A Selyemút

Világtörténelmi tanulmányaink során egy sor különböző birodalmat néztünk meg, és ezek közül jó néhány ezen a térképen jelölve van. Sok időt töltöttünk a Római Birodalom tanulmányozásával. Itt, a sárga színnel kiemelt részen megközelítőleg legnagyobb kiterjedésében láthatod a Római Birodalmat. És itt, az idősoron megjelenik a Római Királyság, majd a Római Köztársaság és végül a Római Birodalom, amely az ötödik században szűnik meg, noha a Keletrómai Birodalom, a Bizánci Birodalom megközelítőleg még további ezer évig fennáll. Itt megjelöltünk egy jelentős Perzsa Birodalmat is. Itt van a Pártus Birodalom, és ezeket megelőzte a Szeleukida Birodalom, és követte őket a Szászánida Birodalom, az idővonalon és a térképen itt megjelöltem a pártusokat. Mutatom a Han-kori Kínát is, a Keleti és a Nyugati Han-dinasztiát szintén láthatod az idővonalon. És Indiában, az idővonalon mutatom a Maurja Birodalmat. Ezt nem mutatom itt, a térképen, a Kusán Birodalmat viszont igen, s ezt az idővonalon is mutatom. Nos, miért is akarom megmutatni ezeket a birodalmakat a világ ezen sajátos időszakában? Azért, hogy megvilágítsam azt a tényt, hogy ezek nem teljes elszigeteltségben működtek. Ahogy az i. e. második és első századba érünk, s különösen ahogy időszámításunk kezdetéhez érünk, ezen birodalmak között jelentős kereskedelem és kölcsönhatások kezdeteit láthatjuk. Nem mintha ezen időszak előtt nem lett volna semmi kereskedelem és kölcsönhatás, de ekkor ez elkezdett felgyorsulni és igen jelentős mértékben bővült, minthogy ezek folyamatos birodalmak voltak, melyek legalább is határaikon belül képesek voltak egy bizonyos szintű stabilitást teremteni az utakon utazóknak vagy a határokon átkelőknek. És így láthatóvá válik ezen kereskedelmi hálózatok megjelenése. Pirossal jelölve a kereskedelmi utakat vagy útvonalakat, kékkel jelölve pedig a tengeri útvonalakat. És ez még csak nem is a teljes hálózat. És a bemutatott birodalmakon kívül a világon még egy sor kisebb királyság is létezett, amiket egyszerűen nem jelöltem meg itt. De amit ez az összefüggő birodalmi tömb lehetővé tett, az az áruk és eszmék kereskedelme, és a kereskedelmi célokra használt utak összefoglaló neve Selyemút vagy Selyemutak és még úgy nevezhetjük őket, hogy Selyem Útvonalak. Tehát ez a gyűjtőneve azon utaknak, melyeket az emberek kereskedelmi célokra használtak. Na de hát honnan jön ide a selyem? Nos, mindez arra vezethető vissza, hogy a selyem ebben az időben egy igen jelentős árucikk volt. Ha egyebek között olyan dolgokra gondolunk, melyekkel az egész világon kereskedtek, a selyem csak egy a sok közül. A selyem, ami az eperfa levelét fogyasztó selyemhernyó gubójából származik, valamikor a gazdagság jelképe volt. A selymet a legfinomabb szövetnek tekintették, és a selyemkészítés ismerete Kína monopóliuma volt évszázadokon keresztül, még az általunk most tárgyalt időszak után is. Így aztán elképzelheted, hogy az emberek mennyire szerettek volna hozzájutni ahhoz a híres kínai selyemhez. De nem a selyem volt az egyetlen dolog, amellyel kereskedtek. Ahhoz, hogy valaki kereskedjen, valamit adnia is kell azért a selyemért. A kínaiak többek között olyanokkal akartak kereskedni, akik lovakat tudtak cserébe adni. A ló igen értékes áru volt mind az árufuvarozásban, mind a harcok során, különösen a lovat használó északi ellenségekkel szemben. Európából aranyat tudtak beszerezni, Indiából gyapotot. Európában voltak egyéb előállított árucikkek is. Tehát meglehetősen nagy horderejű kereskedelem jelent meg a világ különböző részei között. És hogy tisztán lássunk, egyes cikkek cseréje lehetővé tette magának a kereskedelemnek a fejlődését is. Mint említettem, a lovak a fuvarozás fontos erőforrásai voltak, de fő erőforrásnak elsősorban a tevék számítottak, különösen a Közép-Ázsián áthaladó útvonalakon. És ha a Közel-Keletet és Afrikát nézzük, a nagy sivatagi területek miatt a tevéknek nem csak teherbíró képességük nagy, hanem kitartásuk és állóképességük is, mivel hosszú utat képesek ivás nélkül megtenni. A világtörténelmet tanulmányozva sokat foglalkozunk a nagy nem nomád birodalmakkal, mint a Római Birodalom és a Han-kori Kína, de ahogy a kereskedelem fontosabbá vált, különösen ha Közép-Ázsiát vesszük, el tudjuk képzelni, hogy sok nép, akik nagyon jók voltak a kereskedésben, akik jók voltak a fuvarozásban, jók voltak abban, hogy önmagukat is mozgassák, különösen a közép-ázsiai nomád népek. Sok városuk ezen kereskedelmi utak mentén egyre gazdagabb és egyre hatalmasabb lett. Nos, ahogy említettem, nem csupán árucikkeket szállítottak ezeken az utakon. Az egyik nem igazán jó dolog a betegségek terjesztése volt. A történelmi feljegyzések szerint Rómában két nagy járvány volt a Római Birodalom fennállása során. Úgy gondoljuk, ezek himlőjárványok voltak, noha egyesek úgy vélik, ezek lehettek kanyarójárványok is. És úgy tűnik, hogy a baj a kereskedőkön keresztül érkezett. Ázsiából, a Közel-Keletről jött. Ezek komoly járványok voltak. És azért gondoljuk, hogy a kereskedelmi csatornákon érkezett, mert van néhány bizonyíték a Han-kori Kínából az első járvány korából hasonló megbetegedések hasonló tüneteiről. Ez tényleg megviselte Rómát. Ezen járványok alatt becslések szerint a lakosság mintegy 10%-a halhatott meg. Egyes városokban ez elérhette a lakosság 25-30%-át is. Egyes történészek szerint ezek a járványok destabilizálólag hatottak a Római Birodalomra. És ez a világtörténelemben gyakran előforduló téma. Ha egy népesség nincs kitéve járványos betegségeknek, mint pl. a himlő, és hirtelen olyan népességgel találkoznak, amely igen, akkor a himlő nagy pusztítást okozhat köreikben. De itt nem csak betegségekről van szó; a gondolatok terjedéséről is, meg a technológia és a vallás terjedéséről. És a két vallás, mely talán a legtöbbet profitált a Selyemút menti korai kereskedelemből, az a kereszténység és a buddhizmus. A buddhizmus különösen vonzó volt a Selyemutat használó kereskedők egy jelentős részére. A Kusán Birodalom különösen közrejátszott a buddhizmus terjesztésében. A korábbi videókban beszéltünk róla, hogy Asóka misszionáriusokat küldött szerte. De a Kusán Birodalom is elősegítette a buddhizmus terjedését Kínában és a Távol-Keleten. Tehát ebben a videóban a Selyemút kezdeti időszakáról beszéltünk, az időszámításunk előtti néhány évszázad és az időszámítás szerinti első néhány évszázad idején. De ahogy látni fogjuk, a Selyemút évszázadokon keresztül, sőt, több mint ezer évig fennmarad.