If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:13:16

Videóátirat

Beszéljünk most egy olyan népről, amely a mai Törökországhoz tartozó Anatólia nagy részén kezdett el letelepedni és hódítani az i.e. második évezred elején. Ezt a népet hettiták néven ismerjük. A hettita megnevezésre a héber Bibliában, az Ótestamentumban van utalás. Érdemes egy kicsit elemezni ezt a szót, mivel a szó abból a gondolatból ered, hogy a mai Törökországban található régiót, amit meghódítottak, eredetileg Hattinak hívták, és Hatti eredeti lakosainak neve szintén hatti volt. De a hettiták meghódították országukat és elűzték ezeket a hattikat, és onnantól hettita néven hivatkoztak rájuk, mivel Hattiban telepedtek le. Indoeurópai népnek számítanak. Ezt a szót gyakran fogod hallani a Világtörténelem leckéiben, mivel a nyelvtudósok úgy találták, hogy sok modern nyelv gyökerei vélhetően az úgynevezett indoeurópai alapnyelvhez vezetnek. Egy teljes videót fogok készíteni erről. Ha a nyelvi struktúrákat vizsgáljuk, úgy véljük, vagy van egy elképzelés, mely szerint sok nép indoeurópai nyelveket beszél, vagy olyan nyelveket, amelyek az indoeurópai alapnyelvből származnak. Ilyenek például a göröggel rokon nyelvek, de beszélhetünk a latinról és a germán nyelvekről, beleértve azt, amin most éppen én is beszélek, az angolt, ami alapvetően germán nyelv, amelyre a latin jelentősen hatott. Ide tartozik a kelta, de keletibb nyelvek is, mint például a perzsa, a hindi és a bengáli. Ezeknek mind van egy sor közös tulajdonságuk, melyek – nézetünk szerint – bizonyítékul szolgálnak arra, hogy beszélői egykor egy közeli rokonságban álló népcsoportot alkottak, akik ebből a kaukázusi régióból jöttek. Ez a térkép, itt, e népek szétáramlásának egyik lehetséges modelljét ábrázolja, mely népek aztán külön törzsekre bomlottak, és különféle, de egymással közeli rokonságban álló nyelveket kezdtek beszélni. Tehát az i.e. negyedik évezredben ezen a területen éltek, ami itt van, ami most Dél-Oroszország, a Kaukázus, itt, és i.e. 2500-ra (ez a narancsszínű terület) tovább is terjeszkedtek. Aztán i.e. 1000-re még tovább áramlottak. A hettiták is ezen népek közé tartoztak, ők Anatóliában telepedtek le. Pontosan itt. Nem tudunk olyan sokat a hettitákról, mint például az ókori egyiptomiakról, vagy a mezopotámiai népekről, de azt tudjuk, hogy jelentős civilizációt alkottak. Ha most ránézünk erre az idővonalra itt, láthatjuk a különféle civilizációkat, melyek ez idő tájt jelentek meg. Most a második évezred közepéről, második feléről beszélünk. Ez i.e. 1700. Hadd írjam ezt fel, csak a biztonság kedvéért. Tudjuk, hogy ez itt i.e. 1600 és így tovább... S most megmutatom ezeket a különböző civilizációkat, amelyek ebben az időben léteztek, és amik látszanak ezen a térképen. A mükénéi civilizáció Görögországban i.e. 1600 körül jelent meg, s tartott egészen i.e. 1100 körülig. Aztán itt van az Egyiptomi Újbirodalom, amely i.e. 1550 körül jött létre, s egy kicsit i.e. 1100 utánig állt fenn. Számos videót készítettünk az ókori Egyiptomról, melyekben beszélünk az Óbirodalomról, a Középbirodalomról és természetesen az Újbirodalomról. És az Újbirodalom fontos, mert ők lesznek a hettiták egyik fő riválisai ebben az időszakban. Az Újbirodalmat gyakran Egyiptomi Birodalomként említik, mivel ez volt az ókori Egyiptom leghatalmasabb időszaka. Ezt látod itt a barnával satírozott részen. Ez a lilás-kék színű, ez a hettita civilizáció, és itt van ez a térkép, láthatod, hogy elkezdtek letelepedni és meghódítani ezt a területet, a i.e. második évezred kezdetén, és i.e. 1600-ra már megvolt az Óhettita Királyság, és ahogy eljutunk i.e. 1400 tájékáig, megjelenik az Újhettita Királyság, amelyet gyakran Hettita Birodalomként ismernek, és ez volt, amikor valóban megmutatták az erejüket. És figyeld meg, nagyjából ugyanakkor kezdtek izmozni, amikor az egyiptomiak is. Ahogy ezen a térképen látszik, durván az i.e. 14. században így nézett ki ez a terület. Szóval kb. erről a területről beszélünk. Ahogy látod, több civilizáció van itt, sok közülük virágkorát élte. Itt láthatod a Mitanni Királyságot. Láthatod a Középasszír Birodalmat. Ezekről majd akkor beszélünk, amikor Mezopotámiát taglaljuk. És ezen a helyen láthatod a kassziták uralta Babilóniát. A kassziták az amoriták, Hammurapi és dinasztiája után kerültek hatalomra, és majd láthatjuk, hogy a hettitákkal is kapcsolatban álltak. Remélhetőleg idővel megismerkedsz majd mindezzel. Ezek bronzkori civilizációk. Legtöbbjük csúcstechnológiája a réz és az ón ötvözéséből keletkező bronz volt, amiből fegyvert, szerszámot és ékszert is lehet készíteni. A hettitákról viszont érdekes tudni, hogy ők az elsők között kezdték el használni a vasat. A vas valamivel fejlettebb technológiát kíván. A vas megolvasztásához a kemencét magasabb hőfokra kell felfűteni, és, mint tudjuk, a hettiták használták a vasat. És azt is tudjuk, hogy kiváló harciszekér-hajtók voltak. Ezen a képen látható, hogy milyen volt egy hettita harci szekér, és a szekér a vassal kombinálva sokat segített nekik a birodalom létrehozásában. Már említettem, hogy sok néppel kerültek konfliktusba. Sőt, a legtöbb néppel, akik ezen a képen láthatók, konfliktusba kerültek. Az első alkalom, amikor egy valóban jelentős hódítást látunk, i.e. 1595-ben történt, az Óhettita Királyság idején, ami híres módon véget vet Hammurapi dinasztiája uralmának, az amorita dinasztiának Babilonban. I.e. 1595-ben bevonulnak Babilonba, és megdöntik a birodalmat. De nem tudják megtartani az irányítást, ezért vissza kell vonulniuk. Otthon beindul a széttagolódás, nézeteltérések kezdődnek, de az amoriták uralmának vége, és aztán egy másik népcsoport, a kassziták veszik át a terület feletti irányítást. Itt láthatod őket, ezen a szürkével jelölt részen. És ami szintén érdekes ezen az idővonalon – és itt évszázadokról beszélünk, úgyhogy fontos, hogy lássuk mindezeknek a jelentőségét, és lássuk, hogy a közel-keleti és mezopotámiai civilizációk zöme... Ezt a vidéket gyakran Levanteként említik. Ez a szó olasz eredetű, és azt jelenti, hogy „felkel”, ugyanis a rómaiak és a nyugat-európai népek számára ez volt az az irány, ahol a nap felkelt. Ez volt a Kelet, ez volt a Kelet-Mediterráneum. Mindezek a civilizációk a levantei régióban az i.e. 14. században és az i.e. 13. században léteztek, majd hanyatlani kezdtek. Az ezt követő időszak, az i.e. 12. század környékén bronzkori összeomlásként ismert, amikor ezen civilizációk jó része kisebb részekre bomlott. Már utaltam arra a tényre – és részletesen beszélek róla az ókori Egyiptomról szóló videóban –, hogy a hettiták fő riválisai az egyiptomiak voltak, és viszont. Ez különösen érvényes az i.e. 14. és 13. századra, amikor mindkét fél meglehetősen erős birodalom volt. Az egyiptomiak északkelet felé benyomultak erre a területre, amely mai Izrael és Libanon területe, a hettiták meg délre vonultak északról, Anatóliából, a mai Szíria területére. És egy egész konfliktus-sorozat alakult ki ebben a körzetben, amelyek közül a leghíresebb és a legjelentősebb i.e. 1274-ben történt, s ez a kádesi csata. Kádes egy olyan terület volt, amely az idők folyamán több alkalommal cserélt gazdát az egyiptomiak és a hettiták között. Ebben az időben Egyiptomban II. Ramszesz uralkodott, akit a legnagyobb egyiptomi fáraónak tekintenek. Tehát ő a fáraó, Egyiptom uralkodója, aki vissza akarja szerezni Kádest. A kádesi csata azért jelentős, mert ez volt a legelső olyan ütközet, amiről forrásunk van a taktika, a stratégia és a seregek kialakításának tekintetében. Tudjuk, hogy a csatában 50 000 katona vett részt. Mai ismereteink alapján úgy hisszük, hogy ez volt a legnagyobb harci szekeres ütközet a világtörténelemben. A kádesi csata tényleges eredménye valószínűleg döntetlen volt. A csatát leginkább egyiptomi forrásokból ismerjük. Nem maradt fenn jelentős hettita beszámoló a kádesi ütközetről. Mindenesetre sok információnk van róla. Magának a csatának a jelentőségén túl, hiszen részletesen megismerjük, milyenek voltak a csaták ebben az időben, a harci szekerekkel és az ott alkalmazott taktikákkal, az is jelentőséggel bír, hogy 16 évvel a kádesi csata után, i.e. 1258-ban megkötötték az egyiptomi-hettita békeszerződést. Ennek azért nagy a jelentősége, mert, ahogy gyakran hivatkoznak rá, ez volt a történelem első békemegállapodása. Szeretném egy kicsit finomítani a dolgot: ez az első békeszerződés, amelyről tudunk a világnak erről a tájáról. Ez itt a megállapodás hettita verziója. Az a legjobb ebben a békeszerződésben.... és hogy tudd, mik ezek a képek: ez egy hettita dombormű, amit a hettita fővárosban, Hattuszaszban fedeztek fel. Ezek itt a hettita alvilági istenek. És még egyszer: nincs annyira teljes képünk a hettita verzióról, mint az egyiptomiról, de ami szintén érdekes dolog: ezt a szerződés időnként kádesi békeszerződésnek nevezik, de nem közvetlenül Kádesre vonatkozik. Ezek a felek hadban álltak egymással mintegy 100 éven keresztül. A megállapodás valójában nem csak Kádesről szól. 16 évvel a kádesi csata után jött létre, és arról szól, hogy „Legyen állandó béke hatalmas birodalmaink között." A legjobb benne az, hogy fennmaradtak hettita beszámolók, melyek Hattuszaszból kerültek elő, és van egy ezeknek megfelelő, az egyiptomiaktól fennmaradt feljegyzés is. Itt látható a hettita, itt pedig az egyiptomi beszámoló Ez akkádul van írva, ami nem az ő nyelvük volt. Az akkád, ahogy korábban már említettük, sémi nyelv volt, és ékírást használtak, amit – ugye emlékszel – a sumeroktól vettek át. Remek dolog, hogy van egy szerződésünk, amit a konfliktusban részt vevő két fél különböző írásrendszerben rögzít. Egy kis részt felolvasok belőle, mert izgalmas dolog csak belegondolni is, – természetesen nem ezen a nyelven írták, a modern angol a szerződés idejétől még néhány ezer évig nem jelent meg. Ez tehát egy fordítás. „Most az örökkévalóság kezdetétől Egyiptom Hatalmas Uralkodója és Hatti Nagy Hercege között az isten nem enged semmi ellenségeskedést egy szabályozás által. De Muvatallisz, Hatti Nagy Hercege, a testvérem idejében" – tehát ez Hattuszilisz nézőpontjából hangzik el, aki a hettita király a szerződés idején –, „harcolt Ramszesz Meri-Amonnal" – Ramszesz fáraóval –, „Egyiptom nagy uralkodójával. De ezentúl, e naptól kezdve, íme, Hattuszilisz, Hatti Nagy Hercege betartja a szabályt, amely nem enged ellenségeskedést közöttük soha a jövőben." Nagy szavak ezek. „Íme, Hattuszilisz" – időnként Hattusziliként írják –, „Hatti Nagy Hercege Uszer-maat-Rá-Szetep-en-Rá-val," – Ramszeszt időnként így nevezik – „Egyiptom Hatalmas Uralkodójával közös határozatot hoztunk, hogy ettől a naptól fogva, örökre megteremtsük ezt a jó békét és testvériséget közöttünk, amíg ő velem testvériségben és békében van, és én testvéri kapcsolatban vagyok vele, és örökre békében vagyok vele. Íme, én, mint Hatti Nagy Hercege Ramszesz Meri-Amonnal jó békében és jó testvériségben vagyok. Hatti Nagy Hercege gyerekeinek a gyerekei testvériségben és békében vannak Ramszesz Meri-Amon, Egyiptom Hatalmas Uralkodója gyerekeinek a gyerekeivel, mivel ők részesei a mi testvériségünknek és békességünknek. Egyiptom földje Hatti földjével együtt békében és testvériségben marad mindörökké. Ellenségeskedés nem lesz közöttük soha." Tehát nem csak ők – és ez csak egy része a szövegnek, ez tényleg nagyon érdekes, keresd meg a weben az egyiptomi-hettita szerződés szövegét, és a teljes szöveget meg fogod találni, ez csak egy kis rész belőle –, egész részletesen belemennek, miként tudnak egymásnak segítséget nyújtani, hogy nem fognak konfrontálódni egymással, stb. Akkor most itt befejezzük, de amit fontos megjegyezni, az az, hogy ezek a modern elképzelések a békeszerződésekről és harci taktikákról mélyre nyúlnak vissza a történelemben. Ezek a jelenleg rendelkezésre álló legkorábbi bizonyítékok, de úgy sejtem, ahogy tovább kutatunk, akár találhatunk még régebbieket is.