Fő tartalom
Az algebra alapjai
Tantárgy/kurzus: Az algebra alapjai > 3. témakör
4. lecke: Egyenletrendszer megoldásainak a száma- Egyenletrendszer megoldásainak a száma: gyümölcsárak 1.
- Egyenletrendszer megoldásainak a száma: gyümölcsárak 2.
- Egyenletrendszer megoldása: konzisztens vagy inkonzisztens
- Egyenletrendszer megoldása: függő vagy független
- Egyenletrendszer megoldásainak a száma
- Egyenletrendszer megoldásai számának meghatározása grafikusan
- Egyenletrendszer megoldásai számának meghatározása grafikusan
- Egyenletrendszer megoldásai számának meghatározása algebrailag
- Egyenletrendszer megoldásai számának meghatározása algebrailag
- Hány megoldása van egy egyenletrendszernek, ha van legalább kettő?
- Egyenletrendszer megoldásainak a száma – összefoglalás
© 2023 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
Egyenletrendszer megoldásainak a száma: gyümölcsárak 1.
Sal mutat egy példát olyan egyenletrendszerre, amelynek nincs megoldása. Készítette: Sal Khan.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
A király tanácsadója, Arbegla figyeli az egész beszélgetést
közted, a király és a madár között. És kezd egy kicsit féltékeny lenni, mert ő lenne a királyság bölcse,
a király legközelebbi tanácsadója. Úgyhogy előrelép, és azt mondja: – Jó, ha te és ez a madár
olyan okosak vagytok, mi lenne, ha megfejtenétek
a gyümölcsárak rejtélyét? A király azt mondja:
– Igen, ez egy olyan dolog, amire nem tudtunk rájönni.
A gyümölcsárak. Arbegla, mondd el nekik
a gyümölcsár rejtélyt! Arbegla azt mondja: – Nos, szeretnénk nyomon követni,
mennyibe kerülnek a gyümölcsök, de elfelejtettük feljegyezni,
hogy mennyi az áruk, amikor elmentünk a piacra. Azt viszont tudjuk, hogy összesen
mennyit költöttünk, és tudjuk, hogy mennyit vettünk. Tudjuk, hogy amikor egy héttel ezelőtt
elmentünk a piacra, két font almát vettünk (1 font kb. 0,45 kg), két font almát vettünk
és egy font banánt, egy font banánt, azt hiszem. Ez akkor összesen 3 dollárba került,
3 dollár volt, 3 dollár volt összesen. És amikor előtte elmentünk,
az előző alkalommal, 6 font banánt vettünk, vagyis 6 font almát akartam mondani, 6 font almát és 3 font, 3 font banánt. És akkor ez összesen 15 dollárba került. Tehát mennyibe kerül az alma és a banán? Ránézel a madárra, a madár rád néz,
és belesúg a király fülébe. A király így szól:
– Azt mondja a madár, hogy kezdjük a változók értelmezésével, kezdjük el kifejezni
ezt a dolgot algebrailag. Tehát ezt fogod csinálni. Azt akarjuk kiszámolni, hogy
mennyibe kerül az alma és a banán. Fontonként. Tehát bevezetünk
néhány változót. Legyen 'a' az alma ára fontonként,
per font. És legyen b a banán ára, banán, banán per font. Hogyan értelmezhetnénk
ezt az első információt itt? Két font alma és egy font banán
3 dollárba kerül. Mennyibe kerül az alma? 2 font szorozva egy font árával,
szorozva 'a'-val, ez lesz az alma ára összesen
ebben az esetben. És mennyibe kerül a banán? 1 font szorozva egy font árával, tehát ez csak b lesz,
ez a banán ára összesen, mert tudjuk, hogy
1 font banánt vettünk. Az alma és a banán együtt
tehát 2a + b lesz, és tudjuk, hogy ez összesen
3 dollárba kerül. Csináljuk meg ugyanezt a másik alkalomra,
amikor elmentünk a piacra! 6 font alma, az ára összesen 6 font szorozva
'a' dollár per font, és a banán ára – nos, 3 font banánt vettünk, és egy font ára b, tehát az alma és a banán
ára összesen ebben az esetben 15 lesz, 15 dollár lesz. Gondolkodjunk el azon,
hogyan akarjuk ezt megoldani. Használhatjuk az egyenlő
együtthatók módszerét, használhatjuk a behelyettesítést, bárhogy is akarjuk,
grafikusan is csinálhatjuk. Próbáljuk meg először kiküszöböléssel! Először azt csinálom, hogy mondjuk, ki akarom küszöbölni
az 'a' változót. Itt 2a van,
itt pedig 6a van, tehát ha ezt az egész egyenletet
megszorzom -3-mal, akkor ebből a 2a-ból -6a lesz, utána ez meg ez kiejtik egymást. Csináljuk meg! Megszorzom az egész egyenletet -3-mal, szorozva -3-mal, tehát -3-szor 2a az -6a, -3-szor b az -3b, és -3-szor 3 az -9. Most pedig összeadhatjuk
a két egyenletet, vagyis ennek a bal oldalát hozzáadjuk
ennek a bal oldalához, ennek az egyenletnek a jobb oldalát pedig hozzáadjuk ennek a jobb oldalához. Lényegében ugyanazt adjuk hozzá ennek az egyenletnek a két oldalához, mert tudjuk, hogy ez egyenlő ezzel. Csináljuk meg! Tehát a bal oldalon
a 6a és a -6a kiejtik egymást. De valami más érdekes is történik: ez a 3b és a -3b is kiejtik egymást, vagyis a bal oldalon 0 marad. És a jobb oldalon mi lesz? 15 - 9 = 6. Tehát ezt a furcsa állítást kaptuk. Minden változó kiesett, és ez a furcsa, értelmetlen állítás maradt, hogy 0 = 6, amiről tudjuk,
hogy biztosan nem így van. Szóval mi történik itt? Azt kérded, mi történik,
aztán ránézel a madárra, mert a madár tűnik a leghozzáértőbb
személynek a szobában, vagy legalábbis a leghozzáértőbb
gerincesnek a szobában. A madár belesúg a király fülébe, és a király így szól:
– Azt mondja, nincs megoldás, megpróbálhatnád ábrázolni grafikusan,
hogy legalább lássuk, miért nincs. Te azt mondod:
– Úgy tűnik, a madár tudja, mit beszél. Megpróbálom ábrázolni
ezt a két egyenletet, hogy lássam, mi történik. Tehát azt csinálod,
hogy veszed ezeket az egyenleteket, és amikor ábrázolod ezeket, átalakítod y tengelymetszet,
vagyis meredekség-tengelymetszet alakba. Tehát ezt csinálod,
és azt mondod: – Mindkettőből kifejezem a b-t. Amikor ebből az első egyenletből
ki akarod fejezni a b-t, csak kivonsz mindkét oldalból 2a-t. Ha az első egyenletben
mindkét oldalból kivonsz 2a-t, azt kapod, hogy b = -2a + 3. Most fejezzük ki a második egyenletből is a b-t! Először érdemes kivonni mindkét oldalból 6a-t. Így azt kapod...
Itt fogom csinálni. Azt kapod, hogy 3b = -6a + 15. Utána eloszthatod mindkét oldalt 3-mal, és azt kapod, hogy
b = -2a + 5. Tehát a második egyenlet – visszatérek a másik
zöld árnyalathoz – b = -2a + 5. Még nem is ábrázoltuk, de látszik, hogy valami
érdekes dolog történik. Mindkettőnek pontosan
ugyanannyi a meredeksége – ha kifejezed b-t –, de különbözőnek tűnik – hívjuk így –
a b tengelymetszet. Ábrázoljuk, és nézzük, mi történik! Megrajzolom a tengelyeket,
hívjuk ezt b tengelynek, ez pedig az 'a' tengely. Az első egyenlet b tengelymetszete +3 – nézzük, 1, 2, 3, 4, 5 –, az első b tengelymetszete +3, és a meredeksége -2, tehát lefele mész, vagyis jobbra mész egyet,
és lefelé kettőt. Jobbra egyet, lefelé kettőt. Tehát valahogy így néz ki az egyenes – igyekszem minden tőlem
telhetőt megtenni, hogy egyenesre rajzoljam –, tehát valahogy így néz ki. Most megrajzolom ezt a zöldet is. A zöld egyenes b tengelymetszete 5,
szóval itt van. A meredeksége ugyanannyi,
a meredeksége -2, tehát valahogy így néz ki. És rögtön látod, hogy a madárnak igaza volt. Nincs megoldás, mert ez a két feltétel olyan egyenesekkel szemléltethető, amelyek nem metszik egymást. Az egyenesek tehát nem metszik egymást. Így a madárnak igaza volt, nincs megoldás, nincs olyan 'a' és b, amellyel ez az állítás igaz lenne. Vagyis 0 = 6 jön ki, ez nem lehetséges,
a kettő között nincs átfedés. És valami elkezd motoszkálni az agyadban. Rájössz, hogy Arbegla megpróbált
becsapni téged. Azt mondod: – Arbegla, te egymásnak
ellentmondó információkat adtál meg! Ez egy inkonzisztens (ellentmondó)
egyenletrendszer! Inkonzisztens. Ezt a szót történetesen
akkor használjuk, ha olyan egyenletrendszerről van szó, amelynek nincs megoldása, aminek az egyenesei
nem metszik egymást. Ezért ez az információ helytelen. Nem tudjuk, hogy az alma vagy a banán... vagy hazudsz, ami lehetséges, vagy rosszul számoltál, vagy esetleg tényleg megváltozott
az alma vagy a banán ára a piacon a két vásárlás között. Ekkor a madár belesúg a király fülébe,
és azt mondja: – Ó, ez a fickó nem is olyan rossz
ebben az algebra dologban!