A neolitikus forradalom és a mezőgazdaság kialakulása

Ez az idővonal 200 ezer évet fog át, a 200 ezer évvel ezelőtti múlttól máig. Hogy értsd a léptéket: ha kétezer évvel korábbra megyünk vissza, a Római Birodalom idejére, az nagyjából itt lenne az idővonalon. Ha azt kérdezném, mikor épültek a piramisok: az nagyjából ide kerülne az idővonalon. Úgyhogy emberi léptékkel mérve ez nagyon hosszú idő. És nem önkényesen választottam ezt az intervallumot. Úgy gondoljuk, hogy nagyjából 200 ezer éve jelent meg bolygónkon az anatómiailag modern ember, a mi Homo sapiens sapiens alfajunk. Ezeket a kőszerszámokat azért mutatom meg, mert a modern emberiség, sőt a premodern emberiség korszakait e szerszámok fajtáiról nevezték el, melyeket régészeti ásatásokon találtak. Tehát az emberiség előtörténetének vagy történetének nagy része a paleolitikumra, az őskőkorra esik. A paleo azt jelenti, hogy régi, a litikum pedig a követ jelentő görög lithos szóból származik. Tehát paleolitikum. Az őskőkor az emberiség történetének nagy részét kiteszi. Aztán jött a mezolitikum, ezelőtt 15-20 ezer évvel. Azután nagyjából tízezer éve a kövek csiszoltabbakká váltak. Ilyenné. Ezért azt a korszakot, amely tízezer éve, tízezer vagy tizenötezer éve kezdődött – attól függően, hogy a világ mely részét nézzük – neolitikumnak, újkőkornak nevezzük. Neolitikum, ami az újfajta kőre utal. Az idővonal felett azt is megmutattam, hogy nagyobb léptékben mi történik a Föld éghajlatával. Ezek a kék időszakok a jégkorszakok, ezek a vöröses-narancssárga időszakok pedig a jégkorszakok közti időszakok. Láthatod, hogy az utolsó jégkorszak nagyjából 15 ezer éve ért véget, és nagyjából 110 ezer éve kezdődött. Azért ismertetem ezt az egész hátteret az őskőkorral, az újkőkorral és a jégkorszakokkal kapcsolatban, mert az egész emberi történelem valószínűleg legfontosabb eseménysoráról vagy újításáról fogok beszélni. Ez pedig a mezőgazdaság. Mezőgazdaság. Az emberiség történetének jó részében, az őskőkorban, az idővonal nagy részén, 10-15 ezer évvel ezelőttig őseink vadásztak és gyűjtögettek. Ott kellett üldözniük a vadat, ahol az éppen volt, nem tudtak egy helyre letelepedni. Talán voltak néhányan, akik vizek mellett éltek, ahol primitív halászatot folytathattak. De így vadásztak. Gyűjtögettek, ami azt jelenti, hogy összeszedték a bogyókat és a gombákat, ahol csak találták őket. Valószínűleg sok rovart is ettek. Ez történt az emberiség történetének nagy részében. De azután körülbelül 10-15 ezer évvel ezelőtt az emberek elkezdték maguk alakítani a természetet. Ahelyett, hogy azt mondták volna: „eredjünk a vadak nyomába, akármerre is vándorolnak”, azt mondták: „inkább háziasítsuk ezeket az állatokat! Fogjunk néhányat, és kezdjük őket tenyészteni, hogy alkalmasabbak legyenek emberi fogyasztásra, könnyebben lehessen felnevelni őket, és legyenek talán nagyobb méretűek is. Felneveljük őket a tejükért és a húsukért.” Az emberek elkezdték a növények háziasítását is. Ahelyett, hogy azt mondták volna: „szedjük le a bogyókat ott, ahol éppen teremnek”, azt mondták: „inkább ültessünk növényeket, amiket aztán kiszámítható módon learathatunk, így kiszámíthatóbb lesz az élelemellátásunk.” Ez a két dolog tette lehetővé, hogy az emberiség nagyobb népsűrűséget érjen el, elkezdjen letelepedni, letelepedett életmódot folytasson. Ez pedig óriási dolog volt. Csak hogy érzékeltessem, miről van szó, úgy gondoljuk, hogy a bolygónk eltartó képessége vadászó-gyűjtögető népesség esetén tízmillió fő volt. Becslésünk szerint ennyi volt a világ népessége a legutóbbi jégkorszak idején vagy közvetlenül utána. Ez azért volt így, mert egy százfős vadászó-gyűjtögető törzsnek 50-100 négyzetkilométernyi területre volt szüksége, ahol vadászhatott és gyűjtögethetett. Sőt, egyes általam látott becslések szerint 500 négyzetkilométernyire. Ez nagyon nagy területnek tűnhet vadászatra és gyűjtögetésre, de képzeld el, hogy a családoddal az erdőben kell élned! Mennyi ennivalót találnátok? Naponta sok-sok kilométert kellene megtennetek, ha vadászni próbálnátok, naponta sok-sok kilométert kellene megtennetek, ha vadon termő magvakat vagy bogyókat akarnátok összegyűjteni vagy gombákat vagy bármit, vagy ehető rovarokat. De aztán a mezőgazdaság megjelenésével sokszorosára nőhetett a népsűrűség. Ha elindulunk a mezőgazdaság születésétől, ami az újkőkorban történt, – a mezőgazdaság kezdete egybeesik az újkőkorral, gyakran hol ezt, hol azt a kifejezést használjuk. Tehát a 10-15 ezer évvel ezelőtti időszaktól eljutva az ókori Rómáig, nagyjából tízezer év alatt a világ népessége a mezőgazdaságnak köszönhetően robbanásszerűen nőtt 10 millióról nagyjából 250 millióra. Azaz huszonötszörösére. Azt is tudjuk, hogy az ókori Rómától napjainkig, további kétezer év alatt, amikor volt mezőgazdaság, a népesség huszonnyolcszorosára nőtt, exponenciálisan nőtt meg hétmilliárdra. Soha nem jöhetett volna létre ekkora népsűrűség a mezőgazdaság nélkül. Az alapkérdés az, miért pont akkor jelent meg a mezőgazdaság. Az egyik elmélet szerint csupán – és a „csupán”-t idézőjelben értem – néhány ezer évvel a jégkorszak vége után bekövetkezhetett egy – legalábbis emberi szempontól – pozitív éghajlatváltozás. Ez tette lehetővé a mezőgazdaság kialakulását. Ez nagyon észszerű elméletnek tűnik. Mondhatnád, persze, hogy voltak más időszakok is, amikor nem volt jégkorszak, miért nincsenek akkoriból mezőgazdaságra utaló leletek? Erre az egyik általam ismert ellenérv vagy magyarázat az, hogy az anatómiailag modern emberek nagyjából 200 ezer éve kezdtek ugyan megjelenni, de ez nem jelenti azt, hogy a gondolkodásmódjuk vagy az agyuk mérete ugyanolyan volt, mint a modern embereké. Lehetséges, hogy ebben az időben az emberek agya egyszerűen alkalmatlan volt arra, hogy mezőgazdasági művelést folytassanak vagy arról gondolkodjanak. Más elméletek szerint az emberiség vadászattal és gyűjtögetéssel is képes volt az idő múlásával növekedni, és létszáma éppen a legutolsó jégkorszak után közelítette meg a kritikus számot. Ekkor ahhoz, hogy egy újabb emberi lény megszülethessen, egy másiknak meg kellett halnia vagy egy másik nem születhetett meg, mert az élelem mennyisége adott volt a vadászók-gyűjtögetők számára. Mondhatjuk, hogy egyszerűen szükségből egy törzs vagy egy kisebb csoport azt mondhatta, hogy mi lenne, ha elkezdenénk háziasítani néhány szarvasmarhát? Vagy elkezdenénk haszonnövényeket ültetni? Egy csapásra megnőtt volna a népsűrűség és a népességszám. És nem csak túlélniük sikerült volna, hanem konfliktusokban is domináns szerepet játszhattak. Amint megjelent a mezőgazdaság, és elkezdett fejlődni, ahogy említettem, ezek az emberek letelepedtek. Nem volt többé szükségük arra, hogy vándoroljanak. Nem kellett folyamatosan vándorolniuk. Ez lehetővé tette, hogy védelmi építményeket emeljenek. Specializálódhattak, nem kellett mindenkinek (specializáció) nem kellett mindenkinek állandóan az élelmezéssel törődnie. Így kialakulhatott a harcosok csoportja, fejlődhetett a technológia, elsősorban a fegyvergyártás. Ezáltal egy adott törzsnek vagy csoportnak nem csak nagyobb lett a létszáma, hanem meg is tudták védeni a tulajdonukat. Valószínűleg sokkal inkább törődtek is a tulajdonukkal, mivel azon gazdálkodtak, míg a vadászok-gyűjtögetők csak olyan területnek tekintették, amelyen vándorolnak, hogy ennivalót találjanak. Bármi volt is a mezőgazdaság születésének valódi oka, lényeges hatással volt a társadalomra. Nem születtek volna meg a városállamok, ha nincs mezőgazdaság. A városállamokban nagy volt a népsűrűség. Vadászattal és gyűjtögetéssel nem lehetett volna eltartani a lakosságukat. Nem fejlődött volna a technológia, mert ehhez az embereknek több időre és specializálódásra volt szükségük. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a mi modern civilizációnk nem jöhetett volna létre mezőgazdaság nélkül. Nem készíthettem volna el neked ezt a videót, sőt, többségünk nem is születhetett volna meg ezen a bolygón, mert a Föld nem lett volna képes eltartani ezt a valóban hatalmas lélekszámot, ha nincs a mezőgazdaság, sőt a mezőgazdaság folyamatos technológiai fejlődése. Kis dolognak tűnhet, hogy a vadászat és a gyűjtögetés helyébe lépett a mezőgazdaság, de ez egyike volt azoknak a legfontosabb dolgoknak, amelyek a beszéddel és az írással együtt az embereket emberré tette. Hogy hol született meg a mezőgazdaság? Itt láthatók azok a régiók, ahonnan szerintünk a mezőgazdaság ered. Levante, a Földközi-tenger keleti medencéje, a mai Közel-Kelet, Szíria, Izrael, Palesztina, Irak, Törökország dél-keleti része; úgy gondoljuk, itt alakult ki először a mezőgazdaság úgy 10-15 ezer évvel ezelőtt. Úgy gondoljuk, hogy a rizs Kínából származott. Láttam olyan becsléseket, amelyek szerint 6-13 ezer évvel ezelőtt. A burgonya és más haszonnövények többezer éve jelentek meg az Andokban. Ez csak néhány példája azoknak a területeknek, ahol megszületett a mezőgazdaság, mind a növények, mind az állatok háziasítása. Ami érdekes, hogy idővel valószínűleg találunk majd újabb helyeket, ahogy több ásatást végzünk, és több régészeti leletet találunk az ősi mezőgazdasággal és az ősi népekkel kapcsolatban. És még a jelenleg feltételezett, 10-12-15 ezer évvel ezelőtti időpont is valószínűleg kicsit régebbre tolódhat, ahogy egyre régebbi leleteket fedezünk fel. Itt befejezem, de szeretném, ha megjegyeznéd, hogy az emberi történelem nagy részében nem csak durva köveket használtunk fegyverként és szerszámként, hanem állatokat is kergettünk ott, ahol találtuk őket. Nem voltak kiszámítható élelemforrásaink. Gyümölcsöket és magvakat gyűjtöttünk, valamint rovarokat, ahol csak tudtunk, hogy eltartsuk a családunkat. Korlátozott volt az emberiség létszáma. De a jégkorszak vége után nem sokkal minden megváltozott. Bekövetkezett a népességrobbanás, és úgy gondoljuk, hogy ez a mezőgazdaságnak volt köszönhető.