If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:3:54

Videóátirat

Japán nem tartozott ugyan az I. világháború főszereplői közé, de volt azért szerepe benne. Amint kitört a háború, 1914 augusztusában, a japánok máris érdeklődni kezdtek Németország gyarmatainak megszerzése iránt. Ekkorra már az angolok szövetségesei voltak, kapcsolatba léptek hát velük, és arra a megegyezésre jutottak, hogy ha Japán megtámadja Németország csendes-óceáni és kínai gyarmatait, akkor fennhatósága alá vonhatja őket. A japánok eszerint cselekedtek, elsősorban ostrom alá vették Csingtao városát, amely – volt már szó róla korábban – német fennhatóság alatt állt. Íme a japán hajók, amint partra szállnak, és a japán legénység. Ennek az eseménynek főleg technológiai jelentősége volt. Ez volt az első alkalom, hogy hadihajóról indított légitámadást hajtsanak végre. Nem egészen a ma, általunk repülőgép-hordozónak nevezhető hajók voltak még ezek, bár hordozták a repülőgépeket. Vízre bocsátott eszközök voltak és a repülőgépek így a vízről szálltak fel, ahogy Csingtaot megpróbálták elfoglalni, amely aztán 1914 végére sikerült is. Ezen kívül még számos német gyarmatot sikerült megszereznie (Japánnak) a Csendes-óceánon, főleg a csendes-óceáni szigetvilágban. Emellett Japán egységeket küldött, vagyis hadiflottájának egy részét a szövetségesek védelmére egészen a Földközi-tengerig. Részt vállalt tehát Japán itt is. A másik érdekes történelmi vonatkozása Japán első világháborús szerepvállalásának, a béketárgyalásokon bontakozott ki. Először is, mivel részt vett a háborúban, Japán bekerült a jelentős katonai hatalmak körébe. És, ahogy azt majd később a II. világháborúnál látni fogjuk, annak egyik meghatározó szereplője lesz, és akkorra lényegében átáll a másik oldalra. A szövetségeseknek nyújtott segítsége okán viszont helyet kap a párizsi békekonferencián. Ahogy folynak az egyeztetések a versailles-i békéről és felmerül a Nemzetek Szövetségének ötlete, Japán egyenrangú félként kíván részt venni mindebben a nagy európai hatalmakkal. Az alábbiakat kísérelték meg a Nemzetek Szövetségének egységokmányába belefoglaltatni: „Mivel a nemzetek egyenlősége a Nemzetek Szövetségének alapelve, a Magas Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a lehető leghamarabb az államok minden idegen állampolgárát, a Liga tagjait egyenlő és igazságos bánásmódban részesítik, minden tekintetben” – ezt húzzuk alá – tehát „egyenlő és igazságos bánásmódban részesítik, minden tekintetben, nem tesznek különbséget, akár törvényileg vagy ténylegesen, faj vagy nemzetiség miatt.” Vagyis Japán azt mondja ki, hogy figyelj, Európa, minket és – a szöveg megfogalmazása szerint – más népeket is egyenlőnek kell tekintenetek. Hogy értsd, milyen volt a világ akkoriban, ezt a passzust nem sikerült elfogadtatni a tanácson. Annak ellenére, hogy a Nemzetek Szövetsége Woodrow Wilson idealisztikus elképzeléseinek szülöttje volt, ezt a cikkelyt nem fogadták el. Az angolok számos népet tartottak igában gyarmatbirodalmukban, Woodrow Wilson pedig attól tartott, hogy ha ez a rész bekerül a Nemzetek Szövetségének szabályzatába, akkor az egészet nehéz lesz elfogadtatnia az USA rasszista-kirekesztő déli államaiban. Most már tudjuk, hogy a Nemzetek Szövetsége alapokmánya nem is került jóváhagyásra (az USA-ban). Tehát ez a passzus kimaradt. És bár a japánok igyekeztek egyenlő bánásmódot kiharcolni saját maguk számára, de ahogy majd a II. világháború eseményeinél látjuk, ők magukat is felsőbbrendűnek tartották és más népeket igáztak le Ázsiában, főleg kínaiakat és koreaiakat. Íme egy érdekes idézet a japán delegációtól: „Ahhoz nem vagyunk túl büszkék, hogy harcoljunk, de ahhoz igen, hogy elfogadjuk alárendelt szerepünket a velünk szövetséges államokkal szemben. Egyszerűen csak igazságot akarunk.” Mindez megmutatja tehát, hogy mennyire más volt a világ, alig 100 évvel ezelőtt. Japán számára az I. világháborús részvétel jelentősége az volt, hogy a világ nagyhatalmainak sorába emelkedhetett.