If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom
Pontos idő:0:00Teljes hossz:4:10

Videóátirat

Eddig leginkább önálló atomokról beszéltünk. Foglalkoztunk az elektronok, protonok és neutronok számával, és az atomok elektronszerkezetével. Azonban az atomok nem elkülönülve léteznek. Ha ez így lenne, akkor az univerzum minket is beleértve, csak egy csomó keringő atomból állna. A dolog ott kezd érdekessé válni, amikor az atomok egymással kölcsönhatásba lépnek. Az egyik legérdekesebb kölcsönhatás az, amikor az atomok valamilyen módon, valamilyen formában összeállnak egymással. Az atomoknak ezt az összekapcsolódását tanulmányozzuk ebben a videóban. Vagyis megnézzük, hogyan alakulnak ki az atomok közötti kötések. Amint azt látni fogjuk, többféle kötés létezik, tényleg van választék. Kezdjük azzal, ami szerintem az egyik legszélsőségesebb kötéstípus. Hogy megértsük, nézzük meg az elemek periódusos rendszerét mindjárt itt. Vegyünk egy elemet az első főcsoportból. Legyen ez a nátrium. Az első főcsoport elemeit az teszi érdekessé, hogy egyetlen vegyértékelektronjuk van. Ha ábrázolni szeretnénk a vegyértékelektronokat, például a nátriumét, megtehetjük az ún. Lewis-féle szerkezeti képlettel, vagy Lewis-féle elektronszerkezeti képlettel, amit néha röviden pontszerkezeti képletnek hívunk. Mivel a semleges nátriumatomnak egyetlen vegyértékelektronja van, azt az egy elektront így rajzolnánk le. Térjünk át a periódusos rendszer másik oldalára, és nézzük például a klórt. A klór halogénelem. A halogéneknek hét vegyértékelektronjuk van, tehát a klór vegyértékelektronjai így néznének ki. Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét vegyértékelektron. Így gondolhatod, hogy a klór szeretne egy elektront, hogy a külső héja telítődjön. Ezekről az atomokról is tanultunk más videókban. Ezek azok az elemek, amik a periódusos rendszer jobb felső részében vannak, de nem nemesgázok, különösen a legfelső halogének, vagy olyan elemek, mint az oxigén és nitrogén. Ezeknek nagy az elektronegativitásuk. Maguk felé vonzzák az elektronokat. Mit gondolsz, mi fog történni, ha ezeket az elemeket összeengedjük? Ez elektront akar leadni, a klór elektront akar felvenni. A klór a nátriumtól átvehet egy elektront. Egy tényleges kémiai reakcióban trilliónyi részecske van jelen, körbe-körbe ugrálnak, és különböző dolgok történnek. De az egyszerűség kedvéért képzeljük el, hogy csak ez a kettő van jelen. Képzeljük el, hogy a klór képes egy elektront elcsenni a nátriumtól. Tehát mi fog történni? A nátrium pozitív töltésű lesz, mivel elveszít egy elektront. A klór pedig szerez egy elektront. Így kloridionná, anionná alakul. Az anionok negatív ionok. Ez egy nátriumkation, pozitív ion. Az ion azt jelenti, hogy töltése van. Ez pedig a kloridanion. Megvannak a korábban is meglevő vegyértékelektronjai, és utána szerez egyet a nátriumtól. Így most negatív töltésű lesz. Mit tudunk a pozitív töltésű és negatív töltésű ionokról? Az ellentétek vonzzák egymást. Coulomb (elektrosztatikus) erők. Tehát ezek ketten vonzzák egymást, vagy máshogy fogalmazva, egymáshoz fognak tapadni, vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy kötődni fognak. Létrejön a nátrium-klorid vegyület. Látod? Összességében a vegyület semleges. A nátrium egyszeresen pozitív töltésű, a klór egyszeresen negatív töltésű, de együtt semlegessé válnak, mert együtt fordulnak elő. Ezt az ionok közötti kötést, ahogy magadtól is kitalálhatod, ionos kötésnek nevezzük. Ionos kötés.
A biológia tananyag támogatója: Amgen Foundation