Fő tartalom
Világtörténelem
Az olmék civilizáció
Áttekintés:
- Az olmékok a Mexikói-öböl partján éltek a mai mexikói Tabasco és Veracruz államok területén.
- Az olmék társadalom körülbelül i. e.1600-tól nagyjából i. e. 350-ig létezett, amikor a környezeti tényezők lakhatatlanná tették falvaikat.
- Az olmékokat leginkább az általuk faragott szobrokról ismerjük: a 20 tonnás kőfejeket uralkodóik megörökítésére fejtették és faragták ki.
- Az olmék elnevezés azték szó, jelentése a gumi népe. Az olmékok gumit állítottak elő és egész Közép-Amerikában kereskedtek vele.
Kik voltak az olmékok?
Az olmékok hozták létre Mexikó területén az első jelentős civilizációt. A Mexikói-öböl partján fekvő trópusi éghajlatú alföldön éltek, a mai mexikói Tabasco és Veracruz államok területén. Az olmék elnevezés az aztékok által beszélt navatl (nahuatl) nyelven azt jelenti: a gumi népe. Valószínűleg az olmékok voltak az első nép, amely rájött, hogyan lehet a kaucsukfa latex-tartalmú tejét formázható, tartósítható és megszilárdítható anyaggá alakítani. Mivel az olmékok írása mindössze néhány fennmaradt faragott írásjelből – szimbólumokból – állt, nem tudjuk, hogyan nevezték saját magukat.
Az i. e. 1600 körül megjelent olmékok alkották az egyik első komplex civilizációt Közép-Amerikában, kultúrájuk pedig számos későbbi kultúrára, így a majákéra is hatott. Az olmékok azokról a hatalmas kőfejekről ismertek, amelyeket a bazalt nevű vulkanikus kőzetből faragtak ki. A régészeti leletek tanúsága szerint ők találták fel a közép-amerikai labdajátékot – ez volt az amerikai kontinens népszerű játéka a Kolumbusz előtti időkben, amit tömör gumilabdákkal játszottak –, és lehetséges, hogy rituális vércsapolást is végeztek.
Kereskedelem és falusi élet
Nincsenek írásos feljegyzések az olmékok kereskedelméről, hitvilágáról vagy szokásairól, de a régészeti leletek alapján úgy tűnik, hogy gazdaságilag nem voltak elszigeteltek. Közép-Amerika szerte találtak olmék eredetű tárgyakat, ami azt jelzi, hogy a régiók között kiterjedt kereskedelmi útvonalak léteztek. A zöld féldrágakőből, jadéból, a fényes fekete vulkanikus kőből, obszidiánból és más kövekből készült tárgyak szolgáltatnak bizonyítékot arra, hogy a Mexikói-öböl partvidékén túl élő népekkel is kereskedtek. A jade a mai mexikói Oaxaca állam és a délre fekvő Guatemala területéről érkezett, az obszidián az északra fekvő mexikói felföldről. Az olmékok idején jelentősen nőtt a kereskedelmi útvonalak hossza, az áruk és a beszerzési források sokfélesége.
Az olmékok részben a kereskedelemnek köszönhetően építették meg a San Lorenzo és La Venta lelőhelyeken található városközpontjaikat. Ezeket azonban elsősorban szertartásokra és a vezető rétegek használták. Az emberek többsége kis falvakban élt. Az egyes lakóházakhoz tartozott egy hozzáépített, kocsibeállóhoz hasonló fészer és egy közeli verem, amiben gyökérzöldségeket tároltak. A kertekben az olmékok gyógynövényeket és kisebb jelentőségű terményeket, például napraforgót termesztettek.
A mezőgazdasági tevékenység nagy része a falvakon kívül, égetéses módszerrel megtisztított földeken folyt. Az olmékok valószínűleg kukoricát, babot, tököt, maniókát, édesburgonyát és gyapotot termesztettek.
A vallás
Nincsenek közvetlen írásos feljegyzések az olmékok hitvilágáról, de figyelemre méltó művészeti alkotásaik képet adnak életükről és vallásukról.
Volt nyolc különböző, androgün – férfi és női jellemzőkkel egyaránt bíró – olmék istenség, mindegyik saját jellegzetességekkel. A Madárszörnyet például az uralkodással rokonított hárpiasasként ábrázolták. Az olmék Sárkánynak lángoló szemöldöke, vastag orra és kétágú nyelve volt. Az istenségek gyakran egy természeti elemet képviseltek, és az alábbiak tartoztak közéjük többek között:
- Kukoricaisten
- Esőisten vagy Jaguárember
- Hal- vagy Cápaszörny
Az istenségekhez kapcsolódó szertartásokat valószínűleg az elit uralkodók, a sámánok és minden bizonnyal egy papi kaszt végezte, akik La Venta és San Lorenzo szertartási központjaiban áldozatokat mutattak be.
Művészet
Az olmék kultúrát sajátos művészeti stílus jellemezte és tette egységessé. A különböző anyagokból – jadéból, agyagból, bazaltból és zöldkőből (utóbbi kifejezést használják a régészek a faragott, zöld színű ásványokra) – faragott olmék művészeti alkotások nagy része naturalista. Más művészeti alkotások fantasztikus, antropomorf – emberformájú – lényeket ábrázolnak, gyakran erősen stilizálva, vallási értelmezést sugalló megjelenítéssel. A gyakori motívumok között említhetők a lefelé görbülő száj és a test nélküli fejek; mindkettő a Jaguárember és az Esőisten ábrázolásain látható.
Olmék óriásfejek
Az olmék kultúra legmeglepőbb művészeti hagyatékát a kolosszális – nagyon nagy – fejek jelentik. A régióban napjainkig tizenhét, óriási bazalttömbökből készült hatalmas, emberi fejeket ábrázoló faragott követ találtak. A fejek legkésőbb i. e. 900-ban készülhettek és jellemzőek az olmék civilizációra. Valamennyi húsos orcájú, lapos orrú és enyhén kancsal felnőtt férfit ábrázol. A fejek azonban nem egyformák, valamennyi egyedi fejdíszt visel, ami arra utal, hogy más-más személyt ábrázolnak.
Az olmékok a Veracruz állambeli Tutxlas-hegységből hozták a sziklákat. Mivel a szobrok készítéséhez használt rendkívül nagyméretű kőtömböket jelentős távolságra kellett elszállítani, ami tekintélyes erőfeszítést és létszámot igényelt, úgy gondoljuk, hogy a szobrok egyes nagyhatalmú uralkodókat ábrázolnak és talán az elhalálozásukról való megemlékezésre szolgáltak. A fejeket egy sorban vagy csoportokban helyezték el a fő olmék központokban, de továbbra sem ismerjük a kőtömbök szállításának módját és gyakorlatát.
Az olmék civilizáció összeomlása
I.e. 400 és 350 között az olmék népességszám meredeken csökkent, de ennek oka nem világos. A régészek feltételezik, hogy az elnéptelenedést a környezeti változások okozhatták, nevezetesen a folyók eliszaposodása, ami megszüntette a vízellátást.
A jelentős mértékű elnéptelenedést magyarázó másik elmélet szerint az ok nem a kihalás volt, hanem az, hogy az erősödő vulkáni tevékenység miatt az emberek áthelyezték településeiket. A korai, késői és végső preklasszikus kor során a vulkánkitörések hamuval borították be a földeket és arra kényszerítették az olmékokat, hogy másutt telepedjenek le.
Mit gondolsz?
- Mit árulnak el az olmék óriásfejek a társadalom szervezetéről?
- Tekintettel arra, hogy az olmékok antropomorf istenségeket tiszteltek, az uralkodókat szerinted emberi lényeknek tartották?
- Milyen ökológiai katasztrófának kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a te lakóhelyed lakhatatlanná váljon?
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.