Bevezetés a kivonásba

Gondoljuk végig, hogy mit jelent számokat kivonni egymásból! Mondjuk, hogy ki akarok vonni négyből hármat! Ezt fel is írom ide: tehát négyből ki szeretnék vonni hármat. Elképzelheted ezt úgy, hogy van négy valamink, van négy dolgunk, ami legyen most négy rózsaszín pötty. Ide is teszem őket: egy, kettő, három és négy. Itt van tehát négy pötty, négy dolog, és amikor azt mondom, hogy négyből ki akarok vonni hármat, akkor azt úgy is el lehet képzelni, hogy három dolgot elveszek a négy dologból. Nézzük akkor! Elveszek egy dolgot, elveszek két dolgot és elveszek három dolgot. Tehát elvettünk egyet, kettőt, hármat. És akkor most hány maradt? Hát ha négy dologgal kezdtem, és ebből elvettem, ebből kivontam hármat, akkor egy maradt. Négyből három egyenlő eggyel. Tehát egyet kaptam. Négyből három egyenlő eggyel. Csináljunk most meg egy másik kivonást! (Csak csinálok először egy kis helyet...) Tehát, mondjuk azt, hogy meg szeretném tudni, hogy hány lesz (és ezt most egy kérdőjellel fogom jelölni, ezt, hogy hány lesz, hogy mekkora lesz az a szám), tehát, hogy van egy ismeretlen szám és ez az ismeretlen szám, ez egyenlő lesz ötből kettővel. Ugyanúgy, mint az előbb, mondhatom azt, hogy van öt dolgom, (ugye, ez az ötös szám azt jelenti), és ebből el akarok venni kettőt. És ami ezen az oldalon van, az lesz az a szám, ahány dolog maradt, miután az ötből elvettem kettőt. Tehát van egy, kettő, három, négy, öt dolgom, öt rózsaszín pöttyöm megint, és ebből elveszek kettőt. Egyet és kettőt. Egy, kettő. És most hány rózsaszín pötty maradt? Hát azok maradtak, amik ezen az oldalon vannak, itt! Számoljuk meg őket! Egy, kettő, három maradt. Három dolog maradt az eredeti ötből. Tehát hány egyenlő ötből kettővel? Három. Ötből kettő egyenlő hárommal. Ki is törlöm a kérdőjelet, és beírom a helyére a hármast. Tehát: három egyenlő ötből kettővel, de azt is mondhatjuk, hogy ötből kettő egyenlő hárommal.