If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

Videóátirat

Ahogy már néhány videóban szó volt róla, az eddig ismert legrégibb civilizációk közül több is folyók völgyében alakult ki. Ez nem véletlen, mivel a mezőgazdaság is a folyóvölgyekben indult meg először, és a mezőgazdaság több embert tudott eltartani, akik már nem vándoroltak, és jobban szakosodhattak. Ezek közül már szó volt a Nílus menti ókori egyiptomiakról, valamint a Tigris és az Eufrátesz mentén élő ókori mezopotámiaiakról. Most az Indus menti hajdani civilizációról fogok beszélni. Az Indus folyó nagyrészt a mai Pakisztán területén folyik, erről nevezték el ezt a civilizációt Indus-völgyinek. Indus-völgyi civilizáció Arra is van példa, hogy úgy említik, mint Harappa-civilizáció, mivel azon a helyen találtak először bizonyítékot ennek a számottevő kultúrának a létezésére. Az időbeni tájékozódás megkönnyítésére, az idővonalon ez az az időszak, amelyet a régészek és történészek a Harappa-civilizáció legnagyobb részének tekintenek. Bizonyítékok vannak rá, hogy az emberek már falvakban éltek, kultúrájuk volt és gazdálkodtak már i.e. 7000-ben is, – ez az, amit mai tudásunk szerint állíthatunk, de amikor az Indus-völgyi civilizációra utalunk, ezt általában i.e. 3300-tól értjük, és itt narancssárgával jelöltük a korai időszakot, vagyis a korai Indus-völgyi civilizációt. A megtalált legnagyobb épületek és építmények némelyike akkor készült, amely periódusra gyakran az Indus-völgyi civilizáció fejlett időszakaként utalnak, és amely később lehanyatlik. Megnézzük majd, hogy miért tűnhetett le, habár az ok nem igazán biztos, és ezt hívjuk kései szakasznak. Ha más civilizációkkal akarjuk összevetni, emlékezni kell rá, hogy az ókori sumérok addigra már meglehetősen civilizált életmódot folytattak. A harmadik évezred végére már erősen keveredtek egymással az akkádok és a sumérok. Ekkor alakul ki Nagy Sarukkín birodalma, az Akkád Birodalom. Ha megnézed ennek az időszaknak a végét, nagyjából itt találod Hammurapi uralkodását, az Óbabiloni Birodalmat. Egyiptomban, ha visszamegyünk i.e. 2500-ig, már elkezdődött a piramisok építése. Itt vannak az egyiptomi istenkirályok, akik ennek az időszaknak a legnagyobb részében uralkodtak. És ahogy látni fogjuk, feltételezéseink szerint elég sok kulturális kapcsolat is volt a jelentős civilizációk között. Csak hogy értékelni tudjuk, mennyire kiterjedt volt ez az Indus-völgyi civilizáció, megmutatom ezt a térképet. Ezen a térképen kinagyítva látható az Indus-völgyi térség, amelyről most beszéltem. A térkép a mai Pakisztán nagy részét ábrázolja, és ezek a vörös kockák jelzik azokat a helyeket, ahol civilizáció nyomaira bukkantak. Az első hely Harappa, rögtön itt, a pakisztáni Pandzsáb térsége. Éppen ezért nevezik ezt Harappa-civilizációnak. De azt is láthatod, hogy nem kizárólag Harappára korlátozódik. A legnagyobb lelőhely Mohendzsodáróban van, pontosan itt, Pakisztán Szindh tartományában, és feltételezhető, hogy legalább 40 000 ember élt abban a városban, vagy azon a helyen, amelyet ma Mohendzsodáróként ismerünk. Eddig több, mint 1000 lelőhelyet fedeztek fel ezen a helyen, és azt gondolják, hogy legalább ötmillió ember alkothatta ezt a civilizációt. Most nézzük meg, hogy miért tartjuk civilizációnak, és hadd lépjek egy kicsit tovább, hogy érzékelni tudd a kiterjedését. Sok lelőhely van, főként Pakisztánban, mint ahogy itt látod. Nagyon sok található még a mai India területén is, itt, tehát a lelőhelyek kiterjedt hálózatáról beszélünk. Azért tartjuk ugyanannak a civilizációnak, vagy legalábbis összefüggő kultúrának, mert rengeteg a közös szabvány benne. Azonosak például a súly- és hosszmértékek. Van olyan mértékegység, amely mindössze 1,6 milliméteres. Ez azért fontos, mert csak akkor hozunk létre ilyen 1,6 milliméteres mértékegységet, ha szükség van a használatára, és képesek vagyunk ilyen precíz tárgyakat készíteni. És ahol szükség volt erre a precizitásra, az például az építészet. Szabványos méretű tégláik voltak, és sok jelölést, amelyet használtak, megtaláltunk ezeken a lelőhelyeken is. Nem tudjuk, hogy egy uralkodó vagy császár irányította-e őket, az viszont tény, hogy rengeteg kulturális összefonódás volt köztük, olyannyira, hogy ugyanolyan méretű téglákat, ugyanazokat a szimbólumokat használtak, és még a mértékegységeik is megegyeztek. Ahogy sejteni lehet, egy ilyen precíz mértékegység használata arra is következtetni enged, hogy nagyszerű építészek voltak. Ezt a napjainkban talált bizonyítékok is megerősítik. Ez a kép a mohendzsodárói lelőhelyet mutatja a mai Pakisztán területén, és láthatod, milyen szorosan illeszkednek a téglák, tehát a munka még mai mércével mérve is egész kiváló. Gondolj csak bele, hogy a mai építményeink közül hány maradna meg 5000 évig ilyen jó állapotban, a környezeti hatásoknak kitéve. Ez talán közfürdő lehetett. A háttérben egy fellegvár látszik. Katonai létesítményeket is találtunk. Ami talán ennél is lenyűgözőbb, vagy ami a legnagyszerűbb, hogy csatornarendszerük is volt. A házakban bizonyára kútvizet használtak. Ez tehát technológiailag fejlett civilizáció volt, különösen abban a korban. Sok szempontból fejlettebb volt, mint akkoriban a többi, amelyekről korábban beszéltünk. Itt van néhány példa a szobraikra vagy a művészetükre. A képen látható szobor a Táncoló lány, de nem táncol, hanem úgy gondolják, hogy valami munkát végezhet. Régészeink csak találgatnak. Ez szerintük a Papkirály lehet, ám ez megint csak találgatás. Ez az általuk készített pecsétekre példa. Ez egyfajta ékszer, ami megint csak egész finoman kidolgozott, és ilyen ékszereket nem kizárólag az ásatások helyszínein találtak. Az ékszereik jóval távolabb, még mezopotámiai ásatásoknál is előkerültek. Úgy gondolják, hogy történetesen nagyon élénk volt a kereskedelmi hajózás e között a két terület között. Az Indus-völgyben olyan ékszerek is előkerültek, amelyek az Arab-félszigeten talált kagylókból készültek. Voltak anyagaik Kínából, valamint India más tájairól is, ami megint csak kiterjedt kereskedelmi hálózatra utal. Ezek a civilizációk tudhattak róluk. És, ahogy már mondtuk, valamennyire szervezettek lehettek. Az írásukat nem tudjuk ugyan elolvasni, de mutathatok rá egy-két példát. Itt láthatsz néhányat, és felfedezhetsz valamit, amit később hírhedt jelképpé tettek a nácik. Ez egy horogkereszt. Ám ez csak egy volt a használt szimbólumok közül. A hinduizmusban használt jelkép, a jó szerencse szimbólumának is tartják. A nácik egyszerűen kisajátították maguknak, és nagyon ellenszenvessé tették, de itt jól mutatja, hogy kapcsolat van az Indus-völgyi vagy harappai civilizációk és a mai indiai kultúrák, valamint a mai hindu vallás között. Tény, hogy sok mindent nem tudunk a vallásukról, mivel a nyelvük nem maradt fenn, és az írásukat sem tudjuk megfejteni. De mert sok a hasonlóság a különböző helyszínek között, amelyek még mai mércével mérve is messze vannak egymástól, és a távolság különösen nagy lehetett négy- vagy ötezer éve. Mindezek alapján úgy véljük, hogy egészen jó lehetett a közigazgatás és a szervezettség a városállamok szintjén, noha abban már nem vagyunk biztosak hogy birodalommá szerveződött-e, állt-e mögötte szervezet, vagy csak egyszerűen úgy döntöttek, hogy átveszik egymás szabványait, szimbólumait, a téglaméreteit és hasonlókat. Az Indus-völgyi civilizációt illetően az egyik legjelentősebb rejtély, hogy miért szűnt meg. Virágzónak tűnt, és talán a legkiterjedtebbnek. Más videókban arról beszélek, hogy a legrégibb kerék Mezopotámiából került elő, de vannak, akik úgy gondolják, hogy az Indus-völgyében már korábban használták. Az i.e. 3300 körüli korról beszélek, de bizonyíték van rá, hogy a civilizáció sokkal korábban alakult ki. Itt, Mehrgarhban, Pakisztánban. Úgy vélik, az emberek egyszerű falvakban éltek és gazdálkodtak már i.e 7000-ben is, erre van bizonyíték. Ezt a helyet 1974-ben fedezték fel. Lehet, hogy majd fellelünk olyan dolgokat, amelyek még távolabbi múltba visznek minket. Ha van egy civilizáció, amely ennyi időn át létezett, ha emberek már éltek ott i.e 7000-ben, azt mondhatjuk, hogy évezredeken át állt fenn, ám hirtelen hanyatlásnak indult: bizonyíték igazolja, hogy a kereskedelem lanyhult, kevésbé kifinomulttá vált, majd meg is szűnt. Hogy miért? Ez még a történelem és a régészet egyik rejtélye. Miért szűnt meg az Indus-völgyi civilizáció? Pár korábbi elmélet szerint talán idegen megszállás miatt, talán a mai indiaiak ősei szállták meg, vagy valahogy asszimilálták őket. Újabb elméletek szerint nem erről volt szó. Talán egyfajta klímaváltozás okozta, pár fontos folyó kiszáradhatott, és sokkal nehezebbé vált a gazdálkodás. Mások szerint természeti katasztrófa történhetett, árvíz pusztíthatott, de ezt nem tudjuk. Vagy valami miatt a népesség kihalt, vagy úgy döntött hogy máshová költözik. Mondani sem kell viszont, hogy jelentős civilizáció volt, és még csak a felszínét kapirgáljuk annak, amit tudunk róla. Sokat tudunk róla, csodálatos lehetett, noha nem tudjuk elolvasni a szövegeiket, és nem tudunk annyit róla, mint az ókori Mezopotámiáról vagy Egyiptomról, de úgy tűnik, az idő múlásával fel fogjuk ismerni, hogy még annál is fejlettebb és nagyszerűbb lehetett, mint ahogy most gondoljuk.