Fő tartalom
Az algebra alapjai
Tantárgy/kurzus: Az algebra alapjai > 1. témakör
5. lecke: Műveleti sorrendFeladat megoldása a műveleti sorrend figyelembevételével
A műveleti sorrend meghatározza, hogy milyen sorrendben kell elvégezni egymás után a műveleteket egy adott matematikai kifejezésben. A sorrend: zárójelek, hatványozás, szorzás és osztás (balról jobbra), összeadás és kivonás (balról jobbra). Készítette: Sal Khan.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Most, hogy már megismertük
a műveletek elvégzésének sorrendjét, próbáljunk meg megoldani egy igazán elrettentő példát! Mindenféle zárójel és
művelet van benne, de bármilyen hasonló
műveleti sorrend feladatban csak egy mély lélegzetet kell vennünk,
és emlékezni, hogy először a zárójelekkel kezdünk. Zárójelek. Utánuk jön a hatványozás. És ne aggódjunk, ha nem tudjuk,
mi az a hatványozás, mert ebben nincsen egy sem! Utána elvégezzük a szorzásokat
és az osztásokat. Ezek egy szinten vannak. Utána pedig összeadunk és kivonunk. Az összeadás és a kivonás is
egy szinten vannak. A szorzás és az osztás után végezzük el őket. Kezdjünk is bele! Számoljuk ki, a műveleti sorrendet betartva, hogy mennyivel lesz ez egyenlő! Az első dolog, amivel kezdünk: a zárójelek. És itt sok zárójel van. Itt ez a kifejezés zárójelben, és a zárójelen belül itt van mégegy zárójel. A műveleti sorrend azt mondja, hogy végezd el a zárójelben lévő
műveleteket először, de ahhoz, hogy kiszámolhasd a
külső zárójelben lévő kifejezés értékét, - amit itt narancs színnel fogok aláhúzni - ki kell számolnunk ezt a belsőt is, amit sárgával fogok jelölni.
Fogjunk is neki! Hogyan hozhatnánk ezt egyszerűbb alakra? Első lépésként azzal kezdünk, hogy felbontjuk a zárójelet
a zárójel belsejében. Látod ezt az öt mínusz kettőt itt? Ezzel fogunk kezdeni mindenképp, és ezt szerencsére könnyű is kiszámolni.
Ötből kettő az három. Lépésről lépésre fogom ezt
egyszerűbb alakra hozni, de ha majd ráérzel, csinálhatsz akár
több lépést is egyszerre. Ebből az lesz, hogy hét meg háromszor
ötből kettő, – ami ugye három volt. És ezek mind a narancssárga zárójelen
belül vannak. Leírom a többi részt is a két oldalára. Bal oldalon ugye van hétszer kettő,
plusz ez a dolog, utána pedig osztva néggyel,
szorozva kettővel. Minden lépés között nézzük meg a sorrendet! Először mindig a zárójelben lévőket
oldjuk meg. És ezt addig csináljuk, amíg nem marad zárójel. Ez alapján most ki kell számolnunk, ami a narancssárga zárójelen belül van. Tehát először ezt kell kiszámolnunk. Hét plusz háromszor hármat látunk benne. Ha csak hét meg háromszor három lenne, hogyan számolnánk azt ki? Nézzük meg újra a műveleti sorrendet! Itt vagyunk a zárójelben,
tehát itt vagyunk benne, és itt már nincsen több zárójel. Nincsenek kitevők sem, úgyhogy
a következő dolog a szorzás és az osztás. Ezeket csinálnánk meg először,
bármilyen összeadás és kivonás előtt. Ez alapján ki kell számolnunk először
a háromszor hármat, mielőtt hozzáadnánk a hetet. Ez tehát hét meg – a háromszor hármat
akarjuk elvégezni először. A háromszor három pedig kilenc, így ez itt hét meg kilenc. Ez lesz a narancssárga zárójelben. Megint leírom a hétszer kettő
plusz ez a bal oldalon. A jobb oldalon pedig osztás néggyel,
szorozva kettővel szerepel. Még mindig van zárójel, úgyhogy az az első, de szerencsére könnyű kiszámolni,
ami benne van. Mennyi hét meg kilenc? Hét meg kilenc az 16. Szóval mostmár csak annyi marad
ebből az egészből, hogy hétszer kettő plusz 16
osztva négy, szer kettő. Most már nincsen több zárójel, így nézhetjük a következő szintet. Ahogy megbeszéltük,
nincsen hatványozás sem, úgyhogy mehetünk rögtön a
szorzásra és az osztásra. Azokból van. Van egy szorzás itt. Van osztás is, és itt van még egy szorzás. Ezeket kell megcsinálnunk, mielőtt elvégeznénk az összeadást. Kezdhetünk ezzel a szorzással. Hétszer kettő az 14. Várunk még az összeadással. Most pedig itt 16 osztva néggyel,
szorozva kettővel. Ez elsőbbséget élvez az összeadás előtt, úgyhogy ezt végezzük el előbb. De hogyan számoljuk ezt ki? Az osztással kezdünk, vagy a szorzással? Ne feledd, amit
a múltkori videóban mondtam: ha több egyenrangú műveletünk van, – mint ahogy itt az osztás és a szorzás – ezek ugyanazon a szinten vannak. Úgyhogy ebben az esetben balról jobbra
kell haladnunk. Kiszámoljuk a 16 osztva négyet, ami négy. Így ebből annyi marad, hogy négy szorozva kettővel. Ez az, ami itt zöld. Ezután a szorzást akarjuk elvégezni, mivel a szorzás előnyt élvez
az összeadással szemben, – ez egyenlő nyolccal. Így 14-et kapunk, ezt a 14-et itt, plusz 8-at. És mennyi 14 meg 8? 22. Ez 22-vel egyenlő. És készen is vagyunk.