Ha ezt az üzenetet látod, az annak a jele, hogy külső anyagok nem töltődnek be hibátlanul a honlapunkra.

If you're behind a web filter, please make sure that the domains *.kastatic.org and *.kasandbox.org are unblocked.

Fő tartalom

Az írás megjelenése előtti korok története

Honnan tudhatjuk, mi történt az írás feltalálása előtt?

Áttekintés

  • A tudósok meghatározása szerint az emberiség őstörténetét olyan események alkotják, amelyek egy adott kultúrában vagy társadalomban az írásos feljegyzések megjelenése előtt történtek.
  • Az írott történelem időszaka azután kezdődött, hogy egy adott kultúra vagy társadalom feltalálta az írást.
  • A régészek Egyiptomban már i. e. 3200-ból származó írott dokumentumokat is találtak, ettől a dátumtól számítják ott az írott történelem kezdetét.
  • A történészek számára az írásos feljegyzések részletesebb betekintést kínálnak a múltba, mint más források, például régészeti leletek vagy biológiai maradványok.

Mivel foglalkozik a történettudomány?

A történészek mai álláspontja szerint az anatómiailag modern ember a bolygó 4,5 milliárd éves történetéből mintegy 200–300 ezer éve van jelen. És bár a 200 ezer év kevesebb, mint a bolygó történetének húszezred része, ez mégiscsak hosszú idő!
Hogy világossá tegyük, 200 ezer év őseid legalább hatezer generációját jelenti (a nagyszüleid mindössze két generációra vannak tőled). A 200 ezer év emellett csaknem ezerszer olyan hosszú, mint amióta az Egyesült Államok országként létezik. Százszor régebbre nyúlik vissza, mint Jézus születése és a Római Birodalom. És negyvenszer olyan régre, mint amikor a legkorábbi írásos feljegyzések keletkeztek.
Gondolj arra, mi minden történhetett ez alatt az idő alatt: kalandok, szomorú események, környezetváltozás, civilizációk felemelkedése és bukása. A történészek kiváltságos szerepe, hogy tanulmányozhatják mindezt a hatalmas eseménytárat, melyen az emberiség átment.

Írásos feljegyzések

Történészként legfontosabb eszközünket az elődeink által leírtak jelentik. Sőt ez az, ami a történettudományt definiálja és megkülönbözteti a régészettől és az antropológiától. Például a régészek által Egyiptomban felfedezett legősibb írásos feljegyzések több mint ötezer éve keletkeztek; létrejöttük időpontja a világ e részét illetően az (őskortól megkülönböztetett) írott történelem kezdetének jelenleg elfogadott dátuma. Természetesen lehet, hogy egy nap találunk régebbi feljegyzéseket is.
De az írásos anyagokkal is elővigyázatosan és gondosan kell eljárnunk. Az írás készülhetett olyan holt nyelven, amelyről keveset tudunk. Ha pedig egy törzs legyőzött egy másikat, előfordulhatott, hogy a győztes elfogultan, egyoldalúan számolt be a történtekről.
A történeteket gyakran csak több generációval az után foglalták írásba, hogy szájról szájra jártak, és minden mesélő, tudatosan vagy sem, változtatott rajta. Még akkor is, ha valami csak tegnap történt, két közvetlen szemtanú is teljesen másképp érzékelheti azt, hogy mi, hogyan és miért történt.
Nem nehéz belátni, hogy az őskort, vagyis az írásos feljegyzések megjelenése előtti eseményeket illetően még nehezebb a helyzet. De azért számos eszközünk van. A régészek ősi épületeket és temetkezési helyeket tudnak kiásni, következtethetnek az emberek életmódjára a fosszíliákból (például emberi maradványokból) és a tárgyi leletekből (amiket emberek készítettek). A régészek több módszerrel is megbecsülhetik a fosszíliák és a tárgyak korát.
A szénizotópos kormeghatározás a fosszíliákban található radioaktív szén mennyiségét méri a célból, hogy időben elhelyezhesse őket. A tárgyak korát úgy is meg lehet állapítani, hogy meghatározzák annak a talajrétegnek a korát, amelyben a tárgyakat találták. Ez a módszer a sztratigráfia (rétegtan), ami a latin stratum (réteg) szóból származik.
A nyelvészek gyakran a modern élő nyelvek hasonlóságaiból kiindulva tudnak következtetni egyes népek lehetséges vándorlási útvonalaira és kapcsolataira.
A genetikusok pedig a mai népek genetikai egyezései és különbözőségei alapján tudják feltárni, hogyan népesíthette be a Földet az emberiség és hogyan keveredhetett egymással.1

Marad még bizonytalanság

Ezeket a részleteket összerakva meglepően sokat tudhatunk meg a távoli múltról. De nem engedhetjük meg magunknak, hogy eszközeink és tudásunk birtokában elbízzuk magunkat. Minden egyes történelmi bizonyítékot és forrást szükséges közelről megvizsgálni, értelmezni, összefüggésbe helyezni és más forrásokkal összevetni. Ez a fajta kritikai gondolkodás a történészek eszköztárának fontos eleme.
Azonban még ma is csak egy apró töredékét ismerjük mindannak, ami történt. Ráadásul ismereteink jó része akár téves is lehet, mert tudásunk elkerülhetetlenül részleges és hiányos. Sok olyan dolog van, amit a történészek ma készpénznek vesznek, de a jövőbeni történészek az újabb eszközök és bizonyítékok alapján meg fognak kérdőjelezni.
A skóciai Whithorn Priory területén lévő ásatáson talált csontvázak fényképe. A kép forrása: Wikimedia Commons.

Mit gondolsz?

  • Az őskort és az írott történelmet valóban úgy kellene-e szétválasztani, ahogyan ma tesszük – azaz úgy, hogy az őskor az írás megjelenése előtti, az írott történelem pedig az az utáni korszak?
  • Milyen más módokon tudnák a régészek és a történészek a múltat felosztani?
  • Szerinted mennyi információra – tárgyakra, fosszíliákra vagy más bizonyítékokra – van szükség ahhoz, hogy valami „megismerhető” legyen”?

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.