If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:8:42

Videóátirat

[David] Üdv, Rosie! [Rosie] Üdv, David! - [David] Amint tudod, én egy kissé ínyenc vagyok. És tudod, az ínyencek mit szeretnek a legjobban? - [Rosie] Enni? - [David] Azt is, de inkább utazni! - [Rosie] (nevet) Az jó. Igen. - [David] Tehát, amit igazán szeretnék: útra kelni és végigjárni a mezőgazdaság kezdetének helyszíneit. Kezdve 11 000 évvel ezelőttől, hogy eljussunk a történelmi korba. Tehát elindulunk az írás előtti neolitikumtól, és végigmegyünk az úton egészen az első városokig. - [Rosie] Remek. - [David] Tehát Rosie, hol kezdjük? - [Rosie] Oké, kezdjük a mai Iraknál, Szíriánál és Törökországnál. - [David] Tehát valahol a „Termékeny Félhold” területén, Kis-Ázsiában. Ez egy nagyon durva általánosítása a régiónak, melyről most beszélünk, minthogy ezt a területet ez egész Föld perspektívájából nézem, országhatárok nélkül. Ami tulajdonképpen ideális, mivel akkor nem voltak nemzetállamok. Itt valójában vizes területek voltak, ahol akkoriban árpa nőtt. - [Rosie] Pontosan ez termett itt. Az emberek földet műveltek, amikor elkezdődött a gazdálkodás. Búzát és árpát termeltek. És állatokat is háziasítottak. Juhot, kecskét, szarvasmarhát és sertést. A legjobb az egészben az, hogy ezeken a helyeken, amiket most áttekintünk, a mezőgazdaság egymástól függetlenül alakult ki. Többek között ezek voltak a mezőgazdaság első megjelenésének helyei a világon. És az itteni emberek egyszerűen maguktól jöttek rá az egészre. - [David] Tehát nem úgy tötént, hogy valaki a Termékeny Félholdból átsétált Mexikóba és azt mondta: „Hé, én feltaláltam ezt a dolgot az árpával, próbáljátok meg a kukoricával." Inkább úgy történhetett, hogy emberek egymástól független csoportjai egymástól függetlenül mind rájöttek erre. - [Rosie] Igen. - [David] Mint ahogy Newton és Leibniz felfedezték az integrálszámítást. - [Rosie] Pontosan. (nevet) - [David] Csak igyekszem összefüggéseket keresni a tudományágak között. - [Rosie] Ez tetszik nekem. - [David] Kösz. Tehát ez itt a legkorábbi, i.e. 9000... - [Rosie] i.e. 9000, a legelső bizonyíték, amit régészek a mezőgazdaságról találtak. - [David[ Oké. - [Rosie] Akkor menjünk a mai Szudán területére, közel a Szahara sivataghoz, annak dél-keleti pereméhez, mert ez egy igen nagy sivatag. - [David] És mondd, itt mi volt a fő termény? - [Rosie] Cirok. - [David] Manapság az USA-ban, a cirkot főleg állati takarmányozásra használják, de lehet belőle csinálni édes szirupot is. Úgy gondolom, az ősi népek ezt valamilyen általános célú alapgabonaként használhatták. - [Rosie] Igen, és a marhát és a juhot is háziasították. - [David] És milyen régen volt ez, Rosie? -[Rosie] I.e. 9000 és 7000 között. - [David] És ott, ahol ma Szudán és Dél-Szudán található. - [Rosie] Igen. - [David] Ok. - [Rosie] Aztán Afrika nyugati részén, a mai Nigéria területén, mintegy ezer évvel később az emberek termeszteni kezdték a jam-gyökeret, az okrát és a fekete szemű babot. - [David] Igen, az okrát. Zöld, hosszúkás a termése. Talán már ettél olyat, nagyon finom. Nyálkás, de ízes a belseje. - [Rosie] Mmmm. - [David] Tudom, hogy ez nem hangzik finomnak, de nagyon fontos a gumbó ételekhez és mindenféle konyha alapjaként. Nagyon aranyos kis virága van. Oké, tehát itt az okra. -[Rosie] Okra, jam és fekete szemű bab. - [David] Azok, akik Amerika déli részén élnek, biztos felismernek sokat ezek közül a zöldségek közül, hiszen részei az ottani konyhának is. Erről majd még beszélünk, ha a több ezer évvel később történtekhez érünk. - [Rosie] Igen, ezeket a terményeket már i.e. 8000-6000 között elkezdték termelni. [David] És mindkettő Afrika szubszaharai részéről való. Hogy a térképen elhelyezzük: a sivatag idáig és idáig húzódik, ezek a régiók itt alatta vannak. - [Rosie] Igen. - [David] Oké. - [Rosie] David, akkor most egy kicsit Kelet-Ázsiába megyünk. - [David] Igen, ez itt a Jangce folyó. - [Rosie] Pontosan. - [David] És mi van itt? -[Rosie] Nos, i.e. 6500 körül a folyó mentén élő emberek elkezdtek rizst termelni. Rizsföldek vannak itt, s a rizs termesztéséhez rengeteg vízre van szükség. Sertést és bivalyt is háziasítottak, és tyúkot is tartottak. Akkor menjünk a Jangce folyótól északra. Kína Sárga-folyóhoz közel eső vidékén i.e. 5500 körül az emberek kölest és szóját kezdtek termelni. - [David] És Rosie, mikor volt a Jangce vidékén a rizstermesztés, a sertés és a bivaly? - [Rosie] I.e. 6500 körül - [David] Értem! Rendben, tehát itt van a köles szára, aztán ezek a nagy, széles szójabab levelek, kis babszemek lógnak le róla. Tehát ez i.e. 5500 körül volt. - [Rosie] Igen, és akkor megyünk tovább Mexikóba, i.e. 4000-be. - [David] Ide, ugye? - [Rosie] Igen, pontosan ide. Tehát itt vannak ezek a kukorica növények, amiről az előző videóban beszéltél. Később az itteniek elkezdtek termelni mindenféle más növényt, babot, paprikát, tökféléket és paradicsomot. De i.e. 4000-ben rengeteg kukoricát termeltek. Tehát i.e. 3000 körül Délkelet-Ázsiában... - [David] Ez Thaiföld, Vietnam, Laosz, Kambodzsa. - [Rosie] Igen, igen. Tehát i.e. 3000-ben ezen a vidéken tárót termeltek. - [David] Igen, a táró magas keményítő tartalmú gyökérnövény. - [Rosie] Táró, jam, kókuszdió, kenyérgyümölcs, banán- és citrusfélék. - [David] Számomra az az érdekes, hogy a citrusfélék kivételével valamennyi termény, amit most említettünk, tehát a rizs, a köles, a búza, az árpa, a jamgyökér, a cirok, a kenyérgyümölcs, a táró, mind tele van keményítővel. - [Rosie] Igen, ezek nagy kalóriatartalmú ételek. - [David] S azt hiszem, ezek olyan dolgok, amelyek életben tudnak tartani egy személyt. - [Rosie] Ez így van. Azt hiszem, amikor az emberek elkezdték a mezőgazdasági termelést, olyan dolgot kellett keresniük, ami leginkább megérte, ami leginkább tápláló, mivel ez ismeretlen terület. Tehát érdemesebb volt azokat a nagy kalóriatartalmú ételeket választani, melyek alkalmasabbak voltak az emberek táplálására. - [David] Akkor most fejezzük be világ körüli túránkat. - [Rosie] Igen, visszamegyünk az amerikai kontinensre, Peruba és az Andok hegységbe. Földművesek burgonyát termesztettek. - [David] Ó, igen. [Rosie] Amit még nem láttunk, s ami fölöttébb érdekes. - [David] A burgonya egy olyan étel, amit ma az egész világon fogyasztanak. Ugyanúgy, mint ezeket a terményeket. Ezen az eldugott kis hegyvidéki területen kezdődött. - [Rosie] I.e. 3000 után. És ez ugyancsak az egyetlen hely az amerikai kontinensen, ahol látjuk állatok háziasításának nyomait ebben az időszakban. A kontinens más részein nem voltak könnyen háziasítható állatok. De itt találunk nyomokat láma, alpaka és még tengerimalac háziasítására is. - [David] Ezeket háziállatként még ma is tartják ezen a területen, beleértve a tengerimalacot is. Ez utóbbi neve kecsuául kuje, és az emberek a húsát ma is fogyasztják. Szívesen meg is kóstolnám. - [Rosie] Ja, én is. - [David] Tehát, Rosie, ez volt a mi világ körüli utazásunk a mezőgazdaság terén. Láthatod, hogy az egész világon, i.e. 9000-től egészen i.e. 3000-ig az emberek a helyi növényzetet alkalmassá tették saját igényeik kielégítésére. És egyes esetekben állatokat háziasítottak, lámát, disznót, juhot és tengerimalacot. - [Rosie] Nagyon jó. Tehát, David, ahogy mondtad, világszerte, ezeken az egymástól független helyeken a mezőgazdasági tevékenység fejlődése figyelhető meg. Miként érintette ezeket a településeket, városokat az, ahogy az emberek az életüket szervezték? - [David] Nos, Rosie, ezt majd egy másik alkalommal beszéljük meg.