If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

A hadakozó fejedelemségek korának filozófusai

Áttekintés

  • A kínai történelemben a hadakozó fejedelemségek korában három egymással versenyző hitrendszer (konfucianizmus, taoizmus és legizmus) emelkedett ki.
  • A konfucianizmus az erkölcsi erények, a társadalmi rend és a gyermeki hűség elvén lapuló etika.
  • A taoizmus az általános harmónia filozófiája, amely követőit arra ösztönzi, hogy lehetőleg tartsák magukat távol a világi dolgoktól.
  • A legizmus az önkényes, központosított uralom és a szigorú büntetések elmélete.
  • Az első kínai birodalmakra ez a három filozófiai irányzat hatott, volt köztük olyan is, amely hivatalos állami ideológiává vált.

A konfucianizmus

A Csou-dinasztia utolsó éveiben, amikor a feudális urak területekért harcoltak, élt egy Kong Fuzi nevű tudós és miniszter, akit később a XVI. századi jezsuiták latinosan Konfuciusznak neveztek el. Konfuciusz tanítványokat és követőket gyűjtött, mialatt a klasszikus műveket – a régi Csou-korszakban született Írások könyvét, a Dalok könyvét és A tavasz és ősz krónikáját – tanította.
Konfuciuszt ábrázoló részlet egy Han-dinasztia idejéből származó sír falfestményén. A kép forrása: Wikimedia.
Konfuciuszt általánosságban a vezető osztály, valamint ennek etikai és intellektuális képzése érdekelte. Alacsony rangú arisztokrataként újra akarta gondolni a társadalmi státusz, osztály és hierarchia fogalmát is.
Azok az írások, melyeket Konfuciusz tanított, már az ő idejében is régiek voltak. A Konfuciusz által irántuk tanúsított tisztelet tökéletes összhangban van a gyermeki hűséget –a szülők vagy idősek iránti tiszteletet – hangsúlyozó filozófiájával. Ily módon a konfucianizmus a múlt és a hagyományok iránt tisztelet filozófiája is. Valószínű, hogy a Konfuciusznak tulajdonított gondolatok közül többet már évek óta ismert a kínai társadalom.
Konfuciusz eredeti gondolataiból ugyan kevés maradt fenn, de tanítványai és követői a vele folytatott beszélgetések alapján összeállították Konfuciusz bölcseleteit, a „Beszélgetések és mondások” címen is megjelent gyűjteményt.
A gyűjtemény szövegeiben érzékelhető, hogy Konfuciusz mit tekintett társadalmilag helyes viselkedésnek, beleértve a fiúi szeretetet is. Íme egy töredék a Beszélgetések és mondások első kötetéből:
A mester mondotta: „Amíg az apa él, figyelni kell az akaratát. Ha az apa meghalt, a tetteit kell megnézni. Ha három évig nem térünk le az apa útjáról, akkor beszélhetünk fiúi szeretetről.” (Tőkei Ferenc fordítása)
Konfuciusz szót emelt az etikus és tisztességes viselkedés mellett, és a felelős kormányzást a szülőséghez hasonló erkölcsi kötelességnek tekintette. Hitt abban, hogy ha az emberek elé az erkölcsös viselkedés jó példáját állítják, ez ráveszi őket arra, hogy a törvényeket betartva cselekedjenek:
A mester mondotta: „Ha a népet rendeletekkel kormányozzák és büntetésekkel tartják féken, akkor ki fogja játszani (a büntetést), de a szégyent nem fogja ismerni. Ha az erénnyel kormányozzák és a szertartásokkal (li) tartják féken, akkor ismerni fogja a szégyent és mindig egyenes lesz.” (Tőkei Ferenc fordítása)
A konfucianizmus azt hangsúlyozta, hogy az emberek jobbá tehetők, ha követik az erkölcsi parancsokat és olyan szertartásokat végeznek, amelyekkel az isteneknek hódolnak és megtisztelik halott őseiket. Társadalmi forrongások és háborúk idején a konfuciánusok szerint csak az ősi hagyományok gondos megőrzésével lehet a társadalom egységét fenntartani.
Számos kínai uralkodó merített a konfuciuszi elvekből. Például Han Vu-ti császár a konfuciánus elveken alapuló hierarchikus társadalmi szerkezetet vezetett be azzal a meggyőződéssel, hogy ezáltal az egész kínai társadalomban nagyobb társadalmi harmónia jön létre.
Milyen szerepet játszik Konfuciusz szerint a szégyen a viselkedés alakításában? Hogyan függ ez össze egy város vagy egy ország irányításával?

A legizmus

A hadakozó fejedelemségek korában, i. e. 475 és 221 között a ma Kínaként ismert terület hét versengő állam között oszlott meg. Ekkorra a Csou-dinasztia idején egyre jelentősebbé váló hűbérbirtokok önálló fejedelemségekké váltak.
A hét állam egyike a Csin állam volt, melynek ifjú uralkodója, Jing Cseng később Csin Si Huang-ti néven i. e. 221-ben a Csin-dinasztia első uralkodója lett. A Csin-dinasztiát gyakran tartják a Kínát egyesítő első dinasztiának. De ugorjunk vissza nagyjából másfél évszázadot, hogy megismerjük a legizmust, amely döntő befolyást gyakorolt a Csin-dinasztiára!
A legizmus a szigorú rendet és törvényességet, valamint a súlyos kollektív büntetéseket pártolta, és ezek az elvek hatottak Csin Si Huang-ti központosított önkényuralmi rendszerére. Ha meg akarjuk ismerni a legizmust, vissza kell nyúlnunk Csin állam egyik reformista államférfijához, Sang Janghoz. Sang urának az emberiségről alkotott felfogása mélységesen különbözött Konfuciuszétól.
Sang Jang szobra. A kép forrása: Wikipedia.
Sang ura i. e. 390-ben született, 169 évvel Csin Si Huang-ti uralkodása előtt. A Sang ura könyvében Sang Jang enyhe szabálysértés esetén is súlyos büntetést ajánlott; úgy érvelt, hogy az apró bűncselekmények súlyos büntetése elriasztja a súlyosabb bűncselekmények elkövetőit.
Sang kormányzása alatt Csin állam lakosságának életét komolyan korlátozták: a parasztok utazási engedély nélkül nem hagyhatták el falvaikat; azokat a földműveseket, akik nem teljesítették a folyamatosan emelkedő termelési kvótákat, rabszolgasorba kényszerítették; az apró bűncselekményeket súlyosan büntették.
Miben különbözik a legizmus a konfucianizmustól? Milyen különböző hatásai lehettek szerinted a legizmusnak a kormányzatra és a társadalom szerkezetére?
Csin államban csökkent az arisztokrácia befolyása, a hatalom és a földtulajdon egyetlen királyi család kezébe került. A hatalmi szerkezet változásának köszönhetően a továbbiakban nem a feudális urak, hanem Csin uralkodói irányították közvetlenül az emberek életét. Nem támogatták a más államokkal folytatott kereskedelmet, a parasztok tevékenységének középpontjában pedig a törvény erejénél fogva vagy a katonai szolgálat vagy a mezőgazdaság állt.
Ahogy a helyi nemesek hatalma csökkent, olyan közigazgatási rendszer jött létre, amelyet közvetlenül Csin államfőjének rendeltek alá. Ebben a rendszerben a tisztviselők vagy bürokraták feladata volt, hogy a gyakorlatban megvalósítsák az uralkodó akaratát.
Most pedig ugorjunk előre Jing Cseng idejére! Az i. e. 3. századra a kötelező katonai sorozásra és a mezőgazdasági termelés növelésére irányuló erőfeszítéseknek köszönhetően Csin állam katonai nagyhatalommá vált. A fiatal Jing Cseng kilencéves hadjáratot folytatott szomszédai meghódítására. I.e. 221-ben, amikorra ellenfelei összeomlottak, Cseng Csin állam első császárának kiáltotta ki magát Csin Si Huang-ti néven.
Az új császár nekiállt, hogy eredeti hazája mintájára kiépítse az egész birodalmat lefedő államigazgatási rendszert. Kínát regionális közigazgatási övezetekre osztották, ezek mindegyikét a Csin birodalom tisztviselői felügyelték. Csin Si Huang-ti uralma alatt az egyszerű embereket kényszermunkára sorozták, apróbb szabálysértésekért megbüntették vagy megcsonkították.
Milyen szerepet játszott a legizmus a császári állam fejlődésében? Hasonlítsd össze a legizmust azokkal a törvényekkel, szabályokkal és büntetésekkel, amelyekről a világtörténelemben tanultál!

A taoizmus

Mind a konfucianizmus, mind a legizmus saját elveinek feltétlen tiszteletben tartását követelte, akár kényszerítésen alapuló legista, akár megszégyenítésen alapuló konfuciánus elvekről volt szó. Ezzel szemben a taoizmus a Taón, azaz az Úton kívül más törvényt nem ismer el.
Mi is a Tao? Nem könnyű megmondani, de forduljunk magyarázatért az i. e. 6. században élt legendás Lao-cenek tulajdonított taoista íráshoz, a Tao Te Kinghez:
„A tudó nem beszél, a nem-tudó beszél. Aki betömi oduját, bezárja kapuját.” (Weöres Sándor fordítása.)
Ezért gyakran úgy gondolták, hogy a Taót nem lehet leírni vagy meghatározni: az Univerzum névtelen, alaktalan, ugyanakkor kreatív erejéről van szó. Ez ellentmondásnak tűnhet, de értelmet nyer, ha figyelembe vesszük, hogy a taoizmus valamiféle cselekvés-ellenesség. Azt állítja, hogy a legjobb élet az, amelyben szándékosan tudatlanok maradunk, nem törekszünk a tudásra, és nem veszünk részt a politikában vagy a közéletben.
A taoisták nem hitték, hogy a kormányok képesek megteremteni a társadalom rendjét és harmóniáját. Ehelyett figyelmüket az egyének magatartására fordították és arra, hogyan lehet azt úgy módosítani, hogy harmóniába kerüljön a Taóval.
Úgy tartották, hogy a Tao a világ természetes rendjét képviseli, és az emberiség az egyetlen faj, amely nem engedelmeskedik a Taónak. Ahelyett, hogy szavak és tettek segítségével próbáltak volna kiemelkedni a világból, a taoisták a wu wei-t azaz a nem-cselekvést művelték gondolkozásmentes, erőfeszítés-mentes és természetes tevékenység útján.
A bölcs Lao-ce szobra a kelet-kínai Fucsien tartományban a Csingjuan-hegy lábánál. Miben különbözik ez a szobor Sang úr fentebb látható szobrától? Hogyan jeleníti meg Lao-ce szobra a taoizmus néhány elvét? A kép forrása: Wikipedia.
Mit jelent számodra a wu wei? Szerinted a taoizmusnak a kínai társadalomra és kormányzatra gyakorolt hatása miben különbözött a konfucianizmus és a legizmus hatásától?
A Tao nem olyan cél, melynek elérésére aktívan kell törekedni, hanem egy olyan állapot, amelyet azáltal lehet megközelíteni, hogy nem közelítjük meg. A taoisták úgy gondolták, hogy államügyekkel való foglalkozás helyett jobb az embernek saját dolgaira szorítkozni, és egyszerűen élni. Szerintük a csend többet ér a szavaknál; a nem-cselekvés és a higgadtság többet ér, mint a cselekvés és a felháborodás.
A taoisták úgy vélték, hogy ha egyetlen ember sem hajszolná a dicsőséget, a gazdagságot és a megszerezhető javakat, nem lenne háború, irigység, és kevesebb lenne a szenvedés. A taoizmus hatással volt a későbbi kínai filozófiákra, különösen a kínai buddhizmus több elemére is.
A konfucianizmus, a legizmus és a taoizmus egyaránt szerepet játszott a hadakozó fejedelemségek korában. Ez a három filozófiai irányzat mindvégig befolyást gyakorolt a kínai kormányzati módszerekre a Csin hatalom és a Han-dinasztia idején, sőt még azután is. Az, hogy közülük melyik volt a befolyásosabb, attól függött, hogy melyik dinasztia volt éppen hatalmon. A társadalom szerkezetére is jelentős hatást gyakoroltak.

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.