Kerekítés százasokra

Az a feladatunk, hogy kerekítsük a a 152-t, a137-et, a 245-öt és a 354-et százasokra, másképpen szólva, kerekítsük ezeket a számokat a 100 olyan többszörörösére, amely a legközelebb áll hozzájuk. Nézzük tehát őket egyesével. Rajzolok ide egy számegyenest, amin százasával számolok majd. Bejelöltem a 100-at, 200-at, 300-at és a 400-at, ezek mind a 100 többszörösei. Folytathatnám tovább, az 500-zal, 600-zal, és így tovább. De mi most kezdjük a 152-vel. Hova esik vajon a 152? A 150 a felénél van, akkor a 152 kb. itt van, egy kicsit jobbra ettől. Itt van tehát a 152. Mi a két lehetőség? Kerekíthetünk felfelé, a 152 nagyobb százas szomszédja a 200. A 152 kisebb százas szomszédja pedig a 100. Akkor vajon merre menjünk? Kerekítsünk felfelé a 200-ra, vagy lefele a 100-ra? Nos, ha 100-asokra kerekítünk, akkor egy helyi értékkel jobbra kell nézni, a tízesek helyére, hogy eldönthessük, melyik többszörös van közelebb. A szabályok nagyon hasonlóak ahhoz, ahogy a tízesekre kerekítünk, vagy bármely más helyi értékre. Egy helyi értékkel jobbra vizsgálódunk. Ebben az esetben a tízesek helyét nézzük, és azt mondjuk, hogy ha ott 5 vagy annál nagyobb szám áll, akkor felfele kerekítünk. Ez pedig 5 vagy nagyobb, tehát felfele kerekítünk 200-ra. Erre fogunk kerekíteni. A 152-t 200-ra kerekítjük, ami logikus is. A 152 egy kicsivel közelebb van a 200-hoz. 48-ra van a 200-tól, és 52-re a 100-tól, vagyis logikus, hogy felfele kerekítünk. Most nézzük a 137-et. Javaslom, hogy most állítsd meg a videót, és próbáld meg magad kerekíteni ezt a három számot százasokra. Nos, a 137 valahol itt helyezkedik el, kb. itt lesz. A két lehetőség: lefele kerekítünk 100-ra, ez a 137 kisebb százas szomszédja, vagy felfele kerekítünk 200-ra. A 137-ről látjuk, hogy közelebb van a 100-hoz. De alkalmazhatjuk a szabályunkat is. Ha 100-asokra kerekítünk, akkor az eggyel jobbra álló számjegyet nézzük, ami a tízesek helyén áll. Ha ez 5 vagy nagyobb szám, akkor felfele kerekítünk, ha kisebb, mint 5, akkor lefele. Tehát ebben az esetben lefele kerekítünk, 100-ra. Most csináljuk meg ugyanezt a 245-tel. Ha eddig még nem állítottad le, hogy megpróbáld egyedül, ismét biztatlak rá. Az lenne a leghasznosabb, ha egyedül is megpróbálnád. Keressük meg most a 245 helyét. A 245 kb. itt van. Ha ez a 250, akkor 245 kb. ide esik. Alkalmazzuk a szabályt: ha 100-asokra kerekítünk, akkor egy hellyel jobbra vizsgálódunk, a tízesek helyén. Az egyeseket figyelmen kívül hagyhatjuk, a tízesek helyét nézzük. Ha ez a szám 5 vagy annál nagyobb, akkor felfele kerekítünk, ha kisebb, mint 5, akkor lefele. Itt nyilván lefele megyünk. És amikor lefele megyünk, akkor a 100 azon többszörösét kapjuk, amely közvetlenül a 245 alatt van. Tehát 200-ra fogunk kerekíteni. Két lehetőségünk volt. Ha felfele kerekítenénk, akkor 300-at kapnánk, ha lefele, akkor 200-at. Nyilván a 200-hoz vagyunk közelebb, És ezt igazolhatjuk is a szabályunkkal is: a tízesek helyén 4-es áll, tehát lefele kerekítünk. Vizsgáljuk meg a 354-et is. Ha ábrázolni akarjuk, itt van a 350, és akkor a 354 valahova ide esik. Ha lefele kerekítenénk, akkor 300-at kapnánk, ha felfele, akkor 400-at. Alkalmazzuk a szabályunkat, és nézzük meg majd a számegyenesen is, azért, hogy megkeressük 100-nak azt a többszörösét, ami a legközelebb van hozzá. Ha a legközelebbi többszörösét keressük a 100-nak, akkor a tízesek helyi értékét kell vizsgálnunk, a kérdéses kerekítési helytől jobbra eső értéket. Ha a tízesek helyén 5 vagy nagyobb szám áll, akkor felfele kerekítünk. Ez itt 5 vagy annál nagyobb, tehát felfele kerekítjük, 400-ra. És ez logikus is. Ez a szabály tényleg jól használható. Ha a 350-nél vagyunk, pontosan a középen, akkor jól jön a szabály, hogy mivel ez itt 5, akkor kerekítsünk felfele. De a 354 egyébként is közelebb van a 400-hoz, mint a 300-hoz. 54-re van a 300-tól, és 46-ra a 400-tól. Tehát mindenképp logikus, hogy felfele kerekítjük, 400-ra.