Az osztódó sejtek egyik legfontosabb célja, hogy olyan pontosan felezzék el a DNS-üket, amennyire csak lehetséges. (A DNS pontatlan kettéosztása = esély működésképtelen, vagy akár rákos sejtek kialakulására!) E fejezetben megtanulhatod, hogy a DNS hogyan kapcsolódik fehérjékhez a kromoszómák kialakítása érdekében, hogy a különböző sejttípusok eltérő számú kromoszómával rendelkeznek, és hogy melyek a kromoszómák részei.
Képzeld el, hogy felhorzsolod a könyöködet! Au! Amellett, hogy kicsit kellemetlen, éppen elveszítettél egy rakás hámsejtet. Vajon hogyan készít a testünk új sejteket a régiek vagy károsodottak pótlására? A megmaradt sejtek közül néhány osztódásba (mitózisba) kezd, új sejteket hozva létre. Tanulj többet a mitózisról és a sejtosztódásról!
Az ember testi sejtjeinek többsége két teljes kromoszómakészlettel rendelkezik, míg a hímivarsejtek és a petesejtek csak eggyel. Hogy lehet akkor, hogy egy sima testi sejt létre tudja hozni a hímivarsejteket vagy a petesejteket? A válasz egy kétlépcsős sejtosztódási folyamatban rejlik, amelyet meiózisnak nevezünk. Tanulj többet a meiózisról, és arról, hogy e folyamat hogyan járul hozzá a genetikai sokféleséghez az ember (és minden más ivarosan szaporodó faj) esetében!
A testünk sejtjei folyamatos osztódásban vannak. Az egészséges sejtek osztódása gondosan szabályozott, csak akkor kerül rá sor, ha a körülmények megfelelőek. A tumorsejtek azonban kontrollálatlanul osztódnak. Tanulj többet a sejtciklus szabályozásáról, a tumorsejtekről és az őssejtekről!