If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:8:31

Videóátirat

Ahogy elérkezünk az 1500-as évekhez, a reneszánsz kora immár 200 éve tart. Főképp Európa fedezi fel ismét a tudást, melyet az ókori görögök és rómaik hagytak örökül, és ahogy átlépünk a 16.századba, a tudomány kezdi túlszárnyalni az ókori görögök és rómaiak tudását. 1543-ban Nikolausz Kopernikusz kiadja „Az égi pályák körforgásairól” című művét, amelyben azt a híres állítást fogalmazza meg, hogy a Föld nem a világegyetem középpontja, hanem a Nap körül kering. Ami különösen nagy erejű ebben az az, hogy évszázados tételeket kérdőjelez meg a világegyetem működésével kapcsolatban. Tágabb perspektívából tekintve új módszerekre és bizonyítékokra támaszkodva jut el megállapításaihoz, függetlenül attól, hogy mennyire forradalmiak azok a következtetések. Ezt a művet gyakran idézik, mint ama folyamat kezdő lépését, amit tudományos forradalomként ismerünk. Sokan a tudományos forradalom zárómozzanatának Newton 1687-ben megjelent „A természetfilozófia matematikai alapelvei" című művének kiadását tartják, mely rendkívül jelentős alkotás. Leírja a világegyetem törvényeit, egy olyan világegyetemét, amelyben a legtöbb dolog megmagyarázható egyszerű törvények és a matematika segítségével. Olyan jelentős ez a mű, hogy nem is vitatják a benne foglaltakat több, mint 200 évig, míg Albert Einstein színre nem lép a relativitáselmélettel. De a mai napig Newton törvényei azok, amelyeket az első fizikaórákon tanítanak, ezeket tanulja meg minden kezdő mérnökhallgató. Sok dolog van, amin elgondolkodhatunk: Miért pont ebben a korban történt mindez? Hogyan viszonyul mindez a reneszánszhoz, vagy ahhoz, hogy mi történt éppen a korabeli Európa politikai életében? De szükségtelen is elmondani, hogy mindez egy új világnézetet adott az emberiségnek és egy újfajta erőt, amellyel elkezdtünk megkérdőjelezni mindenféle feltételezést. Ahogy elérkezünk a 1600-as évek végéhez, 1700-as évek elejéhez az emberek megpróbálták ugyanezeket az eszközöket, ugyanezt a levezetéses eljárást alkalmazni néhány nagyon régi kérdésben, amelyen az emberiség mindig is gondolkodott, olyan kérdéseken, mint: Milyen jogai vannak az embernek? Ki kapja meg ezeket a jogokat? Milyen feladataink és kötelezettségeink vannak egymással szemben? Mi az állam szerepe? Kinek van joga uralkodni mások felett? Ezen kérdések közül jó néhány adott témát a filozófusoknak és a vallásnak évezredeken át. De most egyszerre ott volt az erő, az eszközök és a kihívást jelentő témák a tudományos forradalom idején. Ezt a filozófiai mozgalmat, mely szorosan kapcsolódott a tudományos forradalomhoz, felvilágosodásnak nevezzük . Csak példaképp a gondolkodásmódra, amely a felvilágosodást jellemezte, íme egy idézet John Locke-tól, akit a felvilágosodás egyik kulcsfigurájának tartanak. Ez a mű 1689-ben jelent meg, címe: „Második értekezés a polgári kormányzatról". „A természeti állapotot természeti törvény kormányozza, amely mindenkit kötelez; és az ész – amely maga ez a törvény – mindenkit, aki csak hozzá fordul, megtanít arra, hogy mivel az emberek valamennyien egyenlők és függetlenek, senki sem károsíthat meg egy másik embert életében, egészségében, szabadságában vagy javaiban… és ha ezzel nem kockáztatja saját megmaradását, mindenki köteles megvédeni önmagát és a többi embert is, és azon egyetlen okon kívül, ha ezt egy elkövető ellenében az igazságszolgáltatás keretein belül teszi, nem veheti el vagy károsíthatja más ember életét, vagy létfenntartása, szabadsága, egészsége, testi épsége vagy vagyona megőrzéséhez szükséges javait.” Elemezve a fentieket, Locke azt mondja ki, hogy az ész az a természeti törvény, amelynek az emberi cselekvést kellene irányítania. Azt is állítja, hogy senkinek sem lenne szabad kárt okoznia másoknak, és ha nincs versenyhelyzet, – például ha csak egy főnek elegendő étel van, de ketten vagyunk rá, akkor versengés alakulna ki közöttünk – de ha nincs versenyhelyzet, akkor arra kell törekednünk, hogy segítsük egymást és hogy megvédjük az emberiség többi részét. Továbbá az igazságszolgáltatás keretein kívül senkinek sincs joga elvenni vagy megkárosítani mások életét vagy az élet fenntartásához szükséges javait, szabadságát, egészségét, testi épségét, vagyontárgyait. Joggal mondhatnád, hogy mindez nyilvánvaló és hogy a vallások mindig is nagyjából ugyanezeket a problémákat érintették, de figyelembe kell venni, ebben az időszakban a világot királyok és császárok irányították. Mi jogosította fel őket erre? Miért lettek egyes emberek rabszolgák, míg mások nem? Miért volt bizonyos embereknek joga más embereket birtokolni? Ez tehát nagyon ellentmondásos elképzelés volt, amely megkérdőjelezett néhány alapvető elvet azzal kapcsolatban, hogy ki uralkodhat, kinek lehet joga uralkodni és milyen mértékben gyakorolhatnak az emberek hatalmat egymás fölött. Figyelembe véve a felvilágosodás által megkérdőjelezett eszméket, – és John Locke csak egyike volt azoknak, akik e közel 100 évig tartó időszak kiemelkedő alakjai voltak – nem meglepő, hogy ahogy elérkezünk az 1700-as évek végéhez és az 1800-as évek elejéhez forradalmak sorozata söpör végig a világon, főleg az amerikai kontinensen, amelyeket nagy mértékben inspiráltak a felvilágosodás eszméi az élettel, szabadsággal, egészséggel kapcsolatban. Az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatában ezek mind tettenérhetők. A francia forradalomban ugyanezeket az eszméket idézték. A Latin-Amerikán végigsöprő forradalmakban szintúgy. Hogy a felvilágosodás miért pont akkor következett be, amikor, nem csak az új gondolkodásmódok megjelenésével és az eszmék megkérdőjelezésének lehetőségével magyarázható, hanem azzal is, hogy a társadalom felelőségteljesebbé vált és képes volt az eszmék mélyebb átgondolására, mert egyre nagyobb hatalommal bírt a tudományos forradalomnak köszönhetően. Ez a hatalom még jelentősebbé vált, amikor a tudomány vívmányai felhasználásra kerültek az ipari forradalom során. A társadalom többet termelt, mint eddig valaha, de ahogy arról más videókban beszéltünk, az ipari forradalom igen sok nyersanyagot igényelt, mint ahogy egyre több piacot is, ahol eladhatta a megtermelt árut. Lehetővé vált ütőképesebb fegyverek gyártása, a katonai terjeszkedés, nagyobb birodalmak irányítása, a kommunikáció új módszerei, a nyers erőfölény módszere. Több történész kapcsolja ezt közvetlenül az imperializmus korához, amelyet, főleg a nyugat-európai hatalmak területszerzési törekvései jellemeztek, hogy nyersanyaghoz és a késztermékeket felvevő új piacokhoz jussanak. Ahogy az iparosodott világ egyre nagyobb és nagyobb hatalomhoz jutott, a felvilágosodás eszméi még nagyobb jelentőséget kaptak, még akkor is, ha a gyakorlatban nem alkalmazták őket következetesen az imperializmus korában. Ahogy azt más videókban láthattuk, bár a technikai fejlődés fokozatosan gyorsult az ipari forradalom idején, a filozófia és az etikai keretrendszer nem tartott lépést vele. A 20. század a legvéresebb évszázadok egyike az emberiség történelmében. Zárásképpen néhány kérdést szeretnék feltenni: Ahogy haladunk előre az 1800-as évek felé, szót ejtettünk a különféle függetlenségi mozgalmakról, főleg az amerikai kontinensen. A rabszolgaság eltörlése is napirendre került a világ legnagyobb részén ebben az időszakban. Némiképp úgy tűnt, hogy a felvilágosodás eszméi már-már valóra válnak. De pontosan ugyanebben az időben eljött az imperializmus kora, amelyben egyre szorosabb irányítás alá került a Föld népe. Tetőpontját az I. világháborúban érte el, amely az emberiség történelmének egyik legvéresebb fegyveres konfliktusa volt. Mennyire segített tehát a felvilágosodás a világon és milyen mértékben nem teljesültek eszméi? Vagy lehetséges, hogy az olyan események, mint az I. világháború és a II. világháború volt a vajúdás, a felvilágosodást megelőző korból történő átmenet időszaka, akkor viszont valójában mennyire kerültünk közel ezekhez az eszményekhez mára? Egy későbbi videóban erről fogok beszélni és az emberi jogokról, illetve arról, hogy civilizációnk hogyan próbálta meg kezelni ezt a kérdést a II. világháború után.