If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

A szinkretizmus

A szinkretizmus a különböző helyekről származó vallások, kultúrák vagy eszmék keveredése. Megtekintünk néhány példát erre az ókorban végbement jelenségre.

A kulturális kölcsönhatások története

A közép-ázsiai Kirgizisztánban van egy ősi keresztény temető, melynek sírkövei nesztoriánus, azaz lótuszvirágra helyezett keresztekkel vannak megjelölve. Az egyik síremléken a következő felirat szerepel: „Ez Jeremiás, a hívő sírja.” A sírkőre bevésték Jeremiás halálának évét, valamint azt is, hogy „A juh éve”, mely a kínai állatöv tizenkét állati ciklusára való utalás.
Egy 13. századi pekingi keresztény kolostorban talált kőtábla másolata. A nesztoriánus kereszt egy lótuszvirágon nyugszik.
Egy 13. századi pekingi keresztény kolostorban talált kőtábla másolata. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Hitek, kultúrák és szokások találkoznak és keverednek egymással a szinkretizmusnak nevezett folyamatban. A továbbiakban megvitatjuk ezt a fogalmat, és megpróbálunk válaszolni a következő kérdésre: miért van egy keresztény sírkő Közép-Ázsiában kínai állatövi évmegjelöléssel?
A Selyemút hozadékai nem csak a selyem, a fűszerek és a betegségek voltak; a nomád kereskedők filozófiákat és hitvilágokat is hordoztak. A buddhizmus és a kereszténység a kereskedelmi útvonalak mentén utazott épp úgy, mint a lazúrkő, a bors és a pestis; az útjukba kerülő kultúrákat megváltoztatták, magukhoz formálták. A taoisták szavaival élve: ahogy a víz megváltoztatja alakját, hogy az edény formájához illeszkedjen, úgy változnak meg a vallások és az ideológiák is, hogy azon kultúrák alakjához és környezetébe illeszkedjenek, amelyek átveszik őket.

A klasszikus birodalmak kereskedelmi hálózatai és térhódítása

Ahogy az ókori eurázsiai birodalmak terjeszkedtek, úgy bővültek a kereskedelmi útvonalak és a kommunikációs hálózatok is. Néhány birodalom akkorára nőtt, hogy egymással határossá vált. Például a makedón Nagy Sándor görög birodalma elérte Indiát, ami a görög buddhizmus kialakulását eredményezte. Az ókori birodalmak terjeszkedésének hatására a kultúrák, vallások és eszmék egymásra hatása lehetségessé és gyakoribbá vált.

A kereszténység

A korai keresztényeknek sikerült a római infrastruktúrát az előnyükre fordítani: a misszionáriusok és a prédikátorok a római utakat és Róma kiterjedt birodalmi kereskedelmi hálózatát vették igénybe, hogy üzenetüket a mediterrán térségen kívül terjesszék. Az i. sz. 11. századra a világ keresztényeinek mintegy harmada Ázsiában élt.
A kép egy kővel burkolt római utat ábrázol, melynek repedéseiben fű nő. A környező vidéki tájban egy fasor látható a jobb oldalon, egy alacsony kőfal a bal oldalon, valamint a távolban zöld dombok és legelő.
Ősi római út a szíriai Tall Akibrin közelében. A kép forrása: Wikimedia Commons.
A keleti egyház liturgiájában nem használta a görög vagy a latin nyelvet, az evangéliumokat szír, az arámival közeli rokon szemita nyelven olvasták. A szír nyelvű keresztényekből sokan nesztoriánusok voltak; ezt a keresztény ágat – minthogy nem volt összhangban az elfogadott tanításokkal – mind a római katolikus, mind a keleti ortodox egyházak eretnek nyilvánították. A nesztoriánusok úgy tartották, hogy Jézus Krisztus személyében elkülönülve volt meg az emberi és isteni természet.
Az ázsiai és kis-ázsiai keresztények már az i. sz. 431-es epheszoszi zsinat előtt is – amikor a nesztorianizmust eretnekségnek nyilvánították ki – merítettek az őket körülvevő többi hitből vallási ihletet. Például a korai keresztény aszkétákra hatással volt a zsidó, hindu és buddhista misztikusok önmegtagadó gyakorlata; voltak, akik hosszú éveket töltöttek elvonulásban. Az egyik ilyen keresztény misztikus, Oszlopos Szent Simeon 37 évet töltött egyedül Szíriában egy oszlop tetején. Jelentős nesztoriánus központok voltak Jeruzsálemtől Pekingig és Hszianig, és a püspökségek úgy sorakoztak a Selyemút mentén, mint gyöngyszemek egy fonálon. I. Timóteus, a keleti egyház pátriárkája még egy tibeti egyházi központ létrehozását is felügyelte.
A keleti egyház térképe a középkorban. A térképen Kelet-Afrika és Szaúd-Arábia nyugaton, Kína pedig keleten látható. A keleti egyház által befolyásolt régiókat és törzseket mutatja be ezen a területen.
A keleti egyház a középkorban. A kép forrása: Wikimedia Commons.
I. sz. 781-ben, egyidőben azzal, hogy Timóteus a keleti egyház vezetőjévé vált, a kínai nesztoriánusok Csanganban, a Tang-dinasztia birodalmi fővárosában egy kilenc láb magas mészkőemlékművet állítottak fel Nesztoriánus Sztélé néven, mely a kereszténység 150 éves kínai fennállását ünnepelte. Az emlékmű felirata Krisztusról szól buddhista nyelvezeten: „[Krisztus] rögzítette a nyolc határ [a mahájána buddhizmus nyolcfajta tudatossága] kiterjedését, így teljessé tette az igazságot, és megszabadította a salaktól [hitványságtól]; megnyitotta a három állandó alapelv [múlandóság, szenvedés és az önlét hiánya] kapuját, utat nyitva az életnek, és elpusztítva a halált.”
A nesztoriánus sztélé dörzsmásolata. Fehér kínai karakterek fekete téglalap alakú alapon; a nesztoriánus kereszt a legtetején van egy háromszög belsejében.
A nesztoriánus sztélé dörzsmásolata. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Kérdés: Mit árul el a Nesztoriánus Sztélé a kereszténységről a kínai kultúrtérben? A közép-ázsiai kereszténység tanulmányozása során miért lehet hasznos a kereszténységről buddhista fogalmakkal beszélni?

A buddhizmus

Indiában a kereskedő kaszt számos tagja volt buddhista. Utazás és kereskedés közben szóba elegyedtek az emberekkel. Ily módon jutott el a buddhizmus a Selyemút mentén Iránba, Közép-Ázsiába, Délkelet-Ázsiába és Kínába.
Ahogy a buddhizmus terjedt, a vallást felvevő emberek saját kultúrájuk kontextusában tették ezt. Például a mahájána buddhizmus sokkal népszerűbb volt Kínában, mint Indiában, ahol a buddhista szerzetesek szigorúbb, aszketikusabb gyakorlatokat folytattak, és többre értékelték a meditációt. A hétköznapi emberek számára nehéz volt megvalósítani az egész életen át tartó meditáció gyakorlatát.
A mahájána (szó szerinti jelentése nagy kocsi) a buddhizmus könnyebben elérhető formája volt, amelyben az emberek odaadó cselekedeteket folytathattak, például vallási verseket vásárolhattak az üdvösség elérése érdekében. A vallásnak ez a megközelíthetőbb változata, amelyet a misszionáriusok és kereskedők kínáltak, lehetővé tette, hogy a buddhizmus nagyobb teret nyerjen olyan helyeken, mint Kína. Az üdvösség eléréséről szóló univerzális üzenet vonzó volt az emberek számára, a különböző kultúrák számára pedig könnyen átvehető volt.
Ezenkívül a mahájána buddhizmusban megvolt az arra való rugalmasság, hogy a létező kultúrák és gyakorlatok beépülhessenek filozófiájába. Mongóliában és Tibetben a mahájána buddhizmus magába fogadta a mágiát tartalmazó kulturális hiedelmeket; Tibetben például a mahájána buddhisták azt tanították, hogy rituálékon és varázslatokon keresztül lehet elérni a megvilágosodást. A buddhizmus teljesen új formákat öltött az általa elért kultúrák változatainak köszönhetően.
A Tang-dinasztia hadseregének erejével békét és rendet teremtett Közép-Ázsiában, így elég biztonságossá vált az utazó tudósok és misszionáriusok számára, hogy elkísérjék a kereskedőket a sivatagokon és sztyeppéken keresztül. A Tangok birodalmának területe a Kelet-kínai-tengertől egészen Kasgarig terjedt, közel a mai Kirgizisztán határához. Buddhista szerzetesek utaztak nyugatra a Selyemút mentén, hogy Indiában tanulmányozzák a buddhista tanokat. Egy hetedik századi buddhista tudós, Hszüan-cang ezt írta a Nagy Tang feljegyzések a bámijáni nagy Buddhák nyugati régiójáról c. művében: „Szirtekbe vésett hatalmas kő Buddhák”. A buddhizmus jól megvetette lábát Közép-Ázsia ezen részén – a szobrok, amelyek mindegyike több, mint 35 méter magas volt, a völgyet szegélyezték. Ezek a szobrok fennmaradtak Bámijánban egészen 2001-ig, amikor is az afgán tálibok elrendelték a megsemmisítésüket.
Az egyik bámijáni Buddha fotója. A szobor hatalmas; mérete érzékeltetésére egy személy áll a szobor lábánál, aki a szobor bokájáig ér. A szobor görög stílusú öltözetet visel, és a görög stílusra is jellemző pózban áll.
Az egyik bámijáni Buddha 1977-es fotója. A szobor görög öltözetben és szobrászati stílusban van ábrázolva, és láthatók rajta a korábbi hódítók által okozott sérülések. A kép forrása: Wikimedia

A politikai és vallási tekintély egyesítése

A kereszténység

I. Constantinus, negyedik századi római császár egy állítólagos vallásos látomást követően törvényessé tette a keresztények számára hitük nyílt gyakorlását. A negyedik század végére Theodosius császár a kereszténységet a császári Róma hivatalos vallásának nyilvánította. A keresztények hatalmi pozíciókat tölthettek be a kormányban, ami több legitimitást és további követőket biztosított a vallásnak. Ez idő alatt az egyre többen tértek át a kereszténységre Spanyolországban, Olaszországban, Észak-Afrikában és a Földközi-tenger partjainak keleti részén.
Ennek a változásnak köszönhetően a birodalmon belüli keresztény egyház intézményrendszere megszilárdult: öt nagyvárosban öt püspök és pátriárka gyakorolta a hatalmat, míg a kisebb területeken a püspökök az egyházmegyéket vagy kerületeket felügyelték. A szabályozottabb hatalmi viszonyok a hivatalos vallási doktrínák szigorúbb körülhatárolásához is vezettek. Az i. sz. 325-ben tartott nikaiai és a 451-es khalkédóni zsinatokon a vezetők azért gyűltek össze, hogy megvitassák Jézus természetének kérdését: inkább emberi vagy inkább isteni volt-e, vagy mindkettő egyszerre. Khalkédónban a vezetők kijelentették, hogy Jézusnak két teljesen különálló természete van: isteni és emberi, de ő mindkettő egyszerre. Noha ez a döntés ellentétes volt a nesztoriánusok, koptok és más keresztény csoportok hiedelmeivel, az egységes hitrendszer elősegítette a kereszténység elterjedését a Római Birodalomban és azon túl.
A római uralkodók az i. sz. 300-as évek végén kezdték elveszíteni az uralmat a birodalom felett, a Nyugatrómai Birodalom pedig 476-ra teljesen összeomlott. A keresztény egyház infrastruktúrája azonban fennmaradt, megnyitva az utat az előtt, hogy a vallás jobban terjedjen, és hogy az egyház hatalma erősödjön Európában. A pápa, Róma püspöke a vallási vezetés kulcsfigurájává vált; a püspökök helyi szinten kormányokat szerveztek, és a germán területekre irányuló missziókat vezettek. A germán népek körében népszerű kereszténységi forma, az arianizmus ariánus misszionáriusok révén terjedt el a birodalomban. Ennek a keresztény szektának a követői abban hittek, hogy a Fiú-Isten, Jézus nem öröktől fogva létezik az Atya-Istennel együtt. Ez a hit – annak ellenére, hogy eretnekségnek nyilvánították ki az első nikaiai zsinaton – nagy népszerűségnek örvendett.
Kérdés: Hogyan befolyásolta a keresztény egyház terjeszkedését a Római Birodalom összeomlása és a keresztény egyházi rend kialakulása?

A buddhizmus

A Maurja Birodalom uralkodója, Asóka vélhetően azért tért át a buddhizmusra, hogy polgárait egy közös vallás körül egyesítse. Hittérítőket is küldött számos helyre, akiket pénzügyileg támogatott. Az első misszionáriusok i. e. 250-ben érkeztek Srí Lankára. Asóka emellett Közép-Ázsiába és a Közel-Keletre is irányított küldötteket. Srí Lankáról a buddhizmus átterjedt Burmára, Jávára és más délkelet-ázsiai területekre. Közép-Ázsiából pedig végül Kelet-Ázsiába és Tibetbe is eljutott a vallás.
Ezek a hittérítők a királyi kormány hivatalos szóvivői is voltak; ennek eredményeként bejárásuk volt a meglátogatott városok uralkodóihoz. A buddhista vallás gyorsan terjedt, ahogy egyre több király vette át a buddhizmust saját uralmában.
Kérdés: Hogyan használták fel a kormányok a buddhizmust legitimitásuk megerősítésére, amikor új kultúrákkal léptek kapcsolatba?

Egyéb hatások

A kultúrák és hagyományok szinkretizmusa sokféle kontextusban alakult ki az ókorban: a hinduizmus erősen szinkretikus vallás, amely az indiai szubkontinens különböző részein fejlődött és terjedt el; a mezopotámiai kultúra és jogi kódexek hatással voltak a judaizmusra és a Héber Iratokra; a görög kultúra a judaizmusra hatott, amikor Makedóniai Nagy Sándor birodalma kelet felé terjeszkedett.
Térjünk most vissza a közép-ázsiai nesztoriánus sírkőre!
Most már ugye jobban érted, hogy a sírkő miért jelöli meg a nyugati naptári évet és kínai állatöv évet is? Ugye látod, hogy a Selyemút mentén fekvő közösségek – amelyek két birodalom közé szorultak, és pénzügyileg függtek attól, hogy az egyik nagyhatalomtól a másikhoz eljuttassák az árukat – egyebeket is vihettek magukkal, nem csak selyembálákat?
Kérdés: A leckében szereplő szinkretizmus példái alapján szerinted miért volt a nesztoriánus sírokon kínai zodiákus (állatövi) szimbólum?
Kérdés: Milyen vallási vagy kulturális szinkretizmust tapasztalhatsz manapság az életedben?

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.