If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

Bevezetés a szikhizmusba

A Gurú Nának által alapított szikh vallás kezdetei. Szó esik a mogulok általi üldöztetésről és a Gurú Hargobind, Teg Bahadur és Gobind Szingh nevéhez köthető militarizálódásról. A Khálsza ismertetése.

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.

Videóátirat

A szikhizmus Észak-Indiában alakult ki, abban az időben, amikor a mogulok uralomra kerültek. Ez a kék terület, amit itt látunk, az a része Indiának, amit az első mogul uralkodó, Bábur uralma alá tudott hajtani. Ez magában foglalja a Pandzsáb régiót, ahol a szikhizmus megjelent, és mind a mai napig virágzik. Látjuk, hogy a későbbi uralkodók, mint Akbar, tovább bővítik a mogul uralkodók fennhatóságát, és Aurangzeb, a legkevésbé toleráns mogul hatalmát Dél-Indiába menően is kiterjeszti. Minden a 15. században kezdődik egy Gurú Nának néven ismertté vált ember születésével. Nának egy kereskedő osztálybeli családba születik, és már gyerekkorában koraérettnek tekintik, különösen a spiritualitás terén. Állandóan kérdéseket tesz fel. A különféle vallásokat tanulmányozza. Ne feledd, Észak-India muszlim uralom alatt áll, de a lakosság nagy része hindu, továbbá vannak itt keresztények és dzsainisták is. És ez az az időszak – ahogy más videókban már tanultuk –, amikor a bhakti mozgalom felemelkedőben van. Ez egy Isten iránti odaadó szeretetet hirdető vallási áramlat a hinduizmuson belül. Ez az a környezet, ahol Gurú Nának jelentős – egyesek szerint bhakti – guruvá válik. Lássuk tanításának néhány elemét: „Csak egy Isten van. A neve Igazság... Mentes minden gyűlölettől... A születés és halál ciklusán kívül létezik. Önmegvilágosult.” Csupán ebben a mondásaiból vett idézetben megjelennek a hinduizmus lényegének elemei, valamint az iszlám elemei is. Csak egy Isten van, ez az iszlám központi tétele. De ugyanakkor vannak olyan elképzelések, amelyek valójában egy védikus hagyományból jönnek: Isten a születés és halál ciklusán kívül létezik, szamszára [létforgatag]; Isten önmegvilágosult. Sok említés van az ember belső énjéről, az igazi én az, ami Istenben van. „Még a királyok és császárok, akiknek kincsük töméntelen, birodalmuk hatalmas, sem érnek fel egy Isten szeretetével teli hangyával." Tehát láthatjuk itt a bhakti hatást, és megérthetjük, miért tekintik Nánakot jelentős bhakti gurunak vagy bhakti szentnek. Hangsúlyozza ezt az Isten iránti odaadó szeretetet. „A világ egy álomban játszódó színpadi mű.” Tehát itt van a hindu, a mája [bűvölet]. védikus értelmezése. A világ illúzió. Követőit történetesen szikh néven ismerik, a szikh szó a szanszkrit nyelvből ered, jelentése: tanulni, tanulás, és rokona a diákot jelentő szónak. Még a szanszkrit eredetű modern nyelvekben is, mint a hindi létezik olyan szó, mint a szikhna, ami azt jelenti, hogy tanulni. Gurú Nának a 16. század elején halt meg. Itt láthatod, hogy ekkorra már a mogulok átvették Észak-India irányítását. Halála előtt Nának utódjául Gurú Angádot nevezi ki, aki nem a fia. Gurú Angád után itt van Gurú Amár Dasz aztán jön Gurú Ram Dasz, aki megalapítja a szikhek számára a ma már szentnek számító Amritszár városát, melynek eredeti neve Ramdaszpúr volt. Gurú Ram Daszt halála után Gurú Ardzsán követi. Gurú Ardzsán több szempontból is jelentős. Megalkotja az Ádi Granth néven ismert összeállítást, mely a korábbi guruk mondásait és himnuszait tartalmazza, beleértve az övéit is. Az Ádi Granth, ahogy látni fogjuk, tovább bővül, ebből alakul ki a Gurú Granth Szahib, ami nem csak a szikhek szent könyve, hanem egyúttal az utolsó és végleges Gurú (szent könyv) is. Ramdaszpúrban, mely később Amritszárként vált ismertté, Gurú Ardzsán felépíti a Harmandir Szahibot, melynek rendeltetése, hogy bármely vallás követőinek imádkozó helye legyen. A langar tradíciót követik, vagyis minden érkezőt ellátnak étellel, legyen az bármely vallás követője. A Harmandir Szahib később Aranytemplomként vált ismertté, amit egy későbbi rádzsa aranyozott lemezekkel borított be, s ma ez a világ legnagyobb ingyenkonyhája. Gurú Ardzsán arról is híres, hogy ő a szikh vallás első mártírja. Amint arról már szó volt, az első mogulok viszonylag toleránsak voltak. Akbar különösen toleráns volt. De halála után fia, Dzsahángír veszi át a hatalmat, aki uralkodása kezdetén nagyon bizonytalan a hatalom megtarthatóságát illetően. És ne feledd, a mogulok ugyanabban a régióban uralkodnak, ahol a szikheknek egyre több követőjük van. Nem csak hinduk, hanem muszlimok is. A követők számának növekedése fenyegeti Dzsahángír uralmát, ezért bebörtönzi Gurú Ardzsánt, megkínoztatja, hogy rávegye hite elhagyására és a muszlim hit felvételére. Gurú Ardzsán visszautasítja ezt annak ellenére, hogy napokon át rettentően kínozzák, forró vízben elevenen megfőzik. Kínhalált hal, melynek körülményeiről eltérő történetek keltek szárnyra. Halála után Gurú Hargobind néven ismertté vált fia kerül hatalomra, és Gurú Hargobindnek – a legenda szerint – apja a halála előtt azt mondja, hogy a szikheknek meg kell védeniük magukat. Egy katonai hagyományt kell elsajátítaniuk, hogy megvédjék magukat az elnyomástól, különös tekintettel a mogul elnyomásra. Így aztán Gurú Hargobind arról lesz híres, hogy megteremti a szikhizmus katonai hagyományát. Ő az első guru, akit úgy nevezhetünk, hogy harcos szent. Arról híres, hogy két kardot hord. Az egyik a spirituális birodalomban való hatalmát jelképezi, a másik pedig hatalmát az ideiglenes birodalomban. Guruként ő tevékenykedett a leghosszabb ideig. Gurú Hargobindet halála után tisztségében unokája, Gurú Har Rai követi. Őt pedig igen fiatal fia, Gurú Har Krishan, aki himlő áldozata lesz. Ezt követően Gurú Hargobind legfiatalabb fia lesz a guru. Az ő neve egyébként Gurú Tegh Bahadur, ami bátor kardot vagy bátor kardforgatót jelent, mivel apjához, Gurú Hargobindhez hasonlóan ő is harcolt a mogulok ellen, és különösen bátornak ismerték, és különösen sikeres harcosnak. Folytatta a harcos szentek hagyományát, különösen Sáh Dzsahán és Aurangzeb uralkodása alatt, amikor a mogulok egyre inkább intoleránsak lettek és erőszakos térítésbe kezdtek. Önmagát az elnyomottak védelmezőjének tekintette, nem csak a szikhekének, hanem minden vallás követőinek, beleértve azokat a hindukat is, akiket Aurangzeb áttérésre kényszerített. Végül Aurangzeb megkínozta és megölte, mivel megtagadta, hogy áttérjen az muszlim hitre. Ő lett a második mártír sorsra jutott guru. Halálát követően a tizedik s egyúttal utolsó emberi guru a szikh hagyományban Gurú Gobind Szingh lett, aki a hagyományt folytatva szintén harcos szent volt, és gyakorlati formába öntötte a khálsza fogalmát. Egy híres történet szerint összegyűjtötte a szikh közösséget, és önként jelentkezőket kért közülük. Az első jelentkezővel bevonult egy sátorba, ahonnan aztán egyedül lépett ki, kezében egy véres karddal, azt a benyomást keltve az emberekben, hogy talán megölte a behívott személyt. Aztán további jelentkezőket kért. Többen jelentkeztek is. Minden alkalommal véres karddal a kezében, egyedül jött ki. De az ötödik önkéntes után valamennyien épségben jelentek meg a sátor előtt. Világossá tette, hogy ez egy gyakorlat volt, a hit próbája, hogy lássa, ki hajlandó életét kockáztatni az ügyért. És azt mondta, „Ezek alkotják a khálszát, ők a tiszták. Mi együtt egy csoportot alkotunk és harcolni fogunk az elnyomás ellen, bárhol is legyen az.” És így magyarázta meg, mit jelent harcos szentnek lenni. Közismert módon, a khálsza öt k-jával mindazok, akik a khálsza beavatáson átmennek, akik khálsza szikhek lesznek, soha nem vághatják le a hajukat (ennek a neve „kes”), „kará”-nak nevezett fém karkötőt kell viselniük, „kanga” nevezetű fa fésűt kell használniuk, és rövid tőrt vagy kardot kell hordaniuk, aminek a neve „kirpan”, továbbá van még a „kaccsera”, ami jellegzetes alsónemű, és aminek szimbolikus jelentése van. Az a férfi, aki átesett a khálsza ceremónián, a khálsza beavatáson, felveszi „szingh” címet, ami oroszlánt jelent, a nők pedig felveszik a „kaur” , azaz hercegnő címet, ami lényegében azt jelenti, hogy ígéretet tesznek az elnyomás elleni harcra, bárhol is legyen az. Gurú Gobind Singh arról is híres, hogy összeállította a végső változatát a Gurú Granth Szahib-ként ismert szent könyvnek. Ennek része az Adi Granth, amit Gurú Ardzsán állított össze, melyhez hozzáadta a mártírhalált halt Gurú Tegh Bahadur 115 himnuszát. Ez a himnusz-gyűjtemény nem csupán a guruk, hanem a hindu és a muszlim hagyomány szerinti szentek és tanítók tanításait is tartalmazza, és kijelenti, hogy ez a 11. és végső guru. A szikhek manapság a Gurú Granth Szahibot tekintik saját gurujuknak. Ha egyszer meglátogatsz egy gurdvarát, ami az ő templomuk – ez ajtót jelent a gurukhoz: a „dvara” szó töve ugyanaz, mint az angol „door”-é (ajtó) –, látni fogod, hogy ott őriznek egy Gurú Granth Szahibot, amit a szikhek tisztelnek és saját gurujuknak tekintenek.