If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

A zigóta differenciálódása szomatikus és csírasejtekké

Tanulj arról, hogy a zigóta, a megtermékenyítéssel létrejövő egyetlen sejt hogyan osztódik mitózisok sorozatával azért, hogy létrehozza az emberi test összes szövetét és sejtjét (beleértve a csírasejteket, amelyek aztán meiózissal osztódva létrehozzák a hímivarsejteket és a petesejteket). Készítette: Sal Khan.

Szeretnél részt venni a beszélgetésben?

Még nincs hozzászólás.
Tudsz angolul? Kattints ide, ha meg szeretnéd nézni, milyen beszélgetések folynak a Khan Academy angol nyelvű oldalán.

Videóátirat

Az előző videóban láttunk egy anyai petesejtet, amint egyesül egy apai hímivarsejttel. Így jön létre a zigóta, amely osztódásba kezd, létrehozva minket, ha... várjunk. Tegyük fel, ez volt az apám hímivarsejtje, amely összeolvadt az anyám petesejtjével, majd a zigóta osztódni kezd, és létrehoz engem, Salt, hogy egy videót készítsek a megtermékenyítésről. Hogy történik valójában mindez? Na most, ez a zigóta diploid, vagyis két kromoszómakészlete van, emlékezz: ezt jelöljük 2n-nel, ahol n a haploid kromoszómaszám, 2n pedig a diploid. Az ember esetében n=23, az embernél n=23 tehát ebből következik, hogy 2n=46. Itt a teljes kromoszómakészlet. Ez az Y kromoszóma az apámtól származik, ez az X pedig anyai eredetű. Tehát én férfi vagyok. De mi történik ezek után? Nos, a zigóta mitózisok sorozatán át osztódásnak indul. Az első után... tehát az első után... (a későbbiekben bele fogunk menni a mitózis részleteibe is) most a lényeg: az első mitózis után lesz két sejtünk. Kettő sejtünk. Rajzolom is, de megint mondom, hogy nem méretarányos. Tehát lesz két sejt. Vigyáznom kell, hogy maradjon itt elég helyem. Van két sejt. A kromoszómák berajzolása helyett hadd írjak annyit, hogy mindkét sejtmag továbbra is 2n. Vagyis diploidok. Tehát mindkettő, a zigótából differenciálódó sejt továbbra is diploid. Ez a mitózis lényege: duplikálja az egész sejtet. Ugyanaz lesz a végén a kromoszómaszám. Ezután a folyamat ugyanígy folytatódik. Ez a két sejt itt osztódik tovább. Az utódsejtek osztódnak tovább, és tovább és tovább. Így a mitózis eredményeképpen... Ez egy újabb mitózis. Mitózis. Szépen osztódnak. Mind tartalmazza a teljes kromoszómakészletet. 2n, vagyis diploidok. A mi esetünkben (az embernél) ez 46 kromoszómát jelent, Majd a folyamat folytatódik tovább Tovább és tovább. Három pontot teszek, így jelölöm, hogy ez így folytatódik sokáig. Zajlik a mitózis. És az egész eredményeképpen sejtek ezrei alakulnak ki, majd még később sejtek milliói és tízmilliói. Ezért nagyon nagyon picire rajzolom őket. Rengeteg van belőlük. És mindegyik diploid lesz. 46 kromoszómájuk lesz. 23 homológ párjuk. Az egész olyan lesz, mint egy kis labda. És ezek a sejtek, legalábbis néhány közülük tovább differenciálódik, amíg létre nem jövök én. Differenciálódásukkal létrehozzák az egyes testrészeimet. Például ezek a sejtek itt, folytatják az osztódást, amíg aztán az utódaikból végül kialakulnak az agyam sejtjei. Ezek is osztódnak tovább, míg aztán az utódsejtjeik, vagy amivé majd azok osztódni fognak, esetleg létrehozzák a szívemet. Ezek addig differenciálódnak, amíg létrehozzák a tüdőmet, és az egész együtt addig differenciálódik, amíg az utódsejtek létrehozzák az összes engem alkotó sejtet. Rengeteg mitózis zajlik le. És végeredményképp egy emberi lény leszel. Mitózis mitózis hátán. Mitózis. És most megpróbálok lerajzolni egy embert. Nem éppen úgy néz ki, mint én... Nekem sok hajam van... így. A szemöldököm is nagy... Továbbra se olyan, mint én... sebaj. Érted, mi a lényeg. Gyorsan próbálok rajzolni. De persze nem ez a legszebb emberalak, amit rajzolni tudok. Azért érted, mi a lényeg. Szép, izmos vállak... Na, jól van... Asszem túl sokat időzök ennél az emberkénél. De érted. A hasam nem ilyen lapos. Na, de érted. A lényeg, hogy végül kialakul egy új emberi szervezet. Ezekből a rózsaszínekből az agy sejtjei lesznek. Ezekből pedig a tüdő sejtjei. Természetesen ilyen méretben az egyes sejtek túl kicsik, így nem láthatóak. Ezekből a sejtekből fog kialakulni a szív. Na most, valamire itt muszáj felhívnom a figyelmet. Mert a legtöbb sejt, amit iderajzoltam, mitózis végeredménye. Ezek a te úgynevezett testi sejtjeid, vagy szomatikus sejtjeid. Tehát az összes sejt, amire itt mutatok, a szívedben, tüdődben, agyadban ezek mind szomatikus, vagy testi sejtek. Szomatikus sejtek. Biztos felmerült már benned, hogy ezekből hogyan alakulnak majd ki a haploid sejtek? Hogy lehet, hogy (ha épp egy férfiról van szó) hogy jönnek létre benne ezek a haploid ivarsejtek ezek a gaméták, ezek a hímivarsejtek? Ha nőről van szó, akkor pedig hogy jönnek létre a petesejtek, az ovumok, amelyek haploidok? Mindez pedig úgy történik, hogy néhány sejt ezek közül csírasejtekké differenciálódik. Csírasejtekké differenciálódik. Tehát ha... Először elkülönül a csírasejtek vonala, amelyek aztán a gonádokba vándorolnak. Nők esetében ezek a gonádok a petefészkek. Petefészkek. Férfiaknál a gonádok a herék. A gonádok a herék. És a gonádokban lévő csírasejtek, vagyis azok a sejtek, amelyek ekkorra már a petefészkek és herék részeivé váltak, tehát a csírasejtek... A csírasejtek szomatikus sejtekből alakulnak ki. Csírasejtek. a petefészkeinkben és a heréinkben. E csírasejtek tehát a meiózis során, a meiózis folyamata során hozzák létre a gamétákat. Tehát ha nő vagy, akkor petesejtjeid lesznek, ha pedig férfi, akkor hímivarsejtjeid. Mindezek meiózissal jönnek létre. A meiózis hozza létre a hímivarsejteket a férfiakban, és a petesejteket a nőkben. És itt felmerül egy izgalmas kérdés. Nagyon sokszor kerülnek szóba a mutációk, a természetes kiválasztódás, és így tovább. Fontos látni, hogy ezek a mutációk mennyiben érintenek téged és az utódaidat. Ha tehát lesz egy mutációd az egyik szomatikus sejtedben, pl. egy hámsejtben, vagy az agyad egyik sejtjében, vagy a szívedben, ami befolyásolja a túlélésedet, pl. lesz egy mutációd, ami, ne adj' Isten, rákot okoz, és ez fiatal korodban történik, mielőtt még szaporodtál volna, tehát ha nem éled túl, akkor ez a mutáció nem fog továbbadódni. De ha lesz is utódod: ha a mutáció szomatikus sejtet érint, az nem befolyásolja azt a génállományt, amelyet továbbörökítesz. Azt a génállományt, amit továbbörökítesz ugyanis, az határozza meg, hogy mi történik a gamétákban. Tehát ha például fellép egy mutáció a gamétákká történő differenciálódás során, tehát ha az egyik ilyen mutálódik, majd osztódik tovább, tehát pl. itt alakul ki egy mutáció, és osztódik tovább, kialakítva a csírasejteket... A mutáció itt is felbukkan, majd a meiózisok során továbbadódik, vagys lesz néhány mutáns hímivarsejtünk. És aztán így a mutáció továbbadódik... pontosabban van rá esély, hogy a mutációt örökíteni fogod. Még egyszer: elképzelhető, hogy a mutáció nem érinti az összes hímivarsejtet. Lehet, hogy csak egy maroknyit fog érinteni abból a 2-300 millióból, amely majd versenybe száll, és ha a mutáció valamiféleképpen megnehezíti a hímivarsejtek működését, pl. hogy egyesüljenek a petesejttel, vagy akár hogy kifejlődjenek, netán mozogni tudjanak, tehát még így is van esély rá, hogy a mutáció nem adódik tovább. Tehát az utódaid csak akkor lesznek érintettek, ha a mutáció azokban a sejtekben lép fel, amelyekből majd létrejön valami fontos, pl. egy gaméta, tehát ez a mutáció csak ekkor öröklődik tovább.