If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

Az ókori egyiptomi civilizáció

Áttekintés

  • Az egyiptomi civilizáció a főként a Nílus mentén fejlődött ki, mivel a folyó évenkénti áradása tápanyagban gazdag termőföldet biztosított a növénytermesztéshez.
  • Az Egyiptom feletti uralomért zajló ismétlődő küzdelmek bizonyítják a térség magasan fejlett társadalma által kialakított mezőgazdaság és gazdasági erőforrások jelentőségét.
  • Az egyiptomiak a hieroglif írásnak nevezett írásrendszer használatával jegyezték fel gondolataikat.
  • Az egyiptomi uralkodók istenkirályként uralkodtak, és monumentális épületeket építtettek, hogy ezzel bizonyítsák és tartsák fenn hatalmukat.
  • Az ókori egyiptomiak kiterjedt kereskedelmi hálózatokat hoztak létre a Nílus mentén, a Vörös-tengeren és a Közel-Keleten.

A korai Egyiptom

Egyiptom történelmének nagy részét három „birodalmi” szakaszra lehet osztani: az óbirodalmi szakaszra, a középbirodalmi szakaszra és az újbirodalmi szakaszra. Ezeket rövidebb átmeneti időszakok választották el egymástól. Az „átmeneti” szó itt arra utal, hogy ezekben az időkben Egyiptom nem állt egységes politikai uralom alatt, hanem más, erősebb birodalmak uralma alá került. Az egyiptomi civilizáció alapjait jóval az Óbirodalom kora előtt a Nílus folyó partján letelepülő emberek által létrehozott öntözéses földművelés fektette le, amely a városok és specializált gazdasági tevékenységek (például a kézművesség, bányászat) kialakulásához vezetett.
A zölddel jelölt területek Egyiptom élhető részei. Figyeld meg, hogy hol van a Nílus-delta, Felső- és Alsó-Egyiptom, a Sínai-félsziget és a Kusita Királyság területe (Núbia). Kép: Wikimedia Commons.
Az emberi életre utaló nyomok Egyiptomban több tízezer évesek. Ennek ellenére csak i. e. 6000 körül kezdődött meg nagyobb területek benépesítése. Ez idő tájt a Szahara-sivatag éppen növekedett. Egyes kutatók szerint ezt a Föld dőlésszögének megváltozása okozta. Mások a változó csapadékmennyiséget okolják, de valójában a pontos okokat nem tudjuk. Az emberiség szempontjából a Szahara növekedésének a legfontosabb következménye az volt, hogy az ott élő embereknek a Nílus közelébe kellett áttelepülniük, hogy biztos vízforráshoz jussanak.
A delta-vidéken kívül, ahol a folyó szétterül és beletorkollik a tengerbe, a Nílus-völgyében a letelepedés a folyó néhány kilométeres körzetére korlátozódott (lásd a fenti térképet). A Nílus évente áradt; ez annyira rendszeres volt, hogy az ókori egyiptomiak három évszakukat, az áradást, a növekedést (sarjadás) és az aratást (forróság) ehhez igazították.
Az éves áradás a mezőgazdaság számára létfontosságú volt, mert minden évben ekkor rakódott le egy új, tápanyagban gazdag talajréteg. Azokban az években, amikor elmaradt a Nílus áradása, a talaj tápanyagtartalma nagyon lecsökkent, így nőtt az élelmiszerhiány veszélye. Az élelmiszerellátás a politikára is hatást gyakorolt, a száraz időszakok valószínűleg mind az Óbirodalom, mind a Középbirodalom végén hozzájárultak Egyiptom politikai egységének hanyatlásához.
Bár a pontos időpontok és események nem ismertek, a korszakot tanulmányozó kutatók nagy része úgy véli, hogy valamikor i. e. 3100 körül egy Narmer vagy Menes nevű vezető – a források nem egyértelműsítik, hogy egyazon személyről van-e szó – a Felső- és Alsó-Egyiptom feletti uralom megszerzésével egyesítette Egyiptomot.
Némileg zavaró, hogy a térképen Alsó-Egyiptom az északi deltavidék, Felső-Egyiptom pedig az ország déli része, a Nílus felső folyásánál. Ez a terminológia máskor is felbukkanhat, ha a történelemkönyvekben folyókról olvasunk. Ilyenkor gondoljunk arra, hogy a folyók lefele folynak, tehát a folyómeder a tenger közelében lejjebb, forrása közelében viszont magasabban van.
A politikai egység létrejötte után megszilárdult Egyiptomban az istenkirályság elve, amely szerint a politikai uralkodó hatalma az istentől vagy az istenektől származik, illetve ő maga egy isten földi megtestesülése. Az egység létrejöttét övező mítosz szerint az eredetileg Alsó-Egyiptomban uralkodó Narmert Hóruszként, Alsó-Egyiptom egyik isteneként ábrázolták. Hórusz legyőzte Szetet, Felső-Egyiptom egyik istenét. A valós politikai események e mitológiai változata legitimitást kölcsönzött a király uralmának, azaz törvényessé tette azt.
A hieroglifák használata – ez az írás képekkel fejezett ki hangokat és fogalmakat – valószínűleg ebben a korszakban kezdődött. Ahogy az egyiptomi állam hatalma és befolyása nőtt, egyre több erőforrást tudott mozgósítani nagyszabású építkezések megvalósítására, az egyre nagyobb államszervezet megszervezése, irányítása pedig hatékonyabb nyilvántartást igényelt. A Középbirodalom idején az egyiptomiak már irodalmi műveket is írtak. Írásmaradványok fennmaradtak kő- vagy agyagtáblákon, valamint papiruszon, nádrostból készült papírszerű anyagon is. A papirusz rendkívül sérülékeny, de Egyiptom forró és száraz éghajlatának köszönhetően fennmaradt néhány papiruszdokumentum. A hieroglif írás – melyet az 1800-as évek elején fejtettek meg – az ókori Egyiptomot tanulmányozó történészek számára is nagyon fontos.
Újbirodalmi hieroglifák az i. e. 13. századból. Kép forrása: British Museum
Ahogy az uralkodók hatalma nőtt, egyre jobban tudták koordinálni a nagy építkezésekhez szükséges munkaerőt és erőforrásokat, a több embernek pedig nagyobb mennyiségű élelmiszerre volt szüksége. A mezőgazdasági termelést segítő építmények, például a gátak és öntözőcsatornák jelentősége nőtt. Az öntözést úgy oldották meg, hogy iszapból gátakat emeltek – ezek összetömörített sárból készültek, és az éves áradáskor a vizet a termőterületekre vezették, a lakott területeket pedig megvédték –, valamint csatornákat ástak, amelyek a földekre vezették a vizet a vegetációs időszakban.
Az elit, tehát az előkelő, gazdag és befolyásos személyek nagyobb síremlékeket kezdtek emelni, ezek voltak a piramisok előfutárai. E síremlékek jelképezték a növekvő szakadékot az egyiptomi társadalomban az elit és az egyszerű emberek között. Csak a gazdag és fontos embereket tartották erre érdemesnek, és csak ők engedhették meg maguknak az ilyen gondosan megmunkált sírokat.
Korai egyiptomi elit sírjait jelölő mastaba. Ezek voltak a piramisok előfutárai. A kép forrása: British Museum.

Az egyiptomi Óbirodalom: i. e. 2686-2181

Az Óbirodalom idején Egyiptom nagymértékben központosított, jól szervezett kormányzattal rendelkező, virágzó állammá vált. Az Óbirodalom uralkodói építtették az első piramisokat, amik az építtető királyok sírjaként és emlékműveként is szolgáltak. Az olyan monumentális építmények emeléséhez, mint a gízai nagy piramis és a szfinx, valamint a különböző istenek templomai, hatalmas erőforrások felett rendelkező központosított kormányzatra volt szükség.
A gízai nagy szfinx és a Khefrén-piramis. A fotón látható emberek mérete érzékelteti, milyen hatalmas az építmény! Kép forrása: Boundless
A piramisokat nem rabszolgák, hanem parasztok építették azokban az időszakokban, amikor a mezőgazdaságban nem akadt munka. A parasztok speciális képzettségű emberekkel, kőfaragókkal, matematikusokkal és papokkal dolgoztak együtt. Egyfajta adóként minden egyes háztartásnak adnia kellett egy-egy munkást ezekhez az építkezésekhez, bár a gazdagok fizethettek helyettest is. Mindez jól mutatja, hogy az államnak hatalmában állt az embereket munkára kényszeríteni, és érzékelteti azokat az előnyöket, amelyeket az elit tagjai élveztek azáltal, hogy kiválthatták magukat a kötelező munkaerő-szolgáltatás alól.
Az egyiptomiak hajókat is építettek kötelekkel rögzített deszkákból, a réseket náddal tömítették. A kereskedők ezekkel szállítottak a tengeri útvonalakon ébenfát, tömjént, aranyat, rezet és az építkezéseknél rendkívül fontos libanoni cédrust.
Egyiptomi hajó, körülbelül i. e. 1420-ból. Ilyen hajókat használhattak a kereskedelmi utakhoz. Kép forrása: Boundless

A Középbirodalom: i. e. 2000-1700

A Középbirodalom idején az uralkodóknak sikerült a hatalmat visszaszerezniük a tartományi kormányzóktól, és Egyiptom ismét egységes állammá vált. A Középbirodalomtól kezdve az egyiptomi uralkodók gyakran tartottak fenn jól kiképzett állandó hadsereget. Az, hogy az egyiptomi állam képes volt állandó katonai erőt létrehozni és fenntartani, valamint erődítményeket építeni azt mutatja, hogy ismét jelentős erőforrások felett rendelkezett.
A második átmeneti korhoz politikai széttagoltság vezetett. A pontos dátumokat nem ismerjük, mert bár egyre több mindent rögzítettek az írás segítségével, a legtöbb eseményt még nem jegyezték fel, és nagyon sok feljegyzés elveszett vagy megsemmisült.
Az egyiptomi politikai helyzet ingatagságát kihasználva i. e. 1650 körül megjelentek a hükszoszok. Ez egy sémi nép volt, akik egy Közel-Keletről származó nyelvet beszéltek, tehát nem Egyiptom őslakóiról van szó. A hükszoszok saját uralkodóikat helyezték Egyiptom élére, ugyanakkor magukkal hoztak számos kulturális és műszaki újítást, például a bronz megmunkálását vagy a kerámiakészítési módszereket, továbbá új állatfajtákat és terményeket, valamint háborús célokra a lovat és a harci szekeret, az összetett íjat, a csatabárdot és az erődítményépítés módszereit.

Az Újbirodalom: i. e.1550-1077

I.e 1550 körül a hükszoszok kiűzésével és a központosított politikai hatalom visszaállításával megkezdődött az egyiptomi Újbirodalom korszaka. Ez volt Egyiptom legvirágzóbb időszaka, ami hatalmának csúcspontját is jelentette.
Ugyancsak ebben a korszakban Hatsepszut, Egyiptom legnevesebb női uralkodója létrehozta azt a kereskedelmi hálózatot, amely megalapozta Egyiptom gazdagságát. Hatsepszut százával adta a megbízásokat építkezésekre és szobrokra, valamint egy lenyűgöző halotti templom építésére Deir el-Bahriban. Elrendelte azoknak a templomoknak a rendbehozatalát is, amelyeket a hükszosz uralom alatt elhanyagoltak vagy megrongáltak.
Hatsepszut temploma. Kép forrása: Boundless
A fáraó szó, ami eredetileg a királyi palotát jelentette, ebben a korszakban vált a király megszólítására használt kifejezéssé, hangsúlyozva a királyi rang isteni eredetét. Vallási tekintetben a fáraók Ámon-Ré istenként tekintettek magukra, de továbbra is tiszteltek más isteneket is.
Az i. e. 1300-as évek közepén egy fáraó megpróbálta megváltoztatni ezt a hagyományt. Úgy döntött, hogy kizárólag Aton istent imádja, sőt, az isten tiszteletére még a nevét is Ehnatonra változtatta. Egyes tudósok szerint ez a monoteizmus, az egyistenhit első megjelenése volt. A változás azonban nem élte túl Ehnaton uralkodását.
Az egyiptomi Újbirodalom I. Szeti és II. Ramszesz fáraók idején érte el hatalma csúcspontját. Háborúkkal igyekeztek az egyiptomi uralmat kiterjeszteni nyugaton a líbiaiak, északon a hettiták ellen. A két birodalom határán fekvő Kádes városa konfliktusforrást jelentett az egyiptomiak és a hettiták között, akik számos csatát vívtak érte, végül azonban megkötötték a világ első ismert békeszerződését.
Az egyiptomi és a hettita birodalom i. e. 1274 körül. Kádes város éppen a két állam határán fekszik. Kép forrása: Boundless

Harmadik Átmeneti Kor: i. e. 1069-664

A háborúk költségei, az egyre gyakoribb szárazságok, az éhínség, a zavargások és a tisztviselők korrupciója végül oda vezettek, hogy Egyiptom önálló városállamokra bomlott. A politikai megosztottságot kihasználva délen a núbiai Kusita Királyság meghódította Alsó- és Felső-Egyiptomot, és egyesítette Kusita Királysággal. A kusitákat i. e. 670-ben az asszírok űzték ki Egyiptomból. Az asszírok Egyiptomban egy vazallus – önálló, de egy nála erősebb országnak adót fizető – államot hoztak létre.
I.e. 656-ban Egyiptom újból egyesült és felszabadult az asszír uralom alól. Békés és virágzó időszak következett egészen i. e. 525-ig, amikor Kambüszész perzsa király legyőzte az egyiptomi uralkodókat, és Perzsia királya címe mellé felvette a fáraó címet is.

Mit gondolsz?

  • Miért volt a Nílus létfontosságú az egyiptomi civilizáció számára?
  • Hogyan segítette az írásbeliség, a hieroglifák az uralkodókat hatalmuk megszerzésében és megtartásában?
  • Mondj egy különbséget az egyszerű emberek és az elit között!
  • Hogyan használták az uralkodók a vallást hatalmuk megerősítésére?
  • Szerinted Egyiptomot miért hódították meg olyan gyakran történelme során?

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.