If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

A korai civilizációk társadalmi, politikai és környezeti jellemzői

Áttekintés

  • A mezőgazdaság fejlődése nagyobb termelékenységet eredményezett, ez pedig fontos hatást gyakorolt a társadalom szerveződésére.
  • A nagyobb csoportok kialakulása új problémákkal járt, a társadalom igazgatása kifinomultabb rendszereket követelt.
  • A komplex társadalmak olyan nagyobb mezőgazdasági falvakat, városokat, városállamokat és államokat hoztak létre, amelyeknek több közös vonása is volt.
  • A munkaerő specializációja létrehozta a társadalmi osztályokat és utat engedett a kreatív és innovatív fejlesztéseknek.
  • A nyilvántartási rendszerek és a szimbolikus kifejezésmódok összetettebbé váltak, és számos társadalomban kialakult az írás.

Új társadalmi rend

Körülbelül 12 ezer éve az emberi közösségek működése a múlthoz képest nagyon megváltozott. Számos társadalom már nem elsősorban vadászatra és a táplálék gyűjtögetésére alapozta létét, hanem élelmiszertermelő rendszereket alakított ki. I.e. 10 ezer körül az emberek elkezdtek mezőgazdasági falvakat alapítani.
Ennek jelentős hatása volt a társadalomra: szakítást jelentett a korábbi társadalmi formákkal; az emberek ettől kezdve nagyobb, sűrűbben lakott és állandó településeken éltek, és nem kellett mindannyiuknak minden idejét a táplálék előteremtésére fordítania. Mivel már nem kellett minden lakosnak minden idejét élelmiszertermelésre fordítania, lehetővé vált a társadalmi munkamegosztás. Így a többlet élelmiszert, ami nem a földműves családjához került, szétosztották a társadalom tagjai között.
Az új társadalmi rend másik jelentős hatása az volt, hogy megszületett a tulajdon elve; a vándorló vadászó-gyűjtögető hordákkal ellentétben a földművesek sok időt és energiát fordítottak egy-egy földterület megművelésére, így kötődtek hozzá. Mivel ez valószínűleg vitákhoz vezetett, ezek megoldására erős vezetők és magatartási szabályok születtek.
A mezőgazdaság nem egy időben és egyformán jelent meg a világ minden részén; egyes közösségekben korábban vagy fejlettebb szinten alakult ki a mezőgazdaság, mint máshol, és voltak olyan közösségek, ahol egyáltalán nem jelent meg. E különbségek ellenére a mezőgazdaság tagadhatatlanul forradalmi hatással volt az emberiség történetére. A mezőgazdasági települések gyorsan elterjedtek az egész világon; az emberek több mint egymillió éven át vadásztak és gyűjtögettek, de az utóbbi 12 ezer év során a mezőgazdaság szinte teljesen kiszorította a vadászó- gyűjtögető életmódot. Napjainkra nagyon kevés vadászatra és gyűjtögetésre épülő rendszer maradt fenn.
Milyen társadalmi változásokat eredményezett a táplálékszerzés átalakulása? A mezőgazdaság által megtermelt élelmiszertöbblet lehetővé tette, hogy az emberek nagyobb, állandóbb falvakban éljenek. A falvakban nem csak a mezőgazdaság volt termelékenyebb, hanem a kreativitás is fejlődött. Az emberek textilt, kerámiákat, épületeket, szerszámokat, fémtárgyakat, szobrokat és festményeket állítottak elő, ami összefüggött mind a mezőgazdasággal, mind a nagyobb méretű települések létrejöttével.
Cserépedény Mezopotámiából, késő-Ubaid korszak (i. e. 4500-4000). Kép forrása: Wikimedia Commons.
A mezőgazdaság termelékenyebbé vált, ami azt jelentette, hogy az adott földterület sokkal több embert tudott eltartani, mivel hektáronként több kalóriát tudtak megtermelni. Ennek eredményeként a népesség gyorsan szaporodott. I.e. 10 ezer és i. e. 1000 között a Föld lakossága 6 millióról kb. 120 millióra nőtt. A nagyobb népesség szükségessé tette, hogy a társadalmak korábban nem látott mértékben változzanak, és kifinomultabb módon szervezzék meg az emberek életét.
Noha a mezőgazdasági forradalomnak bizonyára volt valami köze az egyre bonyolultabbá váló társadalmak kialakulásához, az jelentős vita tárgya, hogy egyes mezőgazdasági társadalmak miért emelkedtek a civilizáció magas fokára, mások pedig miért nem. Egyes esetekben ugyanis úgy tűnik, hogy az összetett politikai rend inkább előidézője, mint következménye volt a mezőgazdasági rendszer fejlődésének. A történészek és az antropológusok továbbra is próbálják megérteni, milyen egyéb változók játszottak szerepet. Ilyenek lehettek például a nagyszabású öntözési projektek, a háború, a kereskedelem, a földrajzi adottságok és a konkurencia. Az egyes társadalmakat saját környezeti, társadalmi és politikai feltételeik ösztönözték arra, hogy egyre összetettebbé váljanak.

Nagyobb társadalmi csoportok kialakulása

A világ különböző részein, többek közt a Tigris és Eufrátesz, a Nílus, az Indus és a Sárga-folyó völgyében kezdtek kialakulni a nagyobb és sűrűbben lakott települések. Az emberek e nagymértékű koncentrációját komplex társadalmaknak vagy civilizációknak nevezzük; számos közös jellemzőjük van, így a nagy népsűrűség, a mezőgazdaságra épülő gazdaság, a társadalmi hierarchia, a munkamegosztás és a szakmák kialakulása, a központosított kormányzat, a hatalmas építmények, a nyilvántartások vezetése és az írás, valamint az összetett hitvilágok.
Ezek a komplex társadalmak leginkább az Urukhoz és Urhoz hasonló városokban vagy városállamokban éltek. Az első városok a hatalom, a gazdaság, a kultúra és az innováció központjai voltak. Nem volt azonban könnyű ezeket a városokat fenntartani. A környezetet nagy mértékben és gyakran visszafordíthatatlanul meg kellett változtatni ahhoz, hogy energiaforrásként tűzifához, továbbá építőanyagokhoz, így kőhöz, valamint élelmiszerhez és vízhez jussanak. Ezért ezeket a városokat rendkívül érzékenyen érintették az időjárás és az éghajlat változásai. Egy árvíz például teljesen elpusztíthatta az egész árpatermést, a szárazság következtében pedig aggasztóan csökkenhetett a vízkészlet. A nagy népsűrűség miatt ezekben a társadalmakban sokkal drámaibb következményekkel jártak a betegségek, a konfliktusok és az ellátási hiányok. Egy betegség kitörése gyorsan járványt okozhatott. Ezek a kockázati tényezők arra késztették a közösségeket, hogy különböző módokat fejlesszenek ki – például élelmiszer és víz tartalékolását –, melyek által felkészülhettek a természeti környezet változásaira.
Ahogy ezek a kis közösségek apró falvakból több ezer lakosú városállamokká fejlődtek, egyre nagyobb kihívásokkal szembesültek. Ezért olyan társadalmi szerkezetet kellett kialakítaniuk, amellyel hatékonyabban tudták legyőzni ezeket az akadályokat.

A kormányok és a társadalmi osztályok kialakulása

Civilizációról beszélve kőfalakat, hatalmas épületeket és utakat látunk magunk előtt, de a civilizáció többet jelent erőteljes fizikai infrastruktúránál. A nagy és sűrűn lakott települések szervezésének és igazgatásának megkönnyítésére az emberek elkezdték kialakítani a társadalmi infrastruktúrát: gazdasági, politikai és vallási intézményeket, amelyek új társadalmi hierarchiát teremtettek. A hierarchiát olyan emberek alkották, akik különböző specializált szerepeket töltöttek be, például a hivatalnokok, a földművesek, a mesteremberek, a kereskedők és a vallási vezetők. Emellett a növekvő kereskedelmi kapcsolatok és a más civilizációkkal kialakult konfliktusok diplomatákat, katonákat és uralkodókat igényeltek.
Az ősi sumér Ur város, a világ egyik első városának romjai, háttérben az uri zikkurattal. Ma az iraki Tell el-Mukayyarban található. Kép forrása: Wikimedia Commons.
A legtöbb város falvakból nőtt ki, néhány közülük később városállammá fejlődött, amely egy önálló központi városból és az ellenőrzése alatt álló mezőgazdasági földekből állt. A környékbeli falvak által termelt élelmiszertöbblet lehetővé tette, hogy ne minden városlakó foglalkozzon élelmiszertermeléssel, így kialakulhattak a különböző szakmák és velük összefüggésben a társadalmi osztályok.
Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a számos különböző társadalmi osztály együttműködését és megszervezzék a nagyszámú ember munkáját, akik öntözőrendszerek, épületek és más építmények felépítésén dolgoztak, vezetőkre volt szükség, akik új társadalmi osztályt alkottak. Az első civilizációkban különböző formákat öltött a politikai vezetés, de a legtöbb esetben erős államok, központosított kormányzati és irányítási rendszerek jöttek létre.

Mit gondolsz?

Szerinted egyes társadalmakban miért fejlődött ki a mezőgazdaság, míg másokban nem? Mit gondolsz, miért nem alakult ki egyes földműves társadalmakban fejlett civilizáció?
Szerinted a mezőgazdasági rendszerek hozták minden esetben létre a városokat és az államokat, vagy van bizonyíték arra, hogy gyakran az államok teremtették meg a mezőgazdasági rendszerek kialakulásának feltételeit?
Szerinted milyen politikai rendszerek voltak a leggyakoribbak az első komplex társadalmakban és miért?
Mit gondolsz, milyen hatást gyakoroltak a városok a környezetre?
Mit értünk civilizáció alatt? Saját szavaiddal írd le, mi alkotja a civilizációt!

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.