletről, nyáron délnyugatról fúj a monszun szél. Mivel a délnyugati szél keletre hajtotta őket, a kereskedők az Egyiptom és Arábia közötti Vörös-tengertől nyáron Indiáig, majd télen vissza a Vörös-tengerhez utazhattak. Ezt az információt a tengerészek egymással megosztották, és az eljutott az Indiai-óceánon túlra is.
A Khan Academy térképe a monszunszelek irányáról.
Állj meg és gondold át: hogyan befolyásolták a környezeti tényezők a kereskedelmi szokásokat a Selyemút (selyemutak) mentén?

Az árucsere hatása

A Selyemút menti kereskedelem egyik nyilvánvaló hatása az volt, hogy több áru volt elérhető több helyen. A selyemre lágy textúrájának és vonzó csillogásának köszönhetően annyira vágytak az emberek, hogy Közép-Ázsiában fizetőeszközként használták. A selyemhernyók tenyésztésének folyamata és a szövet gubókból való készítése azonban az i. sz. 6. század végéig Kína titka maradt. Mivel Kína volt a selyem egyetlen beszerzési forrása, az árucikkek továbbra is egész Ázsián keresztül áramoltak. Ez sok embert és helyszínt érintett a Selyemút kereskedelmi hálózatában.
A Kelet-Indiából származó fűszerek, a Rómából származó üveggyöngyök, a kínai selyem, a gyömbér és a lakkáruk, a sztyeppék állatainak prémje és a számos helyről érkezett rabszolgák mind végigutaztak a Selyemúton.
A kereskedelemnek kulturális hatásai is voltak. A kínai Tang-dinasztia uralkodása alatt például a Kínában gyakran előforduló karavánok tevéit ábrázoló szobrokat helyeztek a sírokba. Az állatok nyilvánvalóan nagy feltűnést keltettek.
Állj meg és gondold át: az alábbiak közül melyik volt annak következménye, hogy selymet csak Kínában gyártottak?
Válassz egyet:

Részlet egy 7. századi adásvételi szerződésből, melynek alapján egy tizenöt éves rabszolgát hat tekercs selyemre és öt kínai pénzérmére cserélnek. Ez a szerződés Turfán városából származik, amely oázisváros volt a Selyemút mentén. A kép forrása: Wikimedia Commons, Discott, Creative Commons 3.0 licenc.
Eszméket és betegségeket is cseréltek a tengeri utak és a tevekaraván-útvonalak mentén is – mindkettő mélyreható hatással volt azokra a helyszínekre, ahová eljutottak. A második század vége felé pestisjárvány sújtotta a Római Birodalmat, amiben a lakosság 10%-a meghalt. A történészek úgy vélik, hogy ez a pestis először Kínában jelent meg, mielőtt kereskedelmi útvonalakon át eljutott volna a Közel-Keletre, ahol római katonák állomásoztak.
Ami az eszmék áramlását illeti, a buddhizmus az Indiával folytatott kereskedelem révén került Kínába. A közép-ázsiai szogdok gyakran jártak el kereskedőként India és Kína között. A szogdok a szanszkrit szútrákat kínaira is lefordították, és kereskedésük során elterjesztették a buddhista hitet. Más vallások, mint például a zoroasztrianizmus, a manicheizmus és a kereszténység szintén a tengeri és szárazföldi utakon utaztak. Ezek a vallások fejlődtek és változtak, hogy illeszkedjenek az új régiókhoz, ahová eljutottak.
Állj meg és gondold át: milyen hatása volt a kereskedelemnek az áruk mozgatásán kívül?

A kínai selyem Rómában

Most már ismerjük azokat a gazdasági és politikai körülményeket, amelyek lehetővé tették, hogy a kínai selyem eljuson a római piacokra. Mind a Han-kori, mind a Római Birodalom hatalmas területeket irányított, és azokat viszonylag békében tartotta. A hanok meghódították a Közép-Ázsiába vezető utat. Innen a nomád kereskedők vitték az árut nyugatabbra vagy délebbre. A kereskedelem új hitrendszereket, új eszméket és új árukat vitt olyan helyekre, ahol ezek korábban nem fordultak elő.

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.