Az amerikai földrész Kolumbusz előtt

Úgy tartják, hogy az első emberek Észak- és Dél-Amerikát 15-16 ezer éve kezdték benépesíteni. A legelfogadottabb elmélet szerint Északkelet-Ázsiából érkeztek a Bering-szoroson keresztül a legutóbbi jégkorszakban, amikor alacsonyabb volt a tengerek szintje, és létezett egy szárazföldi híd, a nevezetes Bering földhíd, amely a két kontinenst kötötte össze. Régészeti leletek tanúskodnak az emberek jelenlétéről már 14 500 évvel ezelőtt Chile déli részén és Floridában, szintén már 14 500 évvel ezelőtt. Az emberek tehát bevándoroltak és letelepedtek az amerikai kontinensen sok-sok ezer évvel ezelőtt, majd a világ más részeihez hasonló módon fejlődtek. A mezőgazdaság megjelenését bizonyító első leletek az amerikai kontinensen hét-nyolc-kilencezer évvel ezelőttről származnak. Azaz abból az időből, amikor a mezőgazdaság tudomásunk szerint a világ más részein is kezdett megjelenni. És ahogy egyre több régészeti leletre bukkanunk, valószínű, hogy ennél korábbi dátumokra is fény derül. Láttam olyanokat, amelyek nyolc-kilencezer évre nyúlnak vissza. Amerikával kapcsolatban jelentős tévedés, hogy amikor az európaiak gyarmatosítani kezdték... – emlékezz Kolumbuszra, aki 1492-ben hajóival Indiát kereste, aztán rábukkant erre. Valójában nem az egész kontinensre bukkant rá, hanem a szárazföld közelében egy szigetre, de ekkor kezdődött az amerikai földrész európai gyarmatosítása, ami nagyjából a legutóbbi 500 évig tartott. Az egyik gyakori téves elképzelés, hogy valószínűleg vadászó-gyűjtögető népek lakták és alacsony volt a népsűrűség. De semmi nem áll távolabb a valóságtól. Modern becslések szerint az amerikai földrész lakossága az európai gyarmatosítás kezdetén, 1500 körül 50-100 millió fő volt. Ezt úgy tudnám érzékeltetni, hogy ez nagyjából a világ akkori népességének 10-20 %-a volt. A világ népessége akkoriban nagyjából 500 millió fő volt, és mivel az amerikai földrész a szárazföld körülbelül egyharmadát teszi ki, ha az Antarktiszt nem számoljuk, a népsűrűség nem nagyon különbözött más kontinensekétől. Jelentős városok léteztek már a prekolumbán korban, Kolumbusz érkezése és az európai gyarmatosítás előtt is. Hallhattál például az aztékokról, azaz a mexica népről, a mexica törzsről, amely sok tekintetben a mai mexikói nép őse volt az európai gyarmatosítás előtt. Hallhattál már a maja civilizációról is, a történelem egyik legtovább létező civilizációjáról. Az övék volt az egyik legkorábbi olyan kultúra, amely ismerte az írásjeleket, az írást. Ismerheted az inka birodalmat is. Igen, ez én vagyok egy közelmúltbeli utazáson. Az inka birodalom a maga idejében valószínűleg az akkori világ legnagyobb birodalma lehetett. Hihetetlenül fejlett építészete és társadalma volt. Kevesebb szó esik a Mississippi-kultúráról. Ez itt létezett Észak-Amerikában, és róla nevezték el a Mississippi folyót. Ez volt Cahokia, a híres városuk St. Louis közelében. Fénykorában 40 ezer lakosa lehetett. Abban az időben, a Mississippi-kultúra korában a világon nem sok városnak volt 40 ezer lakosa. Szóval ezek nem egyszerű vadászó-gyűjtögetők voltak, nomád népek, hanem fejlett civilizációk, fejlett kultúrával és sűrűn lakott településekkel, amelyek hosszú ideig léteztek, egyidőben azokkal a nagyszerű ősi civilizációkkal, amelyek Mezopotámiában, az Indus völgyében és Kínában léteztek. Például Közép-Amerikában a legrégebbi általunk ismert civilizáció az olmék civilizáció. Itt látható néhány művészeti alkotásuk. Ha elmegyünk az Andokba, napjaink Perujába, itt található a Chavín kultúra. Láthatod, hogy e kultúrák jelentős része, legalábbis azok, amelyeket itt feltüntetek – és ezek csak példák, néhány Észak-Amerikából, néhány Közép-Amerikából és néhány az Andokból. De visszanyúlhatunk még régebbre, egészen a Caral civilizációig. A Caral civilizáció azért nagyon érdekes, mert egyes régészek ezt tartják az első civilizációnak. Nem világos, hogy termesztettek-e gabonát, amit gyakran a civilizáció jelének tekintünk, felhasználták-e a többlet terményt arra, hogy a munkaerő specializálódjon. Mindenesetre az óceántól függő kultúra volt. (Peru tengerpartja még ma is fontos forrása a világon fogyasztott halaknak és a tenger gyümölcseinek.) Jelentős kultúra jött itt létre, ezek a piramisaik maradványai. Úgy gondoljuk, hogy az i.e. 4. évezredben, nagyjából ugyanakkor, amikor Ménész fáraó először egyesítette Egyiptomot, vagy megjelentek Mezopotámiában az első sumerok. Tehát ilyen régről származnak ezek a kipu csomók, amik sok régész szerint az írás egy formája voltak, nyilvántartások készítésére szolgáltak. Ezeket később az inkák is használták. Mindebből az a fontos tanulság, hogy vonjuk kétségbe azt a téves elméletet, amely szerint az amerikai földrész nem volt benépesítve, és a civilizáció csak akkor fejlődött ki, amikor az európaiak megjelentek, minden csak ezt követően történt. Nem! Jócskán az európaiak érkezése előtt Észak- és Dél-Amerika lakott volt. A mezőgazdaság ugyanakkor jelent meg, mint a világ más részein, akárcsak a jelentős fejlett civilizációk, valamint az írás is akkor jelent meg, amikor a világ más részein. Az európai gyarmatosítás kezdetétől azonban – egyesek szerint szándékoltan, de inkább szándékos cselekmények és az ottani népesség számára ismeretlen betegségek kombinációjának eredményeként – 150 év alatt 50-100 millió ember halt meg. Nagyjából tehát 1650-re, ha kicsit előre ugrunk az időbe, a népesség hatmillió főre csökkent. Egyesek ezt népirtásnak nevezik, mások szerint az emberek szándékos elpusztításához adódtak a gondatlanság okozta betegségek, de bármi volt is az ok, a fejlett és sokszínű népesség jelentős hanyatlásával járt. Csak néhányat mutattam be az itteni jelentősebb civilizációk közül. Észak- és Dél-Amerikában többezer törzs élt, amelyeknek különböző kultúrájuk, különböző nyelvük, különböző szokásaik és különböző vallásuk volt.