If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

A hettiták és az ókori Anatólia

Áttekintés

  • A hettiták egy ősi anatóliai (a mai Törökország területén élő) nép voltak, akik i.e. 1600 és i.e. 1180 között birodalmat alkottak.
  • A hettiták fejlett vaseszközöket készítettek, királyságukat kormányzati hivatalnokokon keresztül irányították, akik önálló hatókörrel rendelkeztek a kormányzat egyes ágai fölött. Viharisteneket imádtak.
  • A hettiták Egyiptommal kialakult konfliktusai vezettek a világ első ismert békeszerződéséhez.
A hettiták egy ősi indoeurópai nép volt, akik bevándoroltak Kis-Ázsiába, és i.e. 1600 körül birodalmat alapítottak a mai Törökországban lévő anatóliai Hattuszaszban.
A Hettita Birodalom fénykora az i.e. 1300-as évek közepén volt, amikor Kis-Ázsiára, Levante északi régiójára és Felső-Mezopotámiára terjedt ki.
Hasonlóan sok indoeurópai néphez, a hettiták a ló háziasításának köszönhetően nagy távolságokat tudtak megtenni, és képesek voltak távoli földekre vándorolni. Az ókori Mezopotámiában és a régió más korai civilizációiban is használt technológiák – például a kerék és a kocsi – elterjedése szintén a pásztorkodó és a mezőgazdasági civilizáció szolgálatára váltak.
I.e. 1180 körül a birodalom összeomlott, és számtalan független újhettita városállamra esett szét. Ezek közül néhány egészen az i.e. 8. századig fennállt.
Térkép a Hettita Birodalom legnagyobb kiterjedéséről az i.e. 1300-as évek közepén. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger által határolt Hettita Birodalmat zöld szín jelzi.
A Hettita Birodalom legnagyobb kiterjedése idején, az i.e. 1300-as évek közepén. Kép forrása: Boundless.

Kultúra

A hettita nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja volt. A nyelvcsaládhoz tartozó nyelveket ma széles körben beszélik Európában, az amerikai kontinensen, továbbá Nyugat- és Dél-Ázsiában.start superscript, 1, end superscript A hettita név onnan ered, hogy eleinte a 19. századi régészeti kutatások alapján a bibliai hettitákkal azonosították ezt a népet. A hettitákra általában mint az izraeliták között élő népre hivatkoznak.
Bár civilizációjuk az i.e. 3000 körül kezdődő bronzkorra nyúlik vissza, a hettiták a vaskor úttörői voltak, és már i.e. 1400 körül gyártottak vasból készült eszközöket. Ez azért fontos, mert a hettiták gyártotta vas és acél eszközök és fegyverek hatékonyabbak voltak a bronzból készülteknél. Létezik néhány elmélet arról, hogy a hettiták miként fejlesztették ki ezt a technológiát. Egyes tudósok úgy vélik, a hettiták éveken át kísérleteztek fémmegmunkálással, s véletlenül sikerült felfedezniük egy olyan olvasztásos eljárást, amellyel magasabb hőfokot elérve sikerült a vasat is megolvasztani. A vasnak ugyanis magasabb az olvadási pontja, mint a réznek vagy az ónnak. Az is lehetséges, hogy a hettiták ezt a technológiát a nyugat-iráni Zagrosz-hegységben élő népektől lesték el. A hettiták kereskedelmi partnerei Asszíriában és az Egyiptomi Birodalom egyes részein nagy keresletet támasztottak vastermékek iránt.squared
I.e. 1180 után, a levantei általános felfordulás közepette – melynek oka a Mediterráneumot és az egyiptomi városokat hajóról támadó ismeretlen nemzetiségű tengeri népek hirtelen felbukkanása volt – a birodalom több független újhettita városállamra bomlott.cubed A hettita civilizáció főként a korábbi királyságuk területén talált ékírásos szövegekből és az egyiptomi és közel-keleti archívumokban fellelt diplomáciai, kereskedelmi levelekből ismert. Az ékírás használata azt sugallja, hogy a hettiták valamilyen kapcsolatban álltak a mezopotámiai birodalmakkal. Ez lehetett akár közvetlen kommunikáció, akár az, hogy a hettiták megszálltak egy másik közép-anatóliai népet, a hattikat, akik kapcsolatban álltak a Mezopotámiában birodalmat alkotó sumerekkel. Bárhogy történt is, a mezopotámiai írástechnika átkerült a hettitákhoz.

Államigazgatás

A hettita állam feje a király volt, őt követte a trónörökös – a király egyik leszármazottja, aki születésénél fogva örökösnek számított. Egyes hivatalnokok azonban független hatáskörrel rendelkeztek az államigazgatás különböző ágaiban, vagyis a király nem maga irányította a királyság minden területét. Léteztek például olyan szerepek, mint a királyi testőrség parancsnoka, az adminisztrációért felelős főírnok, de még főpohárnok is!
A hettiták mindennapi életét továbbra is homály fedi, mivel az ebből a kultúrából fennmaradt írásos dokumentumok főként a királyokról és hadjárataikról szólnak. Tudjuk, hogy a hettiták az akkád írásformát használták, noha a saját indoeurópai nyelvük írásba foglalására. Aláírásként és tulajdonjog-jelölésre hengerpecsétet alkalmaztak, ahogy a többi nép is Mezopotámiában. Mindez a két kultúra közötti kapcsolat létezését sugallja.
Azonban lehetséges, hogy a hattikon keresztül a hettiták megismerték a mezopotámiai szokásokat is. A hattik – ahogy már említettük – a hettiták által leigázott anatóliai nép volt, amely korábban kapcsolatban állt a mezopotámiai sumerokkal. A hettita élet és kultúra ismereteink szerint a hatti kultúrának egy alig eltérő változata. Azt viszont nem tudjuk, milyen kapcsolat állt fent e két népcsoport között, mivel erre vonatkozóan igen kevés elsődleges forrás áll rendelkezésünkre.start superscript, 4, end superscript

Vallás

A hettita panteonban (a panteon a politeista vallásokban az istenek összessége) a viharisteneknek kiemelkedő jelentősége volt. Tarhunt volt a Hódító, Kummija királya, az Ég királya és Hattiföld ura. Ez arra utalhat, hogy a hettiták a katonai erőnek nagy jelentőséget tulajdonítottak.

A kádesi csata

A hettiták egyik katonai vállalkozása a híressé vált kádesi csata volt, melyet II. Ramszesz egyiptomi fáraó seregei ellen vívtak i.e. 1274-ben. Ez az ütközet különösen fontos, mivel mindkét oldal győztesnek tekintette magát, ami a világtörténelem legelső ismert békeszerződésének megkötéséhez vezetett i.e. 1258-ban.

Konfliktus a hettiták és az egyiptomiak között

A hettiták betörtek az Egyiptomi Birodalomba, és bajokat okoztak III. Tutmózisz fáraónak. II. Ramszesz elhatározta, hogy a határokon kívülre űzi a hettitákat. Úgy gondolta, előnyt szerezhet magának azáltal, hogy elfoglalja a hettita kézen lévő Kádes városát, amely kereskedelmi központként működött. Ramszesz egy négy divízióból álló 20 ezres katonai alakulat élén vonult Egyiptomból Kádesbe, hogy leverje Muvatallisz hettita király seregét.

A csata

Az egyiptomi és a hettita seregek közel egyenlő erőt képviseltek, ami valószínűleg közrejátszott abban, hogy mindkét fél győztesnek tekintette magát. Az egyiptomi harci szekerek gyorsabbak voltak, mivel csak két személyt szállítottak, míg a hettita kocsikon további egy személy tartózkodott, ami viszont több dárda hajítását tette lehetővé. A harci szekerek és a bronznál erősebb vas eszközök kombinációja alapján az egyiptomi és a hettita haditechnika az adott kor legfejlettebbjei közé tartozott. Mindkét civilizáció erős államhatalommal rendelkezett, és képes volt csapatokat harcba küldeni a birodalmaik fölötti irányítás jogáért.

Következmények

Ramszesz Egyiptom fölényes győzelmét hirdette: a csatában legyőzte az ellenséget. Muvatallisz szintén győzelmet hirdetett, mivel nem vesztette el Kádest. A kádesi békeszerződés – az első békeszerződés – fontos dokumentum volt, mivel rámutatott, hogy a nagy civilizációk képesek voltak meghatározni, hogy harcban állnak-e egymással vagy sem.start superscript, 5, end superscript

Mit gondolsz?

  • Mi a kádesi csata és a kádesi békeszerződés üzenete számunkra arról, hogy hogyan irányították a nagy civilizációk vezetői polgáraik sorsát?