Az Oszmán, a Szafavida és a Mogul Birodalom

Most akkor továbblépünk az ázsiai birodalmak fejlődésének tanulmányozásában. Ebben a videóban arra fogunk fókuszálni, hogy mi történik Észak-Indiában, Perzsiában, a Közel-Keleten és az Anatóliai-félszigeten, amely megnevezés alatt a modern kori Törökországot értjük. Tehát itt látható nagy vonalakban, hogyan nézett ki Ázsia i.sz. 1300 körül. Amint a korábbi videókból emlékezhetsz rá, a 13. századba léptünkkor láthattuk Dzsingisz kánt, ahogy Mongóliából kiindulva elfoglalta Ázsia nagy részét. De 1300-ra a birodalom ezekre a különféle kánságokra esett szét: Kínában a Jüan-dinasztiára, Közép-Ázsiában a Csagatáj Kánságra, Észak-Nyugat Ázsiában az Arany Hordára, Perzsiában és a Közel-Keleten az Ilhán Birodalomra. Két dolgot figyeljünk meg ezen a térképen, melyek lényegesek a videó szempontjából. Figyeld meg ezt a kis királyságot, itt. Ez egyike annak a sok, darabokra hullott királyságnak, melyek a szétesett Rúmi Szultanátus romjain jöttek létre a 13. század közepén. Ezt a királyságot történetesen egy Oszmán nevű személy alapította. Ennek a névnek az arab változata Utmán vagy Otmán lenne. Szóval ez itt az éppen formálódó Oszmán Birodalom, pontosan itt. És itt látható a Delhi Szultanátus amely az első jelentős muszlim birodalom volt Észak-Indiában. Megjegyzendő, hogy egyike volt azon kisszámú birodalmaknak, amelyek képesek voltak kivédeni a mongolok támadásait. De most menjünk előre durván száz évet. Nos, néhány dolog közben megváltozott A Ming-dinasztia átvette a hatalmat a Jüan-dinasztiától a 14. század közepén. A keleti mongolok beolvadtak az északi Jüan-dinasztiába, de a Csagatáj Kánság és az Arany Horda még fennáll. De területeik nagy részét, beleértve az Ilhán Birodalmat is, Timur – akiről a korábbi videókban már volt szó – elfoglalta. És Timur emlékezetes módon kirabolta Delhit, és ténylegesen térdre kényszerítette a Delhi Szultanátust, és mint látni fogjuk, ez az egész mindössze további száz évig tart. Láthatod azt is, hogy az Oszmán vagy Otmán által alapított Oszmán Birodalom továbbra is növekszik, és továbbra is hódít. Egy dolog megjegyzendő: az előző videókban beszéltünk a lőpor feltalálásáról a Tang-kori Kínában és a korai Szung-dinasztiában. Ez úgy négyszáz-ötszáz évvel korábban történt, mint az az időszak, amelyről most beszélünk. De ahogy előrehaladunk ebben az időszakban, egyre inkább látható a lőpor fegyverekben való használata, különösen a tüzérségnél. És amikor tüzérségről beszélek, ágyúkra gondolj. Ugorjunk kétszáz évvel előre, hogy láthassuk, miként fejlődtek az ázsiai birodalmak. Íme néhány szembetűnő dolog: a Ming-dinasztia még mindig uralma alatt tartja Kína nagy részét. Az északi jüanok még Mongóliában vannak. Itt van a mongoloktól származtatható Kazah Kánság. A 16. század végére, a 17. század elejére az Oszmán Birodalom jelentős mértékben megnőtt, és a Közel-Kelet nagy részét magába foglalta. Láthatod, hogy Perzsiában a a Timurid birodalom elbukott néhány évtizeddel Timur halála után. És ahogy a 16. századba lépünk, már a Szafavida-dinasztia veszi át a hatalmat. Szintén a 16. században, csaknem egyidejűleg a Szafavida-dinasztia létrehozásával Perzsiában, láthatjuk, hogy Timur unokájának dédunokája, Bábur, aki a jelenkori Üzbegisztán területén született, meg tudta dönteni a Delhi Szultanátust, és létre tudta hozni a Mogul Birodalmat. A mogul név perzsául nem mást jelent, mint mongolt. Bábur apai oldalon Timur közvetlen leszármazottja, anyai ágon pedig Dzsingisz kán leszármazottja. Sok történész gyakran egy csoportba sorolja ezt a három dinasztikus birodalmat, mert sok dolog közös bennük. Akkor most nézzük meg őket egyenként, és gondolkodjunk el rajta, miben hasonlóak, és miben különböznek egymástól. Nem sokat tudunk Oszmánról, aki azt az első királyságot alapította az Anatóliai-félszigeten. Ez egy szunnita iszlám birodalom. A vezetőjét kalifának nevezik. Ennek a birodalomnak az uralkodó osztálya török. Egyik, a többiektől megkülönböztető jellemzője az úgynevezett devşirme rendszer, melyben a szultán, az uralkodó személyes hadsereggel rendelkezik, amely rabszolgáknak nevezhető személyekből, janicsárokból áll. Ezek a janicsárok valójában keresztény fiúk voltak, akiket fiatal korukban választottak el családjuktól, és akiket a janicsár rendszer tagjaivá neveltek. Azért mondom, hogy hívhatjuk őket bizonyos fokig rabszolgáknak, mert noha erőszakkal tették őket janicsárrá, és szakították el őket családjaiktól, sok kiváltsághoz jutottak; és az idők folyamán e janicsárok közül sokan az Oszmán Birodalom kiemelkedő figurájává váltak. Egyesek közülük akár a nagyvezírségig vitték, és gyakorlatilag irányították a birodalmat. Nos, az oszmánok arról is ismertek, hogy birodalmuk az elsők között alkalmazta igen sikeresen a lőport a harcok során. A Szafavida-dinasztiát, mint itt láthatod, a 16. század legelején, hivatalosan 1501-ben alapította Iszmáil sah, akit esetenként I. Iszmáil néven említenek. Ő egy vallásos dinasztia, a szafavidák örököse. Ez egy muszlim dinasztia, mint az Oszmán Birodalom, de attól eltérően a tizenkettes (imámita) sía iszlámon alapul. A tizenkettes sía jelenleg a legnagyobb síita iszlám csoport és a Mohamedet követő 12 imám hitén alapul, akik közül az első Ali volt. Van egy videónk a szunnita-síita szakadásról. S noha Iszmáil törökül beszélt, és türk közösségben nevelkedett, ez a dinasztia sokat hozott vissza az ősi Perzsia kultúrájából. Valójában ezt a Szaszanidák utáni első olyan dinasztiának tekintik, amely ténylegesen valódi perzsa irányítás alatt állt és visszahozta a perzsa kultúrát, melynek része a sah szó használata. Emlékszel Nagy Küroszra, sáhinsahra, a királyok királyára? Nekik is volt a török janicsárokra emlékeztető hadseregük, a gulámok. Rabszolga-katonák voltak, akiket fogságba ejtettek, de aztán elit katonai egységeket szerveztek belőlük, és idővel jelentős vagyonra és komoly hatalomra tehettek szert. Talán csodálkozol, miért tette ezt bármelyik birodalom; és ezek nem ritka esetek, ott vannak például a mamlúkok és egyéb muszlim birodalmak. Miért neveltek elit katonákat rabszolgákból, és miért adtak nekik ekkora hatalmat? Nos, a válasz egyszerű; nekik lehetett leginkább adni biztonsággal hatalmat a kezükbe. Ne feledd, ezek a birodalmak sok néptörzs, sok csoport és sok királyság fölött uralkodnak, melyek folyamatosan versenyeznek a hatalomért, hogy saját dinasztiát alapíthassanak. És ha megengednéd ezen törzsek néhány emberének hogy védelmezzen téged, mint uralkodót, hát az kiváló alkalmat adna arra, hogy valamelyikük meg akarjon ölni, hogy saját dinasztiát alapítson. De ha egészen kis koruktól módodban áll ezeket a fiatal fiúkat gulámként vagy janicsárként nevelni, , azok sokkal hűségesebbek lehetnek hozzád. És valóban, ez a rendszer szokatlanul nagy stabilitást biztosított. Ahogy már említettem, a Mogul Birodalmat Bábur alapította, Timur dédunokájának az unokája. Ő is türk-mongol hagyományok közé született. Emlékezetes módon képes volt megdönteni a Delhi Szultanátust, amely már különben is jelentősen meggyengült állapotban volt, egyrészt magától, majd Timur több mint 100 évvel korábbi hódítása által. Bábur figyelemre méltó körülmények között, a lőpor segítségével hatalomra került, és képes volt legyőzni a lényegesen nagyobb Delhi Szultanátus hadseregét. A mogulok a szunnita iszlám követői voltak, de egy sokkal nagyobb hindu többség fölött uralkodtak, és így az első néhány mogul uralkodó valóban meglehetősen toleráns volt. Talán a legtoleránsabb Akbar volt, akit gyakran Nagy Akbarként említenek, – egy másik videót készítünk majd róla –, aki valójában egy új vallást akart létrehozni, amely az iszlám, a hinduizmus, a dzsainizmus és a kereszténység elegye volt. De utódai aztán kevésbé voltak toleránsak, kiváltképp Sáh Dzsahán és Aurangzeb. Sáh Dzsahán a felesége emlékére épített Tádzs Mahalról híres, de arról már kevésbé esik szó, hogy a valóban nagyszerű mauzóleumot olyan időszakban építette, amikor éppen éhínség volt Indiábn. És vallási intoleranciája is híressé tette, üldözte a hindukat és a szikheket és fia, Aurangzeb folytatta ugyanezt. Nos, egyes történészek erre a három birodalomra lőporbirodalmak néven hivatkoznak. Ha valaki azt mondja, lőporbirodalmak, erre a háromra utal. Azért hivatkoznak rájuk ilyen formában, mert nézeteik szerint ezek a nagy központosított birodalmak csak a lőpor erejével jöhettek létre. Az oszmánok a tüzérség korai alkalmazásáról lettek híresek. A mogulok, és főként Bábur, a lőpor erejével szereztek hatalmat. De a történészek manapság némileg kételkednek benne, hogy helyes-e ezt a három birodalmat lőporbirodalmak néven külön csoportként kezelni. Sok más jelentős központosított birodalom létezett már a lőpor használata előtt is. S így mára az egész elmélet elvesztette népszerűségét.