Tanári útmutató: Bevezetés a JS-be – Objektum-orientált tervezés

Mit fognak megtanulni a diákok?

• Hogyan definiálhatnak objektumokat a JavaScript prototípus rendszerének használatával, hogy adott objektum több példányát is létrehozhassák programjukban.
• Hogyan hozhatnak létre az objektumokhoz metódusokat, amiket az összes példány tud használni.
• Hogyan definiálhatnak olyan objektumot, ami egy másikból öröklődik - ezáltal a szülő metódusait is tudja használni, úgy, hogy közben saját, újabb metódusokat is definiálhatunk nekik.

A diákok az alábbiakhoz hasonló kódok megírására lesznek képesek:

Mi okozhat nehézséget a diákoknak?

• A legtöbb diáknak gondot okozhat az objektum-orientált programozás fogalmának és szintaktikájának megértése JavaScriptben. Az objektum-orientált programozás számos programnyelvben alkalmazott technika, de a JavaScriptben különösen trükkös.
• A diákban felmerülhet a kérdés, miért ilyen fontos az objektum-orientált programozás, és megéri-e energiát fektetni a megtanulásába. Az OO olyan technika, amely a programok méretének és komplexitásának növekedésével egyre fontosabbá válik, és különösen hasznos azon programtípusok esetén, amelyek népszerűek a Khan Academyn – például a játékok és természet-szimulációk. Ezek a programok mind tartalmaznak objektumokat fogalmi szinten – például akadályokat és avatárokat a játékokban, részecskéket és kibocsátókat a szimulációkban. Lehet programokat írni kizárólag függvények használatával, de gyakran egyszerűbb ezeket objektum-orientált szemléletet használva megírni, mert így könnyen újrahasználhatunk hasonló funkciókat a hasonló objektumokon.
• Sok diáknak fejtörést okoz a this kulcsszó használata. Az objektum ezzel hivatkozik önmagára – más programnyelvekben ez self vagy me. Ezt kell használnunk akkor, amikor egy olyan változót szeretnénk elérni, ami az objektum egyik tulajdonsága, nem pedig lokális vagy globális változó.
• A diákok összekeverhetik az objektum definícióját az objektum példányaival. A megkülönböztetésben segíthet, ha odafigyelnek a kisbetű-nagybetűkre. Nagybetűt használunk az objektum-típusok definiálásához, mint például a Winston, és kisbetűt, amikor példányokat hozunk létre a típushoz, például winstonTeen és winstonAdult. Emlékeztesd őket, hogy az első lépés az objektum-típus definiálása (Winston), és csak ezt követően tudják létrehozni az új példányokat a típus alapján (winstonTeen, winstonAdult).
• Előfordulhat, hogy a diákok véletlenül előbb definiálják az objektum metódusait, mint az objektum konstruktort. Elsőként az objektum konstruktort kell definiálni, és utána a metódusokat.
• A diákoknak nehézséget okozhat az objektumok öröklődésének megértése JavaScriptben, még akkor is, ha már meg tudják írni az ehhez szükséges kódsorokat. Segíthet, ha sorról-sorra megbeszélitek a kódot, és elolvassátok az öröklődésről szóló interaktív videós anyag alatt, a válaszok szekcióban szereplő különféle magyarázatokat.

Kiegészítő módszer: Vitaindító kérdések

• Beszéljétek meg, hogy az állatok fogalmát hogyan programoznátok le OO (objektum-orientált) programozással! Milyen tulajdonságokat és metódusokat definiálnátok egy Állat objektumhoz? Milyen objektumok örökölnének az Állattól, és milyen tulajdonságokkal és metódusokkal rendelkeznének? Ugyanezt megvitathatjátok más objektumok kapcsán, például: Autók, Fák, Könyvek, Alakzatok. Nincsen helyes válasz, hiszen a kódolás megvalósítása nagyban függne az applikációtól/játéktól, de ez a feladat hasznos az objektum attribútumainak, viselkedésének és öröklésének végiggondolása szempontjából.