A hettiták és az ókori Anatólia

A hettiták egy ősi indoeurópai nép volt, akik bevándoroltak Kis-Ázsiába, és i. e. 1600 körül birodalmat alapítottak a mai Törökországban lévő anatóliai Hattuszaszban.

A Hettita Birodalom fénykora az i. e. 1300-as évek közepén volt, amikor Kis-Ázsiára, Levante északi régiójára és Felső-Mezopotámiára terjedt ki.

Hasonlóan sok indoeurópai néphez, a hettiták a ló háziasításának köszönhetően nagy távolságokat tudtak megtenni, és képesek voltak távoli földekre vándorolni. Az ókori Mezopotámiában és a régió más korai civilizációiban is használt technológiák – például a kerék és a kocsi – elterjedése szintén a pásztorkodó és a mezőgazdasági civilizáció szolgálatára váltak.

I.e. 1180 körül a birodalom összeomlott, és számtalan független újhettita városállamra esett szét. Ezek közül néhány egészen az i. e. 8. századig fennállt.

A hettita nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja volt. A nyelvcsaládhoz tartozó nyelveket ma széles körben beszélik Európában, az amerikai kontinensen, továbbá Nyugat- és Dél-Ázsiában.$^1$start superscript, 1, end superscript A hettita név onnan ered, hogy eleinte a 19. századi régészeti kutatások alapján a bibliai hettitákkal azonosították ezt a népet. A hettitákra általában mint az izraeliták között élő népre hivatkoznak.

Bár civilizációjuk az i. e. 3000 körül kezdődő bronzkorra nyúlik vissza, a hettiták a vaskor úttörői voltak, és már i. e. 1400 körül gyártottak vasból készült eszközöket. Ez azért fontos, mert a hettiták gyártotta vas és acél eszközök és fegyverek hatékonyabbak voltak a bronzból készülteknél. Létezik néhány elmélet arról, hogy a hettiták miként fejlesztették ki ezt a technológiát. Egyes tudósok úgy vélik, a hettiták éveken át kísérleteztek fémmegmunkálással, s véletlenül sikerült felfedezniük egy olyan olvasztásos eljárást, amellyel magasabb hőfokot elérve sikerült a vasat is megolvasztani. A vasnak ugyanis magasabb az olvadási pontja, mint a réznek vagy az ónnak. Az is lehetséges, hogy a hettiták ezt a technológiát a nyugat-iráni Zagrosz-hegységben élő népektől lesték el. A hettiták kereskedelmi partnerei Asszíriában és az Egyiptomi Birodalom egyes részein nagy keresletet támasztottak vastermékek iránt.$^2$squared

I.e. 1180 után, a levantei általános felfordulás közepette – melynek oka a Mediterráneumot és az egyiptomi városokat hajóról támadó ismeretlen nemzetiségű tengeri népek hirtelen felbukkanása volt – a birodalom több független újhettita városállamra bomlott.$^3$cubed A hettita civilizáció főként a korábbi királyságuk területén talált ékírásos szövegekből és az egyiptomi és közel-keleti archívumokban fellelt diplomáciai, kereskedelmi levelekből ismert. Az ékírás használata azt sugallja, hogy a hettiták valamilyen kapcsolatban álltak a mezopotámiai birodalmakkal. Ez lehetett akár közvetlen kommunikáció, akár az, hogy a hettiták megszálltak egy másik közép-anatóliai népet, a hattikat, akik kapcsolatban álltak a Mezopotámiában birodalmat alkotó sumerekkel. Bárhogy történt is, a mezopotámiai írástechnika átkerült a hettitákhoz.

A hettita állam feje a király volt, őt követte a trónörökös – a király egyik leszármazottja, aki születésénél fogva örökösnek számított. Egyes hivatalnokok azonban független hatáskörrel rendelkeztek az államigazgatás különböző ágaiban, vagyis a király nem maga irányította a királyság minden területét. Léteztek például olyan szerepek, mint a királyi testőrség parancsnoka, az adminisztrációért felelős főírnok, de még főpohárnok is!

A hettiták mindennapi életét továbbra is homály fedi, mivel az ebből a kultúrából fennmaradt írásos dokumentumok főként a királyokról és hadjárataikról szólnak. Tudjuk, hogy a hettiták az akkád írásformát használták, noha a saját indoeurópai nyelvük írásba foglalására. Aláírásként és tulajdonjog-jelölésre hengerpecsétet alkalmaztak, ahogy a többi nép is Mezopotámiában. Mindez a két kultúra közötti kapcsolat létezését sugallja.

Azonban lehetséges, hogy a hattikon keresztül a hettiták megismerték a mezopotámiai szokásokat is. A hattik – ahogy már említettük – a hettiták által leigázott anatóliai nép volt, amely korábban kapcsolatban állt a mezopotámiai sumerokkal. A hettita élet és kultúra ismereteink szerint a hatti kultúrának egy alig eltérő változata. Azt viszont nem tudjuk, milyen kapcsolat állt fent e két népcsoport között, mivel erre vonatkozóan igen kevés elsődleges forrás áll rendelkezésünkre.$^4$start superscript, 4, end superscript

A hettita panteonban (a panteon a politeista vallásokban az istenek összessége) a viharisteneknek kiemelkedő jelentősége volt. Tarhunt volt a Hódító, Kummija királya, az Ég királya és Hattiföld ura. Ez arra utalhat, hogy a hettiták a katonai erőnek nagy jelentőséget tulajdonítottak.

A hettiták egyik katonai vállalkozása a híressé vált kádesi csata volt, melyet II. Ramszesz egyiptomi fáraó seregei ellen vívtak i. e. 1274-ben. Ez az ütközet különösen fontos, mivel mindkét oldal győztesnek tekintette magát, ami a világtörténelem legelső ismert békeszerződésének megkötéséhez vezetett i. e. 1258-ban.

A hettiták betörtek az Egyiptomi Birodalomba, és bajokat okoztak III. Tutmózisz fáraónak. II. Ramszesz elhatározta, hogy a határokon kívülre űzi a hettitákat. Úgy gondolta, előnyt szerezhet magának azáltal, hogy elfoglalja a hettita kézen lévő Kádes városát, amely kereskedelmi központként működött. Ramszesz egy négy divízióból álló 20 ezres katonai alakulat élén vonult Egyiptomból Kádesbe, hogy leverje Muvatallisz hettita király seregét.

Az egyiptomi és a hettita seregek közel egyenlő erőt képviseltek, ami valószínűleg közrejátszott abban, hogy mindkét fél győztesnek tekintette magát. Az egyiptomi harci szekerek gyorsabbak voltak, mivel csak két személyt szállítottak, míg a hettita kocsikon további egy személy tartózkodott, ami viszont több dárda hajítását tette lehetővé. A harci szekerek és a bronznál erősebb vas eszközök kombinációja alapján az egyiptomi és a hettita haditechnika az adott kor legfejlettebbjei közé tartozott. Mindkét civilizáció erős államhatalommal rendelkezett, és képes volt csapatokat harcba küldeni a birodalmaik fölötti irányítás jogáért.

Ramszesz Egyiptom fölényes győzelmét hirdette: a csatában legyőzte az ellenséget. Muvatallisz szintén győzelmet hirdetett, mivel nem vesztette el Kádest. A kádesi békeszerződés – az első békeszerződés – fontos dokumentum volt, mivel rámutatott, hogy a nagy civilizációk képesek voltak meghatározni, hogy harcban állnak-e egymással vagy sem.$^5$start superscript, 5, end superscript