Fő tartalom
Az algebra alapjai
Tantárgy/kurzus: Az algebra alapjai > 3. témakör
4. lecke: Egyenletrendszer megoldásainak a száma- Egyenletrendszer megoldásainak a száma: gyümölcsárak 1.
- Egyenletrendszer megoldásainak a száma: gyümölcsárak 2.
- Egyenletrendszer megoldása: konzisztens vagy inkonzisztens
- Egyenletrendszer megoldása: függő vagy független
- Egyenletrendszer megoldásainak a száma
- Egyenletrendszer megoldásai számának meghatározása grafikusan
- Egyenletrendszer megoldásai számának meghatározása grafikusan
- Egyenletrendszer megoldásai számának meghatározása algebrailag
- Egyenletrendszer megoldásai számának meghatározása algebrailag
- Hány megoldása van egy egyenletrendszernek, ha van legalább kettő?
- Egyenletrendszer megoldásainak a száma – összefoglalás
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
Egyenletrendszer megoldása: konzisztens vagy inkonzisztens
A konzisztens egyenletrendszernek van legalább egy megoldása, az inkonzisztens egyenletrendszernek nincs megoldása. Nézz meg egy példát, amelyben megvizsgáljuk, hogy az egyenletrendszer konzisztens vagy inkonzisztens. Készítette: Sal Khan és Monterey Institute for Technology and Education.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Az alábbi elsőfokú
egyenletrendszer konzisztens vagy inkonzisztens? Megadták, hogy
x + 2y = 13, és 3x - y = -11. A kérdés megválaszolásához tudnunk kell, mit jelent az, hogy konzisztens
vagy inkonzisztens. Tehát a konzisztens
egyenletrendszernek van legalább egy megoldása, az inkonzisztens
egyenletrendszernek pedig – gondolhatod –
nincs megoldása. Ha az ábrázolására gondolunk, hogy nézne ki a konzisztens
egyenletrendszer grafikonja? Hadd rajzoljak egy nagyon
elnagyolt ábrát! Tehát ez az x tengely,
ez az y tengely. Ha van két különböző egyenes,
amelyek metszik egymást, akkor ez konzisztens lenne. Itt van egy egyenes,
és itt van egy másik egyenes. Világos, hogy ez az
egy megoldás van, ahol a két egyenes metszi egymást, tehát ez konzisztens lenne. Akkor is konzisztens lenne
az egyenletrendszer, ha ugyanaz lenne az egyenesük, mert akkor egy csomó
közös pontjuk lenne, végtelen sok közös
pontjuk lenne. Mondjuk, az egyik egyenes
így néz ki, és a másik egyenes pontosan
ugyanez az egyenes, pontosan itt van rajta. Ennek a két egyenesnek minden
pontja közös, tehát ez is konzisztens lenne. Az inkonzisztens
egyenletrendszernek nem lenne megoldása. Ismét megrajzolom a tengelyeket. Ennek nem lesz megoldása. Az egyetlen lehetőség arra, hogy van két egyenes
két dimenzióban, és nincs megoldás, az az,
hogy nincs közös pontjuk, vagyis párhuzamosak. Tehát az egyik egyenes
kinézhet így, és a másik egyenesnek ugyanakkora lenne
a meredeksége, de el lenne tolva, ennek más lenne
az y tengelymetszete, tehát így nézne ki. Tehát így nézne ki egy inkonzisztens
egyenletrendszer, az egyenesek párhuzamosak
lennének. Ez itt inkonzisztens. Szóval azt csinálhatjuk, hogy nagyjából ábrázoljuk
ezt a két egyenest, és megnézzük,
metszik-e egymást. Egy másik módszer, hogy
megnézheted a meredekségeket, és ha ugyanaz a meredekségük,
és különböző az y tengelymetszetük, akkor az egy inkonzisztens
egyenletrendszer lenne. De ábrázoljuk az egyeneseket! Megrajzolom az x tengelyt,
és megrajzolom az y tengelyt. Ez az x és ez az y. Többféleképpen is
csinálhatnánk. A legegyszerűbb módszer az, hogy
keresünk két olyan pontot az egyeneseken, amelyek kielégítik az egyenletüket, ennyi elég az egyenes megadásához. Az elsőhöz készítsünk
egy kis táblázatot, x és y. Ha x = 0, akkor 2y = 13, vagyis y = 13/2, ami ugyanaz,
mint 6 egész 1/2. Tehát ha x = 0, akkor y = 6 1/2. Bejelölöm itt, ez a (0; 13/2) pont. Aztán nézzük, mi a helyzet,
ha y = 0. Ha y = 0, akkor 2y is 0. x = 13. Tehát a (13; 0) pont lesz. Ez a (0; 6 1/2), ezért a (13; 0) körülbelül itt lenne. Csak hozzávetőlegesen csináljuk,
(13; 0). Tehát ez az egyenes... ez az egyenlet ezzel
az egyenessel szemléltethető. Megpróbálom a lehető legjobban
megrajzolni. Valahogy így nézne ki. Most pedig foglalkozzunk ezzel! Ismét csináljunk egy kis táblázatot,
x és y. Tulajdonképpen csak keresek
két pontot ezen a grafikonon. Tehát ha x = 0, akkor
3-szor 0 az 0, azt kapjuk, hogy
-y = -11, vagyis y = 11. Tehát ez a (0; 11) pont, talán itt van. A (0; 11) pont rajta van
ezen az egyenesen. Aztán ha y = 0,
akkor 3x - 0 = -11,
vagyis 3x = -11. Ha elosztjuk mindkét oldalt
3-mal, azt kapjuk, hogy
x = -11/3. Ez pontosan ugyanaz, mint
-3 egész 2/3. Tehát ha y = 0, akkor x = -3 2/3. Talán ez itt kb. 6, úgyhogy a -3 2/3
nagyjából itt lenne. Tehát ez a (-11/3; 0) pont. Így a második egyenlet
valahogy így fog kinézni. Most már világos – lehet, hogy nem
lett tökéletes, ahogy szabad kézzel rajzoltam –, világos, hogy a két egyenes
metszi egymást. Itt metszik egymást. És a válasz a kérdésre – még csak meg sem kell
keresni azt a pontot, ahol metszik egymást,
csak azt kell látni nagyon világosan, hogy a két egyenes metszi egymást. Tehát ez egy konzisztens
egyenletrendszer, egy megoldása van. Akkor konzisztens, ha legalább egy
megoldása van. Még egyszer: az egyenletrendszer
konzisztens.