Fő tartalom
5.-6. évfolyam
Tantárgy/kurzus: 5.-6. évfolyam > 3. témakör
15. lecke: Törtek szorzása- Két tört szorzása: bevezetés
- Két tört szorzása ábrák segítségével
- Két tört szorzása számegyenes segítségével
- Törtek szorzása ábrák segítségével
- Két törtszám szorzata: 5/6 · 2/3
- Törtek szorzása
- Téglalap területének kiszámítása, ha az oldalak hossza törtszám – 1.
- Téglalap területének kiszámítása, ha az oldalak hossza törtszám – 2.
- Téglalap területének kiszámítása, ha az oldalak hossza törtszám
- Összefoglalás: törtek szorzása
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
Két tört szorzása: bevezetés
Bevezetjük, hogyan szorzunk össze két törtet. Készítette: Sal Khan.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Gondolkodjunk el azon, hogy mit is jelent
megszorozni a 2/3-ot a 4/5-del. Egy korábbi videóban már láttuk, hogy hogyan tudjuk
ezt kiszámolni. Ez egyenlő lesz – a számlálóban csak összeszorozzuk a számlálókat, tehát ez 2-szer 4 lesz, a nevezőben pedig csak
összeszorozzuk a nevezőket, így ez 3-szor 5 lesz. Tehát a számláló 8 lesz, a nevező pedig 15. És ez nagyjából annyira egyszerű,
amennyire csak lehet, a 8-nak és a 15-nek
nincs más közös osztója, csak az 1, tehát ez ennyi, ez 8/15. De miért van ez így?
Miért vannak ennek értelme? Ahhoz, hogy átgondoljuk, ábrázolni fogjuk, méghozzá kétféleképpen. Rajzoljuk le a 2/3-ot! Elég nagyra fogom rajzolni. Lerajzolom a 2/3-ot,
és veszem a 4/5 részét. Tehát ez lesz a 2/3,
jó nagyra rajzolom, Ez a 2/3, ez belőle 1/3, ez itt a 2/3. Csinálhattam volna egy kicsit ügyesebben, hogy legalább látszatra egyformák legyenek. Inkább megpróbálom még egyszer, tehát itt vannak a harmadok, ezek közül kettő jelenti a 2/3-ot, egy és kettő. Az egyik módja annak, ahogy
a 2/3-szor a 4/5-öt elképzelhetjük, hogy ez ennek a 2/3-nak a 4/5 része. És hogyan osszuk fel
ezt a 2/3-ot ötödökre? Mi lenne, ha minden egyes részt
felosztanánk 5 egyforma részre? Csináljuk is így, osszuk fel mindegyiket 5 egyenlő részre! 1, 2, 3, 4, 5. 1, 2, 3, 4, 5. És ha nagyon akarom, még ezt is
feloszthatom 5 részre: 1, 2, 3, 4, 5. És ennek a résznek szeretnénk
a 4/5-ét venni. Hány ötödünk van itt? 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10. De vigyáznunk kell, mert ezek igazából nem ötödök, hanem tizenötödök, mert az egész az ez, úgyhogy valójában azt kellene kérdeznünk,
hogy hány tizenötödünk van itt? Ez a szám ugye innen jön, nézzük csak: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10,
11, 12, 13, 14, 15. És úgy lettek ezek a tizenötödök, hogy itt harmadok voltak, fogtam ezeket a harmadokat, szétosztottam őket öt egyenlő részre, így lett ötször annyi részem. 3-szor 5 az 15. De mi most a 4/5 részét
szeretnénk ennek itt. Ez itt a 10/15, ami ugye ugyanannyi, mint a 2/3. Ha ennek a 4/5-ét szeretnénk venni, akkor az 8 lesz ezekből a részekből. Tehát 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8. A 15-ből vettünk 8-at, vagyis ez 8/15. De fordítva is gondolkozhattunk volna. Kezdhettük volna az ötödökkel. Lerajzolom így is. Megrajzolom az egészet, ez itt az egész. Felosztom öt egyenlő részre, már amennyire sikerül egyformára
rajzolnom az 5 egyenlő részt: 1, 2, 3, 4, 5. 4/5, beszínezünk 4 részt ezekből, 4-et az 5 egyenlő részből. ... 3, 4. És most ennek a 2/3 részét szeretnénk. Ezt hogy csináljuk? Hát úgy, hogy felosztjuk
az 5 rész mindegyikét 3 egyenlő részre! Így lényegében most újra
meglesznek a tizenötödjeink. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9,
10, 11, 12, 13, 14, 15. A 2/3 részét szeretnénk venni
ennek a sárga területnek. Nem az egésznek vesszük a 2/3 részét, a 4/5-nek vesszük a 2/3-át. Tehát hány tizenötödünk van itt? 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12. Ha van valamiből 12, és annak a 2/3-át szeretnénk venni,
akkor 8-at fogunk venni közülük. Tehát:
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, vagyis 8 tizenötöd. És ugye mindkét úton ugyanarra
az eredményre jutottunk. Az egyik módszer szerint
vettük a 2/3-nak a 4/5-ét, a másik módszer szerint pedig
a 4/5-nek vettük a 2/3-át.