If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

Az I. világháborúhoz vezető katonai szövetségek

Számos európai katonai szövetségnek tulajdonítható, hogy ilyen széles kört érintett az első világháború. Kiemelkedik ezek közül az 1839-es londoni egyezmény, melyben az Egyesült Királyság védelmet ígért Belgium semlegességének megőrzésére; az 1879-ben Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia közötti kettős szövetség egy Oroszország felől érkező támadás esetére jött létre; az 1892-es francia-orosz katonai konvenció támadás esetén kölcsönös védelmet ígért; a hármas antant az Egyesült Királyság, Franciaroszág, majd később Olaszország között jött létre; a hármas szövetség pedig Németország, a Monarchia és (kezdetben) Olaszország között. Készítette: Sal Khan.

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.

Videóátirat

Az egyik legtöbbet említett oka annak, hogy az első világháború miért vált világméretűvé, s nem maradt meg délkelet-európai területi konfliktusnak, az ezt megelőző évtizedekben kialakuló szövetségi rendszer volt. Hogy ezt értsd, összeszedtem egy pár szövetséget az első világháborúhoz vezető időszakból. Ez csak egy tömör verzió, sok más szövetség is érintőleg kapcsolódott az eseményekhez. Megpróbálom leszűkíteni azokra, amelyek közvetlenül járultak hozzá az 1914-es eseményekhez, amelyek hatására, Európa minden országa lényegében hadban állt egymással. Hogy megértsük a történteket, 75 évvel visszább kell tekintenünk. Az első világháború 1914-ben kezdődött. 75 évvel előtte, 1839-ben, írták alá a londoni egyezményt, ami sok mindenről rendelkezett, de az első világháború kitörésekor a hetedik cikkelynek lesz jelentősége. Eszerint Nagy-Britannia belegyezik, hogy megőrzi Belgium semlegességét. Szkeptikusan azt mondhatnánk: „ez egy 75 éves megállapodás, mit számít az még?” Ez valóban jó kérdés lenne. Nos, ezekről a szövetségekről lehet vitatkozni, hogy tényleg ezek voltak-e a közvetlen okai annak, hogy az egyik hatalom háborút indítson a másik ellen, vagy ezek csak ürügyként szolgáltak, amolyan jogi kifogásként ahhoz, hogy „ó, muszáj háborút hirdetnem.” De valójában háborúzni akartak, több különböző okból: hogy kordában tartsák mások birodalmát, mutogassák haderejüket, több területet szerezzenek, ki tudja, hogy még miért? Szükségtelen mondanom, hogy 1839 volt a jogi alap arra, hogy a Brit Birodalom Belgium védelmére keljen. Lépjünk előre 40 évet, 1879-ig. Létrejön az újszülött Német Birodalom a francia-porosz háborút követően, 1871-ben. Az új Német Birodalom – lényegében Poroszország kiterjesztése, alapjában véve egy német királyság – túl van egy háborún Franciaország ellen megszerzett a franciáktól néhány értékes területet. Attól tartanak, hogy a franciák vissza akarják szerezni a területeket, félnek az oroszoktól, és van néhány kapcsolatuk Ausztriával, pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiával, akikkel 1879-ben aláírtak egy kettős megállapodást, hogy egy orosz támadás esetén megvédik egymást. Így volt itt egy közös ellenségük: Oroszország Tehát ők – hadd használjak valami más színt – megvédik egymást. Ettől a Német Birodalom egy kicsit jobb helyzetben érzi magát Európában abban az esetben, ha háborúba keveredne. 1892-ben – el tudod képzelni, ha játszottál már Rizikó vagy Diplomácia társasjátékot, ami egyébként pont az I. világháborún alapul. Ha látod, hogy azok, akik háborúznának veled, szövetségre lépnek te is keresel barátokat, szövetségeseket, arra az esetre, ha téged megtámadnának. Tehát 1892-ben alakult egy francia-orosz szövetség, a francia-orosz katonai egyezmény. Ez tehát egy szövetség... jelöljük lilával. Létrejön egy szövetség Francia- és Oroszország között. És végül az 1900-as évek elején, 1904-től 1907-ig több megállapodás jött létre, (az antant lényegében megállapodást jelent) megállapodás a Brit Birodalom és Franciaország, a Brit Birodalom és az Orosz Birodalom között arról, hogy jó kapcsolatot fognak tartani egymással. Ezek nem amolyan formális kötődések, hogy ha valakit megtámadnak, akkor a szövetségesek is hadba szállnak. De sok nézeteltérést megoldott az egyéb birodalmi hódításukkal kapcsolatban. Végül létrehozták a „hármas" antantot, a hármas megegyezést Nagy-Britannia, azaz a Brit Birodalom – és itt bekarikáztam az Egyesült Királyságot –, Franciaország és Oroszország között. A másik oldalon pedig a hármas szövetség állt: Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország. Habár az első világháborúba lépve Olaszország hivatalosan tagja volt a hármas szövetségnek, és voltak megállapodások Olaszország és Németország között is, hogy szövetségre lépnek, azért nem taglalom ezt a szövetséget, mert már a háború elején Olaszország elkerült Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia oldaláról. Átállt a hármas antant oldalára. Ezzel jó háttérismereteket kaptál ahhoz, hogy lásd, egy délkelet-európai csatározásnak tűnő esemény hogyan vált egész Európára és végül az egész világra kiterjedő háborúvá.