A Homo sapiens és őseink vándorlásai

Mielőtt olyan történeteket mesélnénk, melyekből összeáll a világtörténelem, célszerű feltenni a kérdést: hol kezdjük? Hol kezdődött az emberiség története?

A Homo sapiens faj a hominidák családjába tartozik, melyen belül a legkorábbi emberszerű élőlények csoportját a hominin vonal képviseli. Régészeti és antropológiai leletek alapján úgy véljük, hogy a hominin fajok valamikor 2,5 - 4 millió évvel ezelőtt Afrika keleti és déli területein váltak el az egyéb főemlősöktől. Bár a hominin csoporton belüli fajok között jelentős különbségek voltak, valamennyiükre jellemző volt a bipedalizmus, vagyis a két lábon, felegyenesedve járás képessége.$^1$start superscript, 1, end superscript

A tudósoknak számtalan elméletük van arról, hogy miért alakultak ki a korai hominin fajok. Ezek közül az egyik, a szárazsági hipotézis azt sugallja, hogy ezek a fajok jobban alkalmazkodtak a száraz klímához, és evolúciójuk akkor indult meg, amikor az afrikai száraz szavannai területek terjedni kezdtek.

A szavanna hipotézis szerint a korai, fán lakó hominineket azok a környezeti változások kényszerítették lakhelyük elhagyására, melyek következtében az erdős területek összezsugorodtak és a szavanna területek kiterjedtebbé váltak. A szavanna hipotézis szerint ezek a változások késztették őket arra, hogy talajszinti életvitelt folytassanak, és mászás helyett felegyenesedett testtel járjanak.$^2$squared

A hominin fajok tovább fejlődtek, és sajátos jellemzőket alakítottak ki. Agyi kapacitásuk nőtt, és közel 2,3 millió évvel ezelőtt egy Homo habilis néven ismert hominin egyszerű eszközöket kezdett készíteni és használni. Egymillió évvel ezelőtt egy bizonyos hominin faj, a Homo erectus Afrikából Eurázsia irányába kezdett vándorolni, ahol tovább fejlődött, például már képes volt a tűz használatára.$^3$cubed

Noha egykor sok hominin faj létezett, csak egy maradt fenn: a Homo sapiens. A kihalás az evolúció természetes része. Azt továbbra is kutatják, vajon miért nem maradt fenn a többi hominin faj. Létezik néhány elképzelés arra, hogy egyes fajok miért voltak kevésbé sikeresek a túlélésben, mint mások. Ilyen például az alulmaradás az élelemért folytatott versenyben, a klímaváltozás vagy a vulkánkitörések.$^4$start superscript, 4, end superscript

70-100 ezer évvel ezelőtt a Homo sapiens elkezdett kivándorolni az afrikai kontinensről, és kezdte benépesíteni Európa és Ázsia egyes részeit. Ausztráliát kenukkal érték el, nagyjából 35-65 ezer évvel ezelőtt.

A szárazföldeket és a klímát tanulmányozó kutatók kimutatták, hogy a pleisztocén jégkorszak idején, mintegy 13 ezer évvel ezelőtt egy szárazföldi híd keletkezett, amely Ázsiát összekötötte Észak-Amerikával (Alaszkával). Egy széles körben elfogadott migrációs elmélet szerint ezen a szárazföldi hídon haladtak át azok az emberek, akik aztán Észak- és Dél-Amerikában telepedtek le.$^6$start superscript, 6, end superscript

Hogy voltak képesek őseink ilyen nagy teljesítményre, és miért döntöttek úgy, hogy elhagyják lakhelyüket? A nyelv fejlődése 50 ezer évvel ezelőtt lehetővé tette, hogy az emberek terveket szőjenek, problémákat oldjanak meg és hatékonyan szervezzék tevékenységüket. Nem ismerhetjük a pontos okát annak, hogy az első emberek miért hagyták el az afrikai földrészt, de valószínűleg összefüggésben áll a környékükön található természeti erőforrások (például az élelem) elapadásával és a maradék erőforrásokért folytatott versengéssel. Amint az emberek képesek voltak hangot adni aggodalmaiknak és terveket tudtak készíteni, módjukban állt közösen mérlegelni, vajon a lakóhelyük jelentette kényszerítő körülmények súlyosabbak-e, mint az annak elhagyásából és új lakhely kereséséből eredő kockázatok.

Amikor az emberek Afrikából hidegebb éghajlatú területekre vándoroltak, állati bőrökből készítettek maguknak ruhát, és tüzet gyújtottak, hogy melegedjenek; télen gyakran folyamatosan életben tartották a tüzeket. A kifinomult fegyverek, mint a dárdák, íjak és nyilak lehetővé tették, hogy nagy testű emlős állatokat hatékonyan ejtsenek el. Az éghajlati változások és ezek a vadászati módszerek együttesen hozzájárultak az óriási szárazföldi emlősök, mint a mamut, óriáskenguruk vagy masztodonok kipusztulásához. A nagy testű emlősök számának csökkenése viszont a vadászok számára megszerezhető zsákmány mennyiségét korlátozta.

Amellett, hogy az emberek állatokat ejtettek el élelemszerzési és önvédelmi célokból, a föld erőforrásait új módon kezdték használni, amikor félállandó településeket hoztak létre. Az emberek a nomád életmódról kezdtek átállni állandó otthonok kialakítására, amihez helyi természeti erőforrásokat használtak fel. A félállandó települések voltak a letelepedett közösségek és a mezőgazdasági tevékenység fejlődésének építőkockái.$^8$start superscript, 8, end superscript

Mit gondolsz, miért a Homo sapiens az egyetlen túlélő emberi faj?

Mit gondolsz, a környezet milyen hatást gyakorolt az emberi evolúcióra? Milyen hatást gyakorolt az emberi evolúció a környezetre?

Milyen tudásra volt szüksége az emberi fajnak a Föld benépesítéséhez?