If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:6:17

Videóátirat

Az etnikai és vallási hasonlóságok és különbségek megértése a volt Jugoszlávia területén elég nehézkes. Ebben a videóban az alapvető tudnivalókat foglalom össze. Ez kulcs fontosságú az I. világháború kiváltó okainak megértéséhez, és nyilván ahhoz, hogy megértsük Jugoszlávia felbomlását, ami elég csúnya körülmények között zajlott a kommunizmus bukásakor, a 80-as évek végén, 90-es évek elején. Elsőként jó ha tudjuk, hogy a Jugoszlávia szó honnan ered. A szó szoros értelmében a délszláv államokra utal. Tehát a „jugo” szó délre utal, „szlávia” pedig a szláv államokra. A szláv nyelvek kapcsán azokra a nyelvekre gondolunk, amelyeket ebben a régióban, továbbá sok kelet-európai területen és Oroszországban beszélnek. A térképen kékkel jelölt területen szerbhorvát nyelvet beszélnek. Ez a domináns szláv nyelv ezen a területen. Van még sok egyéb dialektus, amelyekre sokan azt mondják, hogy horvát, vagy montenegrói, vagy szerb vagy valami más. De a legtöbb nyelvész azt állítja, hogy eléggé közel állnak egymáshoz, és igazából egy nyelvről, a szerbhorvátról van szó. Ezt beszélik a mai Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró területén. Ez az a hasonlóság, ami összeköti ezeket a területeket. Mindennek a tetejében még a szlovén is szláv nyelv, közeli rokonságban áll a szerbhorváttal. Macedóniában szintén szláv nyelvet beszélnek. Ez közelebb áll a bolgárhoz, de kötődik, vagyis nem teljesen különbözik a szerbhorváttól. Tehát van egy nyelvi összefonódás ebben az egész régióban. Nos, ami igazán megosztja ezt a területet, az a vallás és a történelem. Tehát ez a terület több száz évvel ezelőtt különböző birodalmak uralma alatt állt: az Oszták-Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalomuralma alatt. Az Osztrák-Magyar Monarchia esetében római katolikus birodalomról beszélünk. Az oszmán-törökök esetében muszlim birodalommal van dolgunk. Ők több száz évig uralták e terület különböző részeit. Végül egy elég vegyes vallású régiót kapunk, s a vallás gyakran kötődik ahhoz, hogy az emberek mit tekintenek nemzetiségüknek. Itt a volt Jugoszlávia vallási eloszlását láthatod. Az itt látható rózsaszínes terület túlnyomórészt római katolikus. Azért mondom, hogy túlnyomórészt, mert valójában elég vegyes. Tehát Szlovénia és Horvátország elsődlegesen római katolikus. Szerbia és Montenegró elsősorban keleti ortodox. Koszovóban erős muszlim többség van ezen a területen. A szétválás előtt Koszovó Szerbia és Montenegró része volt a nagyon különböző vallási nézeteik ellenére. De igazán vegyesnek Bosznia-Hercegovina nevezhető. Nagyjából a lakosság fele – ugyan ez az évszázadok során változott – de dominánsan iszlám vallású. Általában véve – itt ez elég zavaros lehet –, amikor a bosnyákokról van szó, akkor a boszniai muszlimokról beszélünk. De Bosznia-Hercegovinában jelentős számú szerb is él, akik keleti ortodox vallásúak, ezért színeztem barnára, kb. a lakosság harmadát teszik ki. Jelentős a római katolikus lakosság, azaz a boszniai horvátok száma. Csak hogy tisztázzuk, mert elég zavaros lehet, amikor a történelmükről, vagy csak híreket hallasz, – emlékszem, hogy a 90-es években a híreket hallgatva összezavarodtam. Ha valaki egy boszniai muszlimról, vagy bosnyákról beszél akkor egy Boszniában élő muzulmánra utal. Ha boszniai horvátról beszélnek, akkor egy horvát etnikumú boszniai lakosról van szó, aki nagy valószínűséggel római katolikus. A boszniai szerb szerb etnikumúnak vallja magát, aki Bosznia-Hercegovinában él, de valószínűleg keleti ortodox vallású. Csak gondolj bele: léteznek ezek az erős nyelvi és etnikai kötődések, de vallási okokból és a dialektusok változásai miatt jelentősek a különbségek, pláne amikor a dolgok rosszul alakulnak, mint pl. a kommunizmus bukásakor. Remélhetőleg ez tisztázta a hasonlóságokat és különbségeket, és segít megérteni, hogy mi vezetett az I. világháborúhoz vagy mi robbantotta ki azt és a 90-es évek elején tapasztalt csúnya eseményeket. Befejezésként nézzük az összefüggéseket. Ezek a területek nem alkottak egységet egészen az I. világháborúig, bizonyos szintig az egyesítés óhaja volt a háború kiváltó oka. Ehhez az etnikai, nyelvi szétdarabolódáshoz nagyban hozzájárult, hogy egyes népcsoportok az Osztrák-Magyar Monarchia, mások az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartoztak. Az, hogy az I. világháborúba való belépéskor már hanyatlott az Oszmán Birodalom, tovább erősítette az ott élő emberek vágyát arra, hogy saját államot hozzanak létre. Az I. világháború lényegében katalizátor volt, ami lehetővé tette Jugoszlávia létrejöttét. Különböző formában fent is maradt a kommunizmus bukásáig. Habár szocialista állam volt, kommunista állam, a hidegháború alatt furcsa, távolságtartó kapcsolata volt a Szovjetunióval. De a kommunizmus bukása után – lényegében az tartotta össze – különösen a vallási különbségek, az etnikai és vallási különbségek szakították szét.