Fő tartalom
5.-6. évfolyam
Tantárgy/kurzus: 5.-6. évfolyam > 3. témakör
18. lecke: A tört mint osztás- Törtek értelmezése osztásként
- Törtek létrehozása úgy, hogy egész számokat osztunk el egymással
- A tört mint osztás
- A törtek értelmezése osztásként szöveges feladatokban
- Tört értelmezése osztásként, vegyes számok képzése
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
Törtek értelmezése osztásként
Megmutatjuk, hogy a/b és a:b egyenértékűek. A törtvonal és az osztásjel ugyanazt jelenti. Készítette: Sal Khan.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Amikor először beszéltünk
a szorzásról és az osztásról, akkor láttuk, hogy ezek fordított műveletek. Vagy úgy is tekinthetünk rájuk, hogy ezek semlegesíthetik egymást. Ha mondjuk vesszük a 2・4-et,
akkor ennek az egyik értelmezése az, hogy van 4 csoport, ami kettesekből áll. Itt van egy kettes csoport, két kettes csoport, 3 kettes csoport és négy kettes csoport. Jó sok videóval ezelőtt pedig megtanultuk, hogy ez természetesen
egyenlő lesz 8-cal. Nagyon hasonló gondolatot
fejezünk ki az osztással is. Itt kezdjünk 8 dologgal: kezdjünk 1, 2, 3, 4, 5
6, 7, 8 dologgal. Úgyhogy most 8-cal kezdünk, és próbáljuk ezt meg
4 csoportra osztani, 4 azonos csoportra. Itt van 1 azonos csoport,
2 azonos csoport, 3 azonos csoport és
4 azonos csoport. Láthatjuk, hogy amikor
elkezdjük felosztani a 8-at 4 egyenlő csoportra,
akkor mindegyik csoportban 2 dolog lesz. Valószínűleg már látod
is a kapcsolatot. 2 ・ 4 = 8, és nyolc osztva néggyel, az kettő. Egyébként, ha a 8-at
2-vel osztanánk, akkor 4-et kapnánk. És ez általában így működik. Ha egy számot megszorzunk egy másik
számmal, akkor kapunk egy eredményt. És ha azt az eredményt elosztjuk az
összeszorzott számok valamelyikével, akkor a másikat fogjuk
eredményül kapni. És ez a törtekre is vonatkozik. Nézzük is meg, hogy
hogyan működik a törtekkel! Vegyük mondjuk az 1/3-ot példának! És mondjuk, hogy ezt meg akarjuk
szorozni 3-mal! Szemléltetésnek iderajzolok egy ábrát. Ideteszek egy téglalapot, és tegyük fel, hogy ez
a téglalap jelenti az egy egészet. Bejelölöm rajta a harmadokat, és aztán
besatírozom az egyharmadát ennek, azaz ez lesz 1/3. Ezt szoroztuk meg 3-mal, úgyhogy lesz három ilyen 1/3-unk, ami pedig úgy nézne ki, hogy
ehhez az 1/3-hoz hozzáadunk egy másik 1/3-ot, plusz még egy 1/3-ot. Ez itt az első 1/3, ez a második 1/3,
ez pedig a harmadik 1/3. Ezzel pedig megkaptuk az egészet. Ez 3/3, ami ugyanaz, mint 1 egész. Azaz, ez egyenlő lesz 1-gyel. És ugyanazt a logikát
követve, mint az előbb, ha 1/3・3 = 1,
akkor ez azt jelenti, hogy ha az 1-et elosztjuk 3-mal, akkor az egyenlő lesz 1/3-dal. Ez egyenesen következik abból, ahogy eredetileg
a törtekről gondolkodtunk. Legelőször úgy gondoltunk
a törtekre, hogy kezdtünk
egy egésszel, és az egész legyen az 1. És aztán osszuk fel ezt
3 egyenlő részre, pont úgy, ahogy a 8-at is
felosztottuk 4 egyenlő részre. Szóval, ha ezt az egy egészet felosztjuk
3 egyenlő részre, akkor mindegyik rész
pontosan 1/3 lesz. És ez egy érdekes
kérdéshez vezet, ami lehet, hogy már neked is
kezd körvonalazódni. Figyeld meg, hogy 1 a számláló,
3 a nevező, és épp most írtuk le itt fent, hogy ez egyenlő lesz
a számláló osztva a nevezővel. 1/3 az ugyanaz, mint 1 osztva 3-mal. Ez vajon minden esetben
igaz a törtekre? Próbáljuk ki ugyanezt
egy másik törttel! Vegyük mondjuk a 3/4-et,
és szorozzuk meg 4-gyel! És most meglátjuk,
hogy tudok-e 1/4-et rajzolni. És ezt egy másik színnel fogom csinálni. Mondjuk, hogy ez a
téglalap itt egy egész, és 4 egyenlő részre fogjuk osztani. Felosztjuk negyedekre. Ki is másolom ezt,
hogy tudjam többször használni. Nézzük, másolás. Rendben. Szóval a 3/4. Ez 4 egyenlő rész itt,
és a 3/4 ezek közül 3-at jelent, 1, 2, 3. De most meg kell szoroznunk ezt 4-gyel, megszorozzuk a 3/4-et
4-gyel, úgyhogy lehet már észrevetted te is,
de szükségünk lesz még néhány egészre. Úgyhogy be is illesztek ide mégegy egészet! Ez itt ugye az egyszer 3/4. És a következő 3/4-et már
más színnel fogom csinálni, csak hogy meg lehessen különböztetni! Ez itt egy 1/4, ez itt a második 1/4,
és ez a harmadik 1/4. És ezzel meg is van a második 3/4-ünk. De hogy még egyértelműbb legyen, be is jelölöm őket külön. Ez itt az első 3/4,
és ez pedig itt a második 3/4. Most pedig csináljuk meg ugyanezt a
harmadik 3/4-del! Ehhez egy újabb egészet kell
ide tennünk. Ez lesz a harmadik háromnegyedünk, és ezt
megint egy másik színnel fogom csinálni. Itt az első 1/4, a második 1/4 és
a harmadik 1/4. Itt kékkel megvan még egy 3/4-ünk, de négy 3/4-re van szükségünk,
mert ugye néggyel szoroztunk, és ezt az utolsót mondjuk
fehérrel fogom csinálni. Itt van egy 1/4, két 1/4 és
három 1/4. És ezzel most már meg is van
mind a négy 3/4-ünk. Itt van egy 3/4, két 3/4,
három 3/4 és négy 3/4. És mit kaptunk, amikor megszoroztuk
a 3/4-et néggyel? Láthatjuk a rajz alapján is: 3 egész lett. Azaz, ez itt egyenlő 3 egésszel. Ha pedig a 3/4-szer 4 egyenlő 3-mal, akkor az azt jelenti, hogy ha a 3-at
elosztom 4-gyel, az 3/4 lesz. Ismét ugyanaz a logika. A 3/4 ugyanannyi, mint 3 osztva 4-gyel. És ez általánosan igaz. A törtvonal osztásnak is tekinthető. És ha jól megnézzük ezt az ábrát, ezt láthatjuk is. A 3 egésszel kezdtünk, és 4 egyenlő csoportra
akarjuk ezt osztani, és itt van 1 csoport, 2 csoport,
3 csoport és 4 csoport, akkor mindegyik csoportban 3/4 lesz.