If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

A mezőgazdaság kezdetei

Áttekintés

  • A mezőgazdaság valószínűleg az újkőkorban, nagyjából i. e. 9000-ben alakult ki, amikor megjelentek a csiszolt kőeszközök, és véget ért az utolsó jégkorszak.
  • A történészek több elméletet is kidolgoztak arról, hogy miért tért át számos társadalom a vadászó-gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra.
  • Az egyik elmélet szerint a termelési felesleg megnövelte a népességszámot. Nem kellett mindenkinek élelemtermeléssel foglalkoznia, így specializálódhatott a munkaerő, és komplex társadalmak alakulhattak ki.

A mezőgazdaság megjelenése előtti világ

A jelenleg rendelkezésünkre álló régészeti bizonyítékok szerint az anatómiailag modern ember nagyjából 200-300 ezer év óta létezik. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy őseink nagyjából 15-20 ezer évnél régebben is foglalkoztak volna mezőgazdasággal. Úgy véljük, hogy addig kizárólag vadászattal és gyűjtögetéssel szereztek táplálékot. Időnként bőséges zsákmányt ejtettek, ilyenkor több ennivalójuk volt, mint amit el tudtak fogyasztani. Máskor azonban elfogyott, amit gyűjthettek vagy vadászhattak volna, és nem tudhatták, hány nap múlva jutnak ismét élelemhez. Ha nem találtak ennivalót, ők is és családjuk is éhezett. De még ha volt is ennivaló, gyakran kilométereket kellett érte megtenni. Számos mezőgazdaság előtti társadalomban az emberek energiájuk jó részét csupán arra fordították, hogy energiához – más szóval élelemhez– jussanak a célból, hogy életben maradjanak és szaporodhassanak.
Emellett egy bizonyos területen nem élhettek túl sokan, mert adott volt az összegyűjthető vagy elejthető táplálék mennyisége. Ezért egy 100 vadászból és gyűjtögetőből álló törzsnek a túléléshez 50-500 négyzetkilométernyi területre volt szüksége. Olyan helyeken, ahol burjánzott az élet, mint például a trópusi esőerdőkben, nagyobb lehetett a népsűrűség. Kizárólag vadászatra és gyűjtögetésre alapozva a becslések szerint mindössze körülbelül tízmillió embert tudott eltartani a Föld. A történészek becslése szerint tízezer éve 6-10 millió fő volt a világ népessége.

A mezőgazdaság kialakulása

Körülbelül 10-15 ezer éve az emberek elkezdték a természetet szükségleteikhez igazítani, és a bolygó több pontján megjelent a mezőgazdaság. Úgy gondoljuk, hogy egymástól függetlenül alakult ki olyan különböző helyeken, mint Mezopotámia, Kína, Dél-Amerika és az Afrika szubszaharai régió, majd ezekről a területekről terjedt tovább. Ahogy egyre több a feltárás, a kutatók valószínűleg találnak majd olyan helyeket, ahol a mezőgazdaság még korábban megjelent. A mezőgazdaság születését gyakran nevezik neolitikus forradalomnak, mert úgy tűnik, hogy egybeesik az újkőkorral, a neolitikummal. Az újkőkor neve onnan ered, hogy az akkor készült kőtárgyak simábbak és kidolgozottabbak voltak, mint az őskőkorból, a paleolitikumból származók. Számos ilyen eszköz segítette elő a korai mezőgazdaság kialakulását.start superscript, 1, end superscript
A Bastida de les Alcusses nevű, i. e. 5.-4. századi ibériai településen talált öt mezőgazdasági eszköz. A barna szerszámok felülete durva.
Mezőgazdasági eszközök, melyeket a Bastida de les Alcusses nevű, i. e. 5.-4. századi ibér településen találtak. Kép forrása: Wikimedia Commons.
A mezőgazdaság kezdetben valószínűleg vadon termő növényfajok termesztését és az állatok legeltetését jelentette. Idővel az emberek egyre sikeresebben tudták azokat a növényeket és állatokat szaporítani, amelyek leginkább megfeleltek az igényeiknek. A ma termesztett gabonafélék, a gazdaságokban látható sertések, szarvasmarhák és juhok nem a természetben fejlődtek ki. Az emberek több tízezer éven át folytatott nemesítés és szaporítás útján hozták őket létre az eredeti, természetben fellelhető elődeikből.

Miért akkor és ott alakult ki a mezőgazdaság, amikor és ahol kialakult?

Az egyszerű válasz az, hogy nem vagyunk benne biztosak. Van azonban számos elképzelésünk – van neked is ötleted?
  • Vége lett egy jégkorszaknak: a legutolsó jégkorszak 10-15 ezer évvel ezelőtt ért véget. Úgy tűnik, ez egybeesett a mezőgazdaság megjelenésével. A jégkorszak után a levegő nedvességtartalma nagyobb volt, csökkent a fagyott talaj területe, és általánosságban jobbak lettek a feltételek a növények és az állatok számára. Ezek a feltételek a mezőgazdaság számára is kedvezőbbek lehettek. Ez az elmélet azonban több kérdést is felvet:
    1) Miért nincsenek mezőgazdaságra utaló nyomok a legutóbbi interglaciális (két jégkorszak közti) – melegebb – időszakból, 100 ezer évnél régebbről? Vagy csak még nem találtunk rájuk?
    2) Nem léteztek akár a jégkorszakban is olyan trópusi övezetek a Földön, amelyek megfelelőek lettek volna a mezőgazdaság számára?
  • A folyamatos emberi fejlődés: bár az anatómiailag modern ember már nagyjából 200 ezer éve él a Földön, agyunk, nyelvünk és kultúránk valószínűleg eközben fejlődött és változott – például a természetes kiválasztódás által. Lehetséges, hogy csak 10-20 ezer éve jött létre a környezeti, a szellemi és a kulturális fejlettségünk megfelelő kombinációja ahhoz, hogy kialakuljon a mezőgazdaság. Ezt az elméletet támasztja alá az a tény is, hogy a mezőgazdaság hajnala egybe esett azzal, amikor az emberek képessé váltak fejlettebb kőeszközöket készíteni, ami az újkőkorra jellemző.

A nomád pásztorkodás: a mezőgazdaság egyik ágazata

A mezőgazdaság egyik – nomád pásztorkodásnak nevezett – ágazata nagyjából a növénytermesztéssel egy időben alakult ki. Nomád pásztorkodás például a kecskék, juhok és szarvasmarhák háziasítása és legeltetése. Olyan területeken, ahol a növénytermesztés a sziklás talaj vagy a növényeknek kedvezőtlen éghajlat miatt nehézségekbe ütközött, a nomád pásztorok állatokat legeltettek. Bár sok pásztor nomád volt, életmódjuk alapvetően különbözött a vadászó-gyűjtögetőkétől, mert nem kizárólag a természetben előforduló erőforrásokat használták. Megfejték az állatokat, hogy tejtermékekhez jussanak, a gyapjukból szövetet szőttek, amit elcserélhettek a földművelő társadalmakkal, ha elég közel éltek hozzájuk.
A pásztorok és a földművelők kapcsolatát együttműködés és konfliktusok jellemezték. A pásztorok fegyverszerű tárgyai arra utalnak, hogy összetűzésbe keveredhettek a földművelő társadalmakkal; máskor azonban a pásztorok és a földművelők együttműködő kapcsolat keretében kicserélték javaikat.squared

A mezőgazdaság hatása

A mezőgazdaság jelentős hatást gyakorolt az emberiségre, elsősorban a népességszám tekintetében. Ennek oka, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés számottevően megnövelte az egy négyzetkilométeren termelhető, emberi fogyasztásra alkalmas kalória mennyiségét. Mondhatjuk úgy is, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlan dolgok helyébe erre alkalmasak léptek. Különböző módszerek segítségével, például öntözéssel ott is lehetett növényeket termeszteni, ahol korábban nem.
Hogy világos legyen, a mezőgazdasági forradalom előtt a szakemberek becslése szerint 6 -10 millió ember élt, nagyjából ennyi vadászt-gyűjtögetőt tudott a Föld eltartani. A Római Birodalom idején, nagyjából tízezer évvel később a világ népessége több mint huszonötszörösére, 250 millióra nőtt. Ha előre ugrunk kétezer évet napjainkig, a népesség újabb huszonnyolcszoros növekedéssel hétmilliárdra nőtt. 10 -15 ezer év alatt a mezőgazdaság fejlődése lehetővé tette, hogy az emberiség létszáma nagyjából ezerszeresére növekedjen.
A mezőgazdaság hatása a környezetre is kiterjedt. A földművelők összetett eszközökkel művelték és öntözték a földeket, valamint településeket építettek. A hasznosítható földterület növelése érdekében égetéses módszerrel irtották az erdőket; a fákról kéreggyűrűket fejtettek le, így a fák kiszáradtak és gyorsabban elégtek. Az így keletkezett hamu termékennyé tette a talajt.
A pásztorkodás is megterhelte a környezetet, és az embereket kihívások elé állította. Az egy területre összezsúfolt nyájak túllegelték a területet, így végül az használhatatlanná vált, és erózió fenyegette. Emellett az állatok közelsége miatt valószínűbbé vált, hogy az állatok megfertőzhetik az embereket.cubed
A mezőgazdasági társadalmak a rendelkezésükre álló táplálékforrások aktív kezelésével több élelmet tudtak termelni és több embert tudtak eltartani, mint a vadászok-gyűjtögetők. Ha nagyobb létszámú csoport élt a közelben, a földműveseknek érdemes volt többet termelniük, mint amennyire nekik maguknak szükségük volt, mert a többletet elcserélhették más javakra. Azok számára, akik nem földműveléssel foglalkoztak, ez azt jelentette, hogy foglalkozhattak más javak előállításával, amiket élelmiszerre és egyéb javakra cserélhettek. Az emberek specializálódhattak – foglalkozhattak egyetlen dologgal –, ami növelte a termelékenységet. A nagyobb termelékenység jobb épületek, eszközök és fegyverek előállítását eredményezte, és lehetővé tette az e tevékenységeket felügyelő kormányok, valamint az embereket és az erőforrásokat védelmező hadseregek felállítását.
Számos népesebb településből alakult ki a mezőgazdasági forradalom után néhány ezer évvel létrejövő városállamok első hulláma. Később ezekben az államokban megjelent az embereket adóztató és kormányzó államigazgatás. Ez számottevően járult hozzá az írás megszületéséhez, ami átalakította a civilizációt.

Mit gondolsz?

  • Szerinted melyik elmélet a legmeggyőzőbb a mezőgazdaság születésével kapcsolatban?
  • Mik a vadászat és a gyűjtögetés előnyei és hátrányai a mezőgazdasággal szemben?

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.