Az I. világháború kezdete

Az előző videó Ferenc Ferdinánd osztrák főherceg, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösének meggyilkolásával ért véget. Gondolhatod, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia ezt nem vette jó néven. Már eddig is rosszalták, hogy a Szerb Királyság lényegében szítja a nacionalista mozgalmat. Úgy tekintettek rá, mint egy kicsi és gyenge országra a szomszédban. Úgyhogy kihasználták az alkalmat, és ultimátumot adtak neki. Lényegében azt követelték, hogy azonnal állítsanak bíróság elé minden elkövetőt, mindenkit, aki együttműködhetett Gavrilo Principékkel, hogy ez a gyilkossági kísérlet megvalósuljon, és vállaljon teljes felelősséget. A Szerb Királyságnak egyáltalán nem volt ínyére egy háború a Monarchiával, tehát megtettek minden tőlük telhetőt, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, de ez nem volt elég. Ezért július 28-án, egy hónappal később, az osztrákok hadat üzentek Szerbiának. [Július 28 - Ausztria hadat üzen Szerbiának.] Az Osztrák-Magyar Monarchia eddig úgy gondolkodott, hogy Szerbia egy kicsi királyság. Vannak kapcsolatai, és persze mivel szláv nemzet, nyelvileg Oroszországhoz kötődik. Oroszországgal politikai kapcsolatai is vannak, de Oroszország nem fog miatta hadba lépni. Jogos indokunk van a támadásra; most gyilkolták meg a trónöröküsünket. Szóval be fogunk vonulni, és Oroszországnak minden bizonnyal nem érdeke nagyobb konfliktust kreálni ebből. Ez súlyos tévedés volt az osztrákok részéről. Az oroszok egyáltalán nem örültek a történteknek. Közel érezték magukhoz Szerbiát, és úgy gondolták, hogy meg kell védeniük. Vagy vélelmezhetjük azt is, hogy csak azért kezdtek mozgósításba, hogy ráijesszenek az osztrákokra. Bármi is volt az oka – hadba akartak lépni, tényleg meg akarták védeni Szerbiát, vagy csak rá akartak ijeszteni az osztrákokra, hogy elálljanak a támadástól –, Oroszország elkezdte mozgósítani a hadseregét. A csapataik elkezdtek gyülekezni. [Oroszország mozgósítja hadait.] Ez az a pillanat, amikor a különböző szövetségek hatályba lépnek. Emlékezz vissza a szövetségekre, amikről jó pár videóval korábban beszéltünk. 1879-ben kötötte meg a Kettős Szövetséget Németország és a Monarchia, hogy egy orosz támadás esetén megvédjék egymást. És ez orosz mozgósítás esetére is szólt. Tehát most Németország azt mondja: - lehet, hogy nekem most kötelességem megvédeni az Osztrák-Magyar Monarchiát. Emlékezz vissza az 1892-es francia-orosz katonai egyezményre: kölcsönös katonai segítségnyújtás az ország megtámadása esetén. Tehát Németország így gondolkodik: aláírtuk ezt az egyezményt, és bizonyos fokig vágyunk is a háborúra, mert az elmúlt időben felfejlesztettük a hadseregünket. És nem támadhatom meg csak Oroszországot: tudom, hogy a franciák és az oroszok szövetséget kötöttek. Németország tehát meglepő gyorsasággal hadat üzen mindkét országnak. Augusztus 1-én Németország hadat üzen Oroszországnak. Aztán augusztus 3-án hadat üzen Franciaországnak. Mert tudják, vagy legalábbis úgy érzik, hogy nem üzenhetnek hadat csak az egyiknek. És nagyon gyorsan akartak cselekedni, hogy Oroszországnak ne legyen sok ideje a mozgósításra. És az, hogy ilyen gyorsan tudtak reagálni, – ne feledjük, mindössze 3 nappal azután, hogy Ausztria hadat üzen Szerbiának, majd két nappal később Franciaországnak is hadat üzennek –, azt mutatja, hogy Németország már felkészült a háborúra. Hirtelen lerohanni vagy hadat üzenni több országnak nem vicc. Szóval Németország már készült erre. És ez itt: az orosz mozgósítás adta az apropót, hogy hadba lépjenek. Tehát hadat üzennek mindkét szereplőnek: Németország hadat üzen Oroszországnak és Franciaországnak is. Na most, a legegyszerűbb módja Franciaország lerohanásának, – mert egyből támadásról van szó –, ha Belgiumon át közelítik meg. De a németek tudták, hogy érvényben van egy már 75 éves megegyezés, az 1839-es londoni szerződés, melynek a 7-es pontja kimondta, hogy Anglia megvédi Belgium semlegességét. A németeknek egyáltalán nem állt érdekükben háborúba kerülni a britekkel. Angliának nagyon erős hadserege volt, különös tekintettel a haditengerészetére. A németek azt mondták: egyelőre maradjunk csak a franciáknál meg az oroszoknál. Úgyhogy megkérdezték a briteket: van itt ez a kis szerződésetek 1839-ből, ez a 75 éves egyezmény. Ezt ti nem veszitek komolyan, ugye? Mármint, ha mi most átmegyünk Belgiumon, nem fogjátok tartani magatokat a szerződéshez? De a britek azt válaszolták, hogy ők bizony nagyon komolyan veszik azt. Nyilvánvalóan a britek nem kértek a német agresszióból. A britek nem akarták engedni, hogy a németek megtámadják Franciaországot. Így hát augusztus 4-én, amikor a németek bevonulnak Belgiumba, [Németország megszállja Belgiumot.] hogy Franciországba jusson, ez jogi alapot szolgáltatott arra, hogy a britek hadat üzenjenek Németországnak. [Anglia hadat üzen Németországnak.] Így hát egészen rövid idő alatt – alig több, mint egy hónap telt el Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös meggyilkolása óta – itt sorakozik Európa összes nagyhatalma. Hamarosan látni fogjuk, hogy a kiterjedt gyarmatbirodalmak miatt rövid időn belül az egész világ hadban áll.